Magyar Filozófiai Szemle, 1980

1. szám - Erdélyi Ágnes: Világnézetfilozófia és társadalomtudomány (A filozófiai problémák transzformációja a századfordulón)

problémamentes lehet. És Kant átmenetileg még gondolhatta azt, hogy az általa megfogal­mazott morális alapelv a polgári társadalomban megvalósulhat­, de az individuum autonó­miája a fennállóval szemben még Fichte és az ifjú Hegel számára is történelmileg megvaló­sítható perspektívának látszott. Ám abban a pillanatban, amikor a maga teljességében ki­bontakozó s valamennyi ellentmondását felszínre hozó polgári társadalomban e perspek­tíva elveszítette magától értetődőségét, a világ teoretikus magyarázatánál is fontosabbá vált az ember számára annak tisztázása, hogy mi is voltaképpen helyzete a világban. Innen a mind több oldalról megnyilvánuló éles pozitivizmusellenesség, a valamennyi probléma megoldását a szakadatlanul előrehaladó tudományoktól remélő pozitivisztikus világfel­fogás keretein belül ugyanis nincsen mód az ilyen „emberi problémák" tárgyalására, hi­szen a tudományban teoretikus magyarázatok sorává oldódik föl minden, és nincs helye annak a kérdésnek, hogy mit akar kezdeni az ember e világban. És ezen a ponton — a pozitivizmussal szemben — újrafogalmazódik az emberi auto­nómia biztosításának alapvető filozófiai problémája: a filozófiának biztosítania kell, hogy a szubjektum ne tűnjék el a teoretikus magyarázatok világában, hogy tényleges helyzete és az abból adódó lehetőségek tárgyalhatók legyenek abban a formában, ahogyan számára problémát jelentenek. — Látni fogjuk, hogy világosan ez a filozófiai indíttatása a század­forduló három nagy — egymástól alapvetően eltérő — áramlatának: életfilozófiának, neo­kantianizmusnak és fenomenológiának; és megmutatható, hogy ez a filozófiai feladat transzformálódott azután életfilozófiában és neokantianizmusban a természettudomá­nyokkal szemben önálló társadalomtudományok lehetőségének problematikájává. 1. A „VILÁGNÉZETIGÉNY" FELMERÜLÉSE A SZÁZADFORDULÓ GONDOLATVILÁGÁBAN Ami eleinte csupán a megváltozott világgal és a tudomány mindenhatóságába vetett pozitivista hittel szembeni bizonytalan nosztalgiaként fogalmazódott meg­, az később mind határozottabb formát öltött abban a követelésben, hogy legyen a filozófia világnézet.­ ­ A polgári társadalom felszínén, az egyszerű forgalom szférájában ugyanis ez az alapelv - mint Marx megmutatja - látszólag valóban érvényesül. .A cserélő­ szubjektumok tudatában megvan az, hogy mindegyik csak a maga számára öncél az ügyletben; hogy mindegyik csak eszköz a másik számára; végül, hogy a kölcsönösség, amely szerint mindegyik egyszerre eszköz és cél - mégpedig csak azáltal éri el célját hogy ez a kölcsönösség szükségszerű tény, amely a csere természetes feltétele­ként van elő­feltételezve .. .". Lásd: A politkai gazdaságtan bírálatának alapvonalai. Budapest 1972. Marx és Engels Művei (a továbbiakban: MEM) 46/II. köt. 376. o. 20u Bois-Reymond például így adja vissza az individuum rossz közérzetét a megváltozott világban: „Németország erős és egységes lett, és megvalósult ifjúkorunk álma: a német nevet száraz­földön és vízen egyaránt tisztelik. Ha azonban gondolatban visszaidézzük a szétdarabolt, tehetetlen, nyárspolgárias szegény Németországot, amilyen az ifjúkorunkban volt, s ha visszatérünk a császárváros hideg pompájából a kis középnémet városkák nyomott, de bizalmas szőlő és borostyánkoszorúzta háztetői alá — nem hiányzik-e akkor valami a fényes és kábító jelenből? Nem kell-e akkor felsóhajta­nunk ..., óh, milyen messze van tőlem, ami egykor az enyém volt? Vajon aközben, míg az utolsó em­beröltő folyamán átalakítottuk Németországot, nem öntöttük-e ki a gyermeket a vízzel együtt? ... A német tudomány jelenlegi fénykorában fájdalmasan nélkülözzük a növekvő ifjúságban azt a nemes szenvedélyt, amely egyedüli biztosítéka a szüntelen nagyszabású szellemi alkotásnak. A németeknek a legújabb korban újjáéledt hajlama a filozófiai spekuláció iránt . .. nem alkalmas arra, hogy meg­nyugtasson bennünket ifjúságunk általánosan elterjedt és rohamosan fokozódó közönye felől, amelyik­ről nem látjuk, hová és hogyan ..." (Az 1877-es előadás megtalálható: E. Du Bois Reymond,Művelő­déstörténet és természettudomány, Budapest 1914. Az idézet helye: 55-56. o.) 2

Next