Film Színház Muzsika, 1963. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-09 / 6. szám
ALEKSZANDR SZOLZSENYICIN, IVAN GYENYISZOVICS EGY NAPJA. Két hónappal ezelőtt a Novi Mir folyóirat hasábjain egy addig ismeretlen író regénye jelent meg. Szolzsenyicin nevét órák alatt felkapta a hír. Művét az új szovjet irodalom művészileg legkiválóbb alkotásának tartjaa. A szenzációt fokozta, hogy a történet a személyi kultusz teremtette önkény idején egy büntetőtáborban játszódik. Egy ártatlanul elítélt fogoly egyetlen napját mondja el. A téma szenzációja — bármily fontos ez a téma — még nem tenné jelentőssé ezt az írást. Jelentőségét, első műnél meglepő — bár nem hiba nélküli — írói eredményei és erkölcsi értékei adják. A szovjet Irodalom alkotásainak hagyományaihoz kapcsolódó őszintesége a valóság kérlelhetetlenül realista feltárásában. Frázistalan humanizmusa, mely a dzsungel törvényei közt is megőrzött kommunista emberséggel bizonyítja eszméink fölényét annak megcsúfolói felett. Stílusának igényes egyszerűsége, szikársága a környezet monoton ridegségének egyenértékű kifejezője és bizonyítéka annak, hogy az író nem enged a téma olcsó hatásainak. Örvendetes, hogy ilyen rövid idő alatt magyar nyelven is — Wessely László Jó fordításában — könyvalakban olvashatjuk ezt a jelentős írást. (Euró-TANULMÁNYOK — KODÁLY SZÜLETÉSNAPJÁRA. Kodály Zoltán 80. születésnapja tiszteletére rendkívüli kötetet jelentetett meg a Studia Musicologica. Szerzői, hazai és külföldi zenetudósok Kodály zeneszerzői és tudományos tevékenységével foglalkoznak (Szabolcsi Bence, Ivan Martinov, Molnár Antal, Ujfalussy József, Colin Mason, Eősze László Bónis Ferenc munkái), illetve a magyar és általános zenetörténet és népzenetudomány egyes részleteit világítják meg az adatokkal. A kötet külföldi munkatársai közt olyan nevezetes személyiségek vannak, mint a dán Knud Jeppesen, az osztrák Otto Erich Deutsch és Erich Schenk, a német Walto Wiora és a francia Jacques Chailley. B. F. GIOVANNI ARPINO: GYILKOSSÁG BECSÜLETBŐL. A regény cselekménye az első világháború utáni években játszódik, de a légkör, mely az író tolla nyomán megelevenedik, a legsötétebb középkort idézi. Egy dél-olaszországi faluban egy orvos meggyilkolja feleségét, mert megtudja, hogy a nő életében nem ő volt az első férfi. Az író pontos lélektani elemzése nemcsak , egy beteg, abnormális embert mutat be az olvasónak, hanem érezteti a kor társadalmi vonatkozásait is. Lengyel Péter fordítás, hűen adja vissza az író plasztikus, szűkszavúan drámai nyelvét. (Európa) (-u-) Elloptak egy bombát ,Popó, a sajátos egyéniségű és tehetségű román filmalkotó, különleges rajzfilmjeivel vált világhíressé. A közeli hetekben eddig ismeretlen oldaláról mutatkozik be a magyar közönségnek, újszerű szatirikus játékfilmjével, amelyet őrt és ő is rendezett. Egy képzelettélt ország fővárosában játszódik a film. Elése állást kereső, rokonszenves fiatalember, kezében aktatáskával járja az ideákat. Szokatlan körülmények között került hozzá az aktatáska, veszélyes tartalmát nem ismeri. Iiatt sodródik fantasztikus, kalandos bonyodalmakba. Két ellenséges csoport emberei hajszolják . . A filmben egyetlen mondat sem hangzik el: a zene, a hangeffektusok, a zörejek teljességgel pótolják a szöveget. A főszerepet Jurie Ilarie játssza. FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA Művészeti hetilap. Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő Hámori Ottó. Szerkesztő: Demeter Imre. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal. VII., Lenin körút 9—11. Tel.: 221—293, 221—285. Kéziratokat és képeiket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. — Terjeszti a Magyar Posta. 830498/2 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre igazgató Index, 2028. Új román film Válasszon farsangra DIVATÉKSZERT!