Földmivelési Érdekeink, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1875-11-08 / 45. szám
106. szám Budapest, 1875. november 8. Második évfolyam. 45. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI KÉPES HETILAP, A MAGYARORSZÁGI ÖSSZES LÓTEGYESZBIZOTTSÁGOK Szerkeszti: Máday Izidor. »________________ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztéségnek (Budapest, V. nádor utcza II. sz.) küldendők. Hirdetések háromhasábos petitsoronként soron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. -----------------------------it Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. „Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V. nádor utcza 6. sz.) czímzendők. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER. HÉTFŐN. Légrády Testvérek. HIVATALOS KÖZLÖNYE. Tartalom. A televény anyagok pótlásáról. Benkovich Ernő. — A bogárhátas öntözésről I. Gonda Béla. 1 ábrával — Csabai eke- és vetőgép-verseny. II. Nádudvary 2 ábrával. — A békés m. gazd. egylet által B.-Csabán 1875. október 11—15-én megejtett eke- és vetőgép-verseny feletti bírálat. — Az aradi gazdasági egylet által ötvenesen rendezett szántásverseny. Berta János. — Válasz Wagner László tanárnak a „Mezőhegyes szemle“ bírálatára. II. — Gazdasági tanügy. Az istvántelki földmives iskola. Izraelita ösztöndíjak. — Személyi hírek. — Szakegyletek működése. — A e 1- és a 1 fö l d. (Békés-Gyulán gyümölcskiállitás. A Vilik siléziai juh-kiállitás. Steier földmivelési viszonyok. Vaj-eltartás papirzsacskókban. Burgonya-kiállítás Altenburgban. Önálló vámterület és a magyar gazdák. A beregszászi szőlőkiállitás Dohány-termelésünk 1876-ban. A Himalaya Cedrus. Az olasz borászok második congressusa Veronában. Faültetési eljárás. Budapest környéki földek értékéről. Borárverés. A katasteri munkálatokról. A Ferenczcsatorna. Perlaszon lótenyésztési dijosztás. Az amsterdami nemzetközi kertészeti kiállítás. Az orosz gabnatermelés. A szőlődézsma váltsági könyvek. A saját használatra termelt dohány. Gazdasági tudósítások. (Csongrádmegye. Aradmegye. Küküllő megye. Somogy megye. Baranya megye. Krassó megye. Székesfejér megye). — Nyilt tér — Kiállítások, versenyek, ülések, előadások határnapjai. — Sport. (Versenynaptár. Nevezési zárnapok. A pesti lovar-egylet közgyűlése. A „Pesti Lovar-Egylet“nek választmányi ülése. Agarászat, kopaszat. A vadászlovak pályázása és mén-lovak kiállítása. — Pályázatok. — Nyomdahiba-igazítás. — Üzleti hírek. — Szerkesztői üzenetek — Hirdetések. — Tárcza. Vidombák. II. Dr. Rodiczky Jenő. Előfizetési felhivás a „Földmivelési Érdekeink“ 1875. évi folyamára. Lapunk szíves olvasóit felkérjük, hogy lapunknak körükben új pártolókat szerezni szíveskedjenek. Lapunk jövőre is az eddigi irányban fog haladni, és több mint százhatvanra menő munkatársai segítségével iparkodni fog a gazdaközönség rokonszenvét továbbra is kiérdemelni. Légrády testvérek, Máday Izidor, mint kiadók, mint szerkesztő. Előfizetési Árak: 2 hóra 1 frt., 3 hóra 1 frt. 50 kr., 6 hóra 3 frt., egész évre 6 frt. A „Falusi Gazdá “-val együtt: 3 hóra 2 frt., 6 hóra 4 frt. egész évre 8 frt. A televény-anyagok pótlásáról. (A mezőgazdászat aránytan köréből). (Folyt.) *) Nem mellőzhetem el ez alkalommal figyelmeztetni azon nézetnek hiányos alapjára, mely szerint bizonyos növényfajok különös „ruganyos“ természettel bírnának, melynél fogva nagyon változó éghajlati vagy talajviszonyokat eltűrni, magukat azokhoz alkalmazni (accomodare) képesek lennének. Például felhozhatjuk a borokat (juniperus communis), mely egyaránt diszlik a magas kárpátok hűvös, nedves oldalain és az alföld _____* L. a „F. É.“ 42. és 44. számát.__________ homoksíkjain; első pillanatra ez csakugyan feltűnő, — de ha megvizsgáljuk, hogy a hegyi vidék sovány talaja és a (légenytestek magas arányba jutásának nem kedvező), hűvös, nedves időjárás, — ugyanazon arányt idézi elő a légenytestek és szénhydrátok közt, mint a habár melegebb és szárazabb időjárás és a légenytápban még sokkal szegényebb homoktalaj összeműködése, akkor az I-ső czikkben tárgyalt főfontosságú arányra nézve el kell ismernünk, hogy mindkét növény jóformán egyenlően táplálkozott, illetőleg fejlődött. Ugyanezen következtetésre kell jutnunk, ha összehasonlítjuk a lapponiai hegyeken és Északnémetország homoksíkjain tenyésző erdei fenyőt (pinus sylvestris), a Canadában erdőtalajon, Svájczban pedig mocsarakban diszlő pinus strobust, — az Északnémetországban nagy trágyamennyiséggel, Peruban pedig jóformán a nélkül termelt tengerit, — a Babo L. szerint, minél déliebb vidékre jut, annál kevesebb legénytrágyát igénylő szőlőtőkét, — a Skócziában bő trágyában, elterjedési övének déli részein trágya nélkül termelt búzát süt. Mindezen növények sokban eltérő egyes természeti viszonyok közt tenyészhetnek, ha csak azoknak összeműködése előidézi a tőlük szükségelt arányt a tovafejlődésre megkívánt szerves legénytestek és szénhydrátok közt. Az öntözés és befásítás egyéb jótékony hatásai, (különösen az éghajlat szélsőségeinek ellensúlyozására) már régebben több jeles szakértő által tárgyaltatván, abba bocsátkozni feleslegesnek tartom. Ott, hol a talaj és éghajlati viszonyok az úgynevezett talajjavító növények termesztését lehetségessé és biztossá teszik, ezeknek a vetésforgásban bő tér nyújtandó ; jótékonyan hatnak ők nemcsak a televénynek trágyázás útjáni szaporítására, hanem annak kímélésére is, bő árnyékuk alatt a talajbeli televény kevésbbé lévén a kiégésnek kitéve. E helyen meg kell még emlékeznünk azon trágyanemekről, melyekkel a hiányzó vagy kedvezőtlen arányban jelenlevő legénytápot pótolni szokták; ezek kétfélék, t. i. szerveshulladékok és ásványi anyagok (p. o. chilisalétrom, ammoniaksók). Előnyüket bizonyos viszonyok közt tagadni nem lehet, mindamellett tény, hogy az oldható televényanyagok vagy istálló-trágya hiányát egészben és előnyösen nem pótolhatják. Nem tekintetvén azt, hogy oly mennyiségek, minek nagy vetésterületeknek légénytápot nyújthatnának, nehezen vagy csak a nyereséget felemésztő költséggel lennének beszerezhetők, és csak röviden érintvén azt, hogy mindezen trágyaszerek az istálló- trágya jótékony hatását a talaj porbanyitására és nyilvántartására soha sem idézhetik elő : tagadhatlan, miszerint hatásuk, különösen szeszélyes éghajlatunk alatt, gyakran nem tartós, gyakran pedig káros is lehet, így p. o. a légsavas sok esős tavaszkor alkalmaztatván, hirtelen nagy mennyiség légénytápot nyújtanak a növénynek, mely azokat, az ilyenkor szinte bőven nyerhető hamanysók segélyével kiállított szénhydrátok hasonlókép bőven kínálkozó mennyiségével együtt a legdúsabb fejlődésre fel is használja; de néhány hét múlva a felhintett légsavas sók utolsó nyoma is levándorolhatott az altalajba és a növény ama korszakban, midőn az V-dik czikkben előadottak alapján a kalászkiadásra, virág és magfejlődésre a legénytestek bizonyos túlsúlyát igényelné, — csak úgy álland, mint egy meg nem trágyázott, — azon külömbséggel, hogy bővebb magtermést is nyijthatott volna, így megtörténhetik aztán, hogy az ily légenytrágyák alkalmazása után nem nyeretik sem több, sem légenydúsabb magtermés, ami több búvárt azon tévhitre vezetett, hogy a légenytrágyázás a mag légenytartalmát nem fokozza. Rosenberg-Lipinsky hosszú ideig chilisalétromot használván kalászos veteményeinél, azon meggyőződésre jutott, miszerint ezen légenytrágya átalában kedvezőbb a szalma, mint a szem képződésére (Fühling’s landw. Ztg. 1873. 34. 1.) Mások azon nézetet nyilvánították, miszerint az ily légénytrágya nem is bír egyéb hatással, mint hogy a lombozatnak buja zöld szint kölcsönöz, de arra nem gondoltak, hogy a növényzetben a levélzöld (chlorophyll) nem valami játszi tünemény, hanem kiváló fontosságú élettani tényező a növény fejlődése körül; a jelen munkálatok szempontjából megítélve, a levélzöld erélyesebb feltűnése fontos jele a szerves légenytestek és szénhydrátok közti arány kedvező voltának és mint ilyen megérdemli, hogy vele kissé behatóbban foglalkozzunk. A vetőmagban általában a légenytestek a szénhydrátokhoz magasabb arányban állanak, azonfelül a csirázási műtét alkalmával az esélyes légzési műtét sok szénhydrátot elfogyaszt, a fiatal növény tehát fejlődési első szakában aránylag sokkal légenydúsabb, mint később, színe világos zöld vagy sárgás (barnás). Később a légenytestek és szénhydrátok aránya mindinkább a talaj és éghajlati viszonyok által befolyásoltatván, és a mag tartalékanyagjai (légenytestekben és szénhydrátokban) arra (t. i. arányra) már csak jelentéktelen befolyást gyakorolhatván, rendes fejlődés mellett a légenytestek túlsúlya csökken és ezzel beáll jóval sötétebb zöld szín;a kalászkiadás, illetőleg virág és magképződés ismét a legénytestek bizonyos előnybejutását feltételezi, (melyről az Y-dik czikkben szó volt) és a sötétebb szín helyett világosabb zöldet látunk feltűnni; ezen részletek egész sorából pedig következtethetjük, miszerint az erélyesebb zöldszín nem függ a legeny- Mai számunkhoz egy negyedév melléklet van csatolva.