Film Színház Muzsika, 1968. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-06 / 27. szám

Egy kép a hétről A mozdulat teremtő ereje A kép a nyári szezon­ból egyik kiemelkedő pillanatát örökíti meg. Marcel Marceau, az el­múlt évi nagy sikerű bu­dapesti szereplése után néhány napig újra ven­dégünk volt. „Meg­esett-e már az, hogy a színpadon akarata elle­nére produkció közben véletlenül megszólalt?” — tette fel a kérdést Marceaunak az elmúlt évben munkatársunk. A válasz: „Még soha. Ta­lán azért nem, mert gesztusaim és játékom nem a szavakat pótol­ják, nem helyettük szü­letnek, hanem olyasmit akarok kifejezni velük, amit semmiféle más esz­közzel nem tudnék.” Marceau gesztusainak erejével újra csak azt vitte végbe, amit — sza­vai szerint — évenként 330 estén csinál: a moz­dulatok erejével gondo­latokat fogalmazott ké­pekké. A pantomim mű­vészéről azt tartják, hogy utánoz. Marceau azonban sohasem utá­noz — ő teremt. A fe­gyelem, a költészet, és a mozdulatok erejével te­remtette meg újra fe­lejthetetlen figuráját, Bipjét. Bip a világgal minduntalan küzdő em­ber, kicsit ironikus és mélyen lírai típusú. Ru­hája, mestersége, törté­netei változnak, emberi magatartása azonban — melyben a nagy művész alkotó egyénisége nyil­vánul meg —, mindig ugyanaz: a kutató, az élet drámáit átélő, igaz­ságokat kereső ember magatartása. Művésze­tének egyedülálló erejé­ből adott ízelítőt Marcel Marceau ezen az újabb nagy sikerű találkozá­son.­­ A kép csak egy villa­nását mutatja műsorá­nak. Maga a műsor, sok-sok rendkívüli pil­lanat sorozata, méltó élőhangja a nyári szín­házi szezonnak. (Fotó: Fejes László)

Next