Magyar Filozófiai Szemle, 1961

1. szám - Tanulmányok - P. N. Fedoszejev: A kommunizmus és a filozófia

TANULMÁNYOK ТШ'Ш——— A kommunizmus és a filozófia* P. NT. FEDOSZEJEV A filozófia történetét két-három évezred folyamán tudjuk végigkövetni. A kommunista munkásmozgalom filozófiája — a marxista filozófia — alig több mint százéves múltra tekinthet vissza, s mégis a tudományos világnézet fejlődésének döntő tényezőjévé vált. Mi nagyra értékeljük a múlt filozófiája, különösen a materialista filozófia eredményeit. A materialista filozófusok a többi tudományág eredményeire támaszkodva felfedezték a természet mozgásának általános törvényeit, lelep­lezték a világról alkotott áltudományos és fantasztikus elképzeléseket, elő­segítették a tudományok fejlődését. A Marx előtti filozófia nagy eredménye­ket ért el az emberi ismeretek fejlődési törvényei, a gondolkozás formái és tör­vényei tanulmányozása területén. Az évezredek folyamán kidolgozott filo­zófiai kategóriák ismerete nélkül lehetetlen akár egy lépést is tenni a tudo­mányos megismerés vagy a gyakorlati tevékenység területén. Nap mint nap alkalmazunk olyan kategóriákat, mint az okság, mennyiség és minőség, álta­lános és egyedi, forma és tartalom stb. A munkásosztály filozófiája a múlt társadalmi gondolkozása többek között a filozófiai ismeretek fejlődése alapján jött létre. Azonban alá kell húznunk, hogy a munkásosztály filozófiájának létrejöttével a filozófia tartalma, jellege és funkciói gyökerében megváltoztak. Korábban a filozófia kizárólag a művelt emberek szűk körének birtokában volt és nem volt kapcsolata a néppel. A filo­zófusok főképpen csak magyarázták a világ jelenségeit és nem tekintették fel­adatuknak a világ megváltoztatását a nép érdekében. Ez azzal volt kapcso­latban , hogy a filozófia a vagyonos osztályok hatása alatt fejlődött, ezek pedig nem voltak képesek a dolgozó tömegek érdekeinek megfelelően átalakítani a társadalmat. Még a forradalmár polgári filozófusok, akik pedig annak idején elszántan támadták az elavult feudális rendet, sem tudták túltenni magukat a magántulajdon és az osztálytársadalom eszméin. Ezzel magyarázható az is, hogy a Marx előtti filozófia idealista szem­szögből magyarázta meg a társadalmi jelenségeket. Nemcsak az idealista filo­zófusok, de rendszerint a materialista természetfelfogás hívei is idealista szem­szögből nézték a társadalmat. A társadalmi élet alapjait nem a társadalom gazdasági fejlődésében, hanem a „lélek", az ,,eszme" és az ,,értelem" fejlődésé­ben keresték. *A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 1961. január 9-én elhangzott előadás.­ ­ Magyar Filozófiai Szemle 1

Next