Filológiai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1983.
1–2. szám - Tanulmányok - Bencze Lóránt: A metafora meghatározása és helye az arisztotelészi fogalomrendszerben (I.)
nem metaforikusan. A metafora elmélete „úgy tűnik, hogy az arisztotelészi ontológia nagy, mozdulatlan láncához tartozik, együtt az analógia entis teóriájával, logikájával, episztemológiájával, pontosabban poétikájának és retorikájának alaprendjével." Egyike azoknak az alapelveknek, végső előfeltevéseknek, amelyek a rendszeren belül tovább nem igazolhatók, mint a matematikában Gödel paradoxona. Hasonlíthatjuk magához a nyelvhez is, amelyről csak a nyelvvel szólhatunk, mint a metaforáról csak metaforával. A nyelvről szóló nyelvet metanyelvnek is szokás nevezni. Ám ma már kialakult egy olyan tudomány, amely a metanyelv történetével, leírásával foglalkozik. Ez lenne a „meta-metanyelv"? „Anánké szténái", meg kell állnunk. Meg kell állnunk a metafora esetében is. Tovább nem igazolható alapelvnek tekintendő. Különben úgy járhatunk, olyan lesz gondolkodásunk, mint Escher vízesése. A metafora tárgyalási helye az arisztotelészi filozófia rendszerében (A Poétika és a Rétorika) Arisztotelész analizáló természettudósként vizsgál mindent. Metszeteket készít a költeményekből is, ezek az idézetek, majd vizsgálat alá veszi őket. Éppen félelmetes kategorizáló képességével látja meg a hasonló jegyeket korban, stílusban, témában és műfajban egymástól távol eső művekből vett idézetekben. Nem stiliszta, hanem filozófus, azaz „tudós" még akkor is, ha poétikát és retorikát ír. A metaforával Arisztotelész a Poétikában és a Rétorikában foglalkozik. A Rétorika egyszerűen feltételezi, alkalmazza, átveszi és valamelyest kibővíti a Poétika meghatározását és példáit. A Rétorika szól a metafora és a hasonlat különbségéről, a metaforák előnyeiről, és megvilágítja a metafora szerepét Arisztotelész stíluselméletében (3. könyv 2. fejezet). Jelen esetben az arisztotelészi munkák kronológiája, ezen belül a Poétikáé és a Rétorikáé érdektelen számunkra.7 Poétika—retorika—filozófia A retorika és a poétika Arisztotelésznél filozófiájának egy része. Ugyanakkor a filozófia pedig, amennyiben a discursus egyik fajtája, a retorika része. 5 J. DERRIDA: White Mythology. New Literary History, 6 (1974), 1, 36. 6 К. GÖDEL: Über formal unentscheidbare Sàtze der Principia Mathematica und verwandter Système. (I.) Monatshefte für Mathematik und Physik, 38 (1931), 173—198. 7 M. H. McCALL: Ancient Rhetorical Theories of Simile and Comparison. Cambridge, Mass., 1969,