Filmvilág, 2006 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2006-01-01 / 1. szám

BOLLYWOOD Hollywoodnak van alternatívája: Bollywoodnak hívják. Napja­inkban úgy tör be az indiai film a nemzetközi piacra, mint a het­venes években a hongkongi kung fu-mozi. Az érzelmes holly­woodi melodráma válasz a nyugati kiábrándultságra és agresszi­óra. Indiai filmet nézni mágikus aktus. Sanjay Leela Bhansali: Devdas 4. oldal HNt­tü HŰHA Verne korának ipari forradalma nem csak az ember és termé­­­szet kapcsolatát változtatta meg: felforgatta az idő és tér fogalomrendszerét is. A nagyvárosi ember nem tanult meg még együtt él­ni a modern technikával, a gépvíziókban egyszerre sej­­lenek fel egy új aranykor és egy újfajta apokalipszis képei. Richard Fleischer: Nemo kapi­tány 14. oldal FILMVILÁG BOLLYWOOD Varga Anna: A Paradicsom kapui (India - Bollywood)4 Király Jenő: Dévi, a Földanya (Az indiai melodráma asszonyai)9 VERNE ÉS KORA Beregi Tamás: Gőzdaliák, turbinakriplik (Az ipari forradalom mozija) 14 Poszler György: Tudomány és regénycsoda (Verne és a kalandregény) 20 Roland Barthes: A Nautilus meg a Részeg hajó (Jules Verne, a világpolgár) 24 Varró Attila: A fehér ember bölcsője (Tarzan, a civilizátor) 25 EIZENSTEIN; FEJŐS PÁL Szilágyi Ákos: A toll démona (Eizenstein erotikus rajzai) 28 Pápai Zsolt: Aranypolgár, Budapestről (Fejős Pál) 37 TELEVÍZIÓ Ozoli Gábor: Tiétek a világ (A francia zavargások és a média) 41 Reményi József Tamás: A Nagy Óvoda (A Nagy Könyv) 45 FESZTIVÁL Palotai János: Mozgóképművészet (Velencei Biennále) 48 Karátson Gábor: A legfőbb jóság (Kínai filmhét) 50 KRITIKA Schubert Gusztáv: Gengszterek és filantrópok (Lars von Trier: Manderlay) 52 Báron György: Csoda a plázában (Cárdos Péter: Az igazi Mikulás) 54 Bori Erzsébet: Bumfordiak (Barnóczky Ákos: Szőke kóla) 56 Csillag Márton: Ajándék ez a mag (Goda Krisztina: Csak szex és más semmi) 57 Barotányi Zoltán: A pénz szaga (Kulcsár Fr Haverok) 58 LÁTTUK MÉG 59 OLVASTUK 63 A CÍMLAPON: Lars von Trier: Manderlay (Bryce Dallas Howard) A Budapest Film bemutatója EIZENSTEIN Eizenstein számára a rajz a film­­rendezés szerves része volt, rajzolt a vágóasztalon, a vonaton, a kávé­házban, rajzolt a színészeknek, a díszlettervezőknek, a maszkmeste­reknek, a ruhatervezőknek, min­dig, mindenhol, minden alkalom­ból. Erósz fékezhetetlen energiája tombolt minden toll- és ecsetvo­násában. Eizenstein vázlata a Rettegett Ivánhoz 28. oldal Címlapterv: Nádai Ferenc / © Nádai Stúdió

Next