Magyar Filozófiai Szemle, 1974

1. szám - Lukács György: Marx ontológiai alapelvei. A reprodukció. I.

/ MARX ONTOLÓGIAI ALAPELVEI. A REPRODUKCIÓ. I. LUKÁCS GYÖRGY : A REPRODUKCIÓ ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁI Már az előző fejezetben hangsúlyoztuk, hogy a munkának mint olyannak az elemzésével meglehetősen messzemenő absztrakciót hajtottunk végre. Hiszen a munka mint a társadalmi lét kibontakozott kategóriája csak folyamatszerű és önmagát folyamatszerűen reprodukáló társadalmi komplexuson belül juthat igazi és önmagának megfelelő létezéshez. Másrészt elkerülhetetlen volt ez az absztrakció, mivel a munkának alapvető és minden más meghatározást megala­pozó jelentősége van a társadalmi lét sajátosságának szempontjából. Ezért min­den társadalmi jelenségnek, közvetlenül vagy közvetve, esetleg igen távoli köz­vetítéssel, a munka az előfeltétele, minden ontológiai következményével együtt. Ennek a felemás helyzetnek az is a következménye, hogy munkaelemzésünk sok ponton, a módszertanilag szükségszerű absztrakció ellenére, szükségképpen túl­ment vagy legalábbis túlmutatott a mesterségesen­ elvonatkoztató módon elszigetelt munkán. Csak ezeknek a vizsgálódásoknak az alapján kerültünk most abba a helyzetbe, hogy a munkát mint a társadalmi lét ontológiai alapját az őt megillető helyen, a társadalmi totalitás összefüggésében, azoknak a komplexusok­nak a kölcsönös vonatkozásában vegyük szemügyre, amelyeknek hatásaiból és ellenhatásaiban létrejön és fenntartja magát. Fejtegetéseink egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a munka aktusai szükségképpen és szakadatlanul túlmutatnak önmagukon. Míg a szerves lét reproduktív ön- és fajfenntartó tendenciái szűk, specifikus értelemben vett rep­rodukciók, vagyis annak az életfolyamatnak a reprodukciói, amely egy élőlény biológiai létét alkotja, és míg ebben a folyamatban rendszerint csak a külvilág radikális megváltozása idéz elő radikális változást, addig a társadalmi létben a reprodukció elvileg belső és külső változásra épül fel. Nem téveszthet meg ben­nünket az a tény, hogy a kezdeti stádium egyes szakaszai gyakran sok tízezer évet vettek igénybe. Bármilyen minimális mértékben, de akkor is szakadatlanul változtak a szerszámok, a munkafolyamatok stb., és e változás következmé­nyei bizonyos csomópontokon ugrásszerűen, minőségi változásokként mutat­ .Rövidítések: MEGA . K. Marx/Fr. Engels, Historisch-kritische Gesamtausgabe. Hrsg. von D. Rjazanov (1931 után: W. V. Adoratskij). Marx—Engels Verlag, Frank­furt—Berlin (1933 után: Moskau). 1927-1935. MEM , Marx/Engels/Művei [Kossuth Könyvkiadó] Budapest 1957 —. Hegel művei: Werke , G. W. Fr. Hegel, Werke, he­rausgegeben durch einen Verein von Freunden der Verewigten. Duncker und Humblot, Berlin, 1832—1845 (huszonegy kötetben, közülük egyesek több kiadásban is). — Hegel fő műveinek magyar nyelvű kiadásai az Akadémiai Kiadónál 1950 óta jelennek meg, Szemere Samu fordításában. Egy kötetet (Esztétikai előadások. Első rész) Zoltai Dénes fordított. E kötetek a lábjegyzetekben röviden magyar címük szerint és az évszám fel­tüntetésével szerepelnek (pl.: A logika tudománya, 2. rész, 1957). Szögletes zárójelek jelzik a szerkesztőség kiegészítéseit a szerző hátrahagyott eredeti munkajegyzeteihez.­ ­ Magyar Filozófiai Szemle 1

Next