Magyar Filozófiai Szemle, 2007

1–2. szám - Tanulmányok - Schmal Dániel: Az érzékelés „nyelve” a XVII. században

fordított irányú folyamatnak a leírásában, amely észleleteink fiziológiai okát (az agy módosulásait) köti össze az észlelés mentális eseményével. Ez utóbbi viszonyt John W. Yolton szavával „fordított jelzési relációnak" nevezhetjük, itt ugyanis nem az ideák, hanem az agy mozgásai töltik be a jel, az általuk felkeltett észleletek pedig a jelentés szerepét (Yolton 1984, 30). Az alábbiakban e fordított jelzési reláció vizsgálatával a XVII. századi észleléselméletek két nagy típusát szeretném megkülönböztetni. Először azonban azt kell megmagyaráznom, miért vélem úgy, hogy a cerebrális mozgások és az általuk előidézett észleletek kapcsolata fontos a kora újkori ismeretelméletben. Azt a kérdést kell tehát tisztáznom, hogy milyen vonatkozásban áll e fordított jelzési reláció a reprezentáció új, nem hasonlóságon alapuló felfogásával. Ehhez először az érzékelés descartes-i magyarázatát fogom szemügyre venni (1), majd az itt feltárt problémát szem előtt tartva igyekszem a lehetséges válaszokat két nagy csoportba sorolni (2 és 3). Mindezek során egyszersmind azt is szeret­ném megmutatni, hogy milyen szerepet játszanak (vagy játszhatnak) e két csoportban a nyelv természetével kapcsolatos megfontolások. Az érzékelésről szólva az egyszerűség kedvéért csupán azokról a minőségekről fogok beszélni, amelyek, miként „a színek, a szagok, az ízek, s más effélék, elménkben létező érzetek csupán..." (AT VII, 440.) Ezekre (szintén az egyszerűség kedvéért) Boyle és Locke kifejezésével a másodlagos minőségek ideáiként vagy - még egyszerűbben -érzetekként fogok utalni. Rendelkeznek-e - Descartes felfogása szerint - a szín, a szag, az íz és más hasonló minőségek ideái intencionalitással? Más szóval: irányulnak-e valamire a világban, jeleznek vagy prezentálnak-e - önmaguk tapasztalatán túl - bármit is a számunkra? Vagy (a descartes-i terminológiával élve): ideának minősülnek-e? E kérdésre nehezen adható egyértelmű felelet, mert mind a pozitív, mind pedig a negatív válasz mellett felsorakoztathatók releváns descartes-i szövegek. Kezdjük a pozitív válasszal. Az Elmélkedések szerint a másodlagos minőségek ideái nem hasonlítanak a fizikai testekhez, pusztán azért kaptuk őket. 1. 3

Next