Magyar Filozófiai Szemle, 2008

1–2. szám - Tanulmányok - Fehér M. István: Az intencionális léte intencionalitás és transzcendencia

2 III. Az intencionalitás fogalma Heidegger Lét és idejében alig fordul elő. A Bast—Delfosse-féle filológiai kézikönyv a heideggeri fő műben a fogalom összesen négyszeri előfordulását regisztrálja — ebből egy főné­vi előfordulás, három alkalommal a fogalom melléknévként bukkan föl,­ ráadásul jórészt teljesen jellegtelen kontextusokban. Bizonyos fokig kivétel a szónak egy lábjegyzetben való előfordulása,­ amelyre később még visszatérek; a vonatkozó mondat azonban az adott helyen — egy kurta lábjegyzetbeli hivatkozástól persze nemigen meglepő módon — fölöttébb sommásan—ezoterikusan cseng, további Heidegger-szövegek ismerete nélkül, csak a fő mű szövegét szem előtt tartva, vajmi keveset lehet érteni belőle. A husserli fenomenológiával való számvetés Heidegger gondolko­dói útján persze a legelső kezdetektől jelen van. Még az egyetemi évek alatt született kisebb írásokban, recenziókban rendre fölbukkannak — elsősorban a logikai pszichologizmus bírálatának összefüggésében — a Husserlre történő hivatkozások, s a Heidegger-összkiadásnak a fiatalkori írások jelentős részét magában foglaló első kötetében (mely a disszertáción és a habilitációs íráson kívül hét, még ezt megelőzően, 1912 és 1914 között megjelent írást tartalmaz) a névmutató tanúsága szerint éppenséggel Husserl a legtöbbet hivatkozott szerző (a második Kant).­ A Brentanóra való gyakori utalások természetesen szintén nem hiányoznak — a disszertáció egyik fejezete szinte teljes egészében . Lásd Rainer A. Bast—Heinrich P. Delfosse: Handbuch zum Textstudium von Martin Heideggers »Sein und Zeit«. Band 1: Stellenindizes, Philologisch-kritischer Apparat, Stuttgart—Bad Cannstatt: Frommann—Holzboog, 1979, 161. o. 2 Heidegger: Sein und Zeit, 69.b)­­, 15. kiadás, Tübingen: Niemeyer, 1979, 363. o. (Magyarul lásd Lét és idő, ford. Vajda Mihály et al., 2. kiad., Bp. Osiris, 2001,419. o.) Az, hogy itt „a »tudat« intencionalitása" megjelölésben a „tudat" idézőjelben szerepel, persze korántsem véletlen. Lásd ehhez a szövegben később, az 51. jegyzet után következő magyarázatot. A habilitációs írás például a Logische Untersuchungennek az intencionalitás­fogalom körébe vágó fejtegetéseiből idéz. Lásd Heidegger: Gesamtausgabe, Frankfurt/Main, Klostermann, 1975-től (a továbbiakban: GA), Bd. 1, 310. o.

Next