Földmivelési Érdekeink, 1877 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1877-01-29 / 5. szám
170. szám. Budapest, 1877. január 29. •• Ötödik évfolyam. 5. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS erdő-gazdasági képes hetilap. A MAGYARORSZÁGI ÖSSZES LOTENYEKZBIZOTTSÁGOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti: Máday Izidor. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Kiadótulajdonunk: Légrády Testvérek. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőségnek (Budapest, V. fíkdó-utcza Mocsonyi-ház) küldendők.. Hirdetések háromhasábos petitsoronként soron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 írt 50 кг. „Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek , így a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V. nádor utcza 6. sz.) czimzendők.R----------------------------------------------------- 4 5 11 7 8 9 1 10 11 12 1 13 14 1 151 20 2122 Termelési kísérletek az indiai grammal. * Ezen név alatt a földmivelési minisztérium az 1875. őszön, és 1876-ik évi tavaszon az ország számos helyeire, kísérlettétel végett, magvakat osztatott ki, mely alkalommal a magyaróvári gazdaakadémia is ilyenben részesült. A kísérlet megtörtént, melynek eredményeként a következőket közölhetjük: Mindenek előtt figyelmünk oda irányult, ezen növény tudományos nevét meghatározni; s ugyan fejlődése és növénytani jellegei után azt találtam, hogy ez nem egyéb, mint a nálunk itt-ott kertekben termesztetni szokott, s a pillangósok családjába tartozó Cicerarietinum L. válfaja, mely a magyar nyelvben csicseri borsó, bagoly borsó, bagoltsa, bagoltsa lencse, csicsiri- és kossó bagoltsa nevet nyert. Az eltérés csak abban áll, hogy a nálunk régóta termelt csicseri borsó rendesen csak júliusban virágzik mocskos fehér virágokkal, s magja is fehér, holott emez már június elején kezd virágozni, virága vörös-lila színű, s magja barnás-sárga színű. A Cicer-félék a Középtenger partjain úgy Európa mint Afrikában, szintúgy Ázsia melegebb részeiben honosak; ismeretes fehér és lila szin virágú, magvaik pedig fehér, sárga és feketék. A növény honában mindenütt termesztetik, de Európában, hol már a régi görögök is termelték, jelenleg Spanyolország termel legtöbbet, hol „Garbanzos“ név alatt zölden és szárazon eszik, és pedig előbbi esetben nyersen, utóbbiban főve vagy csak vízben áztatott állapotban. Nálunk és Délnémetországban főleg e század elején kávépótszernek használtatott, de béltartalmát tekintve, csakis erős phantasia tarthatja a kávéhoz hasonlónak. Spanyol- és Francziaországban állítólag elterjedését azon körülmény mozdította elő, mely szerint ott is megterem, hol a paszuly, borsó és lencse a nagy szárazság miatt nem sikerül. Előbb említett országokban kóróját zölden és szárazon a lovak által kedvelt takarmánynak tekintik, mert levelei sok sóskasavat tartalmaznak. Utóbbiból következik, hogy a mésztartalom a talajban szükséges kellék. Áttérve a termelési eredményre, mindenek előtt megemlítendő, miszerint ezen határozottan melegebb éghajlati növénynél a fagynak a csirára való hatását — miből a vetés idejére következtetést vonni kívántam — tanulmányozandó, október 19-én 7 négyszegméter területen 52 grammot elvetettem, de hűvös lévén már az idő, s nemsokára 8—10 cm. magas hó esvén, a magvak csak a hó alatt keltek ki, s meglehetősen kifejlődvén, daczára, hogy a több ízben esett hó ismételten elolvadt, s a növények deczember végéig kétszer is hetekig hótakaró nélkül maradtak, a nem csekély hideget jól kiállották, míg deczember végétől kora tavaszig magas hótakaró borította. A növények 10 cm. magas állapotban tehát, jól kiállották a telet, de az eredmény a tavaszszal (ápril 5.) vetettnél nagyobb nem lett, sőt kevesebbet adott, mi azonban azon körülménynek tulajdonítható, hogy az utolsó magas hó sok növényt tőben eltört,melyek tavaszszal elszáradván, a vetés megritkult. A termés eredményét tekintve, megvallom, hogy egy évi termelés után, ezen növénynek hazánkban való értéke és fontosságára következtetést vonni nem mernék, de miután az ezen lapokban közzétett eredményekkel 22 helyről 28 termésadat áll rendelkezésemre, megkísérlem azt, a mellékelt táblázatban, a részben igen hiányos adatokat összeállítván olyformán, hogy miután a kóró termésre legkevesebben közöltek adatokat, ezt egészen mellőztem, de a magtermést az itt nyert adatok átlagából 725 kilogr. hectoliterenkinti súlyt felvéve, ott, honnét a bevetett, terület közölve lett, hectárra kiszámítottam. Táblás összeállítása az indiai „gram“-mal 1876-ban tett termelési kísérletek eredményének. 14 14-56 2 8 6 18 30-34 18-571 1)30-35 23-85 1 8-03III . 24 ctm. sorokba, kapálva 24 ctm. sortávol, kapálás, töltögetés 20 ctm. sortávol ) Jégverte , igen daczolt a meleggel ! Sorba Szórva 28 ctm. sorokban fészekre 4 szem Kétszer kapálva. A madarak megsemmisitették Hibás penészes mag, mert maghalt Kétszer kapálva i 30 cm. sortávolban I 7 —10 cm. távolban 71 klgr. pro hkli Egyszer kapálva 74 ,, , Vetés Vetés Kikelt Virágzott Arattatott g-J esik egy g hektárra S ”1 ideje gr ! kgr. 1 hklit hó 1nap hónap hónap hó 1nap Talaj Vetés területe Te r m é az elvetett területen a vetőkgr mag hány___| szoliter. rosa egy hektárra számítva kgr. shklit A növény magassága centim Jegyzet 1| Kondoros 2 3 Tét (Győr megye) Debreczen (gazdas. tanintézet) . . . Pápa-Kovácsi . . NagyLónya(Beregh) Győr..................... Ráró (Győr megye) Csákvár................. Nagy-Károly. . . Belsö-Sámson(Csongrád megye) . . Újvidék................. Szt Vikálfalva (Somogy) ................. Tetétlen (Hajdú m.) Budapest állatkert Kosztolány . . . Ifi Pápa vid.Norápi gazd 17 „ „ Kovácsi , 18 „ „ Kupi , 19 Istvántelek . . Nagy-Kereskény . Eszterháza . . . Magyar-Óvár gazd. akadémia. . . . kert . . . kerti, homokos homok. . . homok, sárga agyag száraz homok kavicsos . . kert kert kert, homok kerti jó föld homok. . . kert. köz. kötött/ agyag . . agyagos homok kövecses hom televény talaj homok. . . agyagos homok . / 250 • 4 36/ 500 • \ 10 150 10 150 10 150 36 jpOO . 444 . 70 . I 70 . 500 54 1500 40 250 . 250 90 90 43 ,250 125 125 jl66 ,166 !l66 28/ 125 . V! 125 54 139 V3 190 250 692 „ 25(1 14-4 166 14-4 14-4 35 7 78 122 166 166 250 250 250 600 I 52 585 915 13У 150 150 150 139 91 625 18 5 18-5 38-5 89J, 35 18 36 115-5 115-5 115-5 71 74 75 75 imart. 1- 91 2- 07 2-07, 2-07 1-91 1-25/ 0-86 :{ 0-25 0-25 0-53 Г23 ápril. márt. ápril. márt. ápril. márt. ápril márt. ápril márt. ápril. márt. 11 ápril.márt. ápril.márt. ápril. máj. 0-48 025 0- 49 1- 59 1-59,'l ápril. 1-59 17 30 köz eleje 18 28 8 5 20 márt. máj. márt. ápril. ápril. 15 [márt. 15 ápril. ápril. márt. ápril. 17 30 15 17 16 28 36 28 19 15 20 107 | [ápril. 16 [máj. 30 nun, márt. máj. 0- 98[ T02 103 103 márt. okt. ápril. [máj. 23 23 18 ? ápril. 1 19 j; 30| jun 29|jun jun 26 jun 6\|jun 18/pu 28, ju 25\|má 9/ jul 20 jun 24 jut 16; 28 9-28 19 jidő alatt 5 ápril. [ 161 5 [[máj. 24; ■ jul. ■ [[aug. • aug. ■ 1 elej/jul• [aug. 15 aug. 3 jul. 21 r eleje 10 15 15 vége aug. jul'aug. aug. . jaug. . II. ■ [aug. . aug. 9V,sept. köz/ . aug. . jaug. . |Sept. ' Jaug. • iiiuL • .jaug. . aug. . ilsept. veg/i 5/ 5 1 4-5 ’ 2 eleje 6-70 18 9 25 1 13 végei . i 16 20 vég köz/i 28 9 18 16 4 20 10 12-58 5-67 5 076 4-48 14-5 11 2-5 1-4 0-37 0- 56 4 55 1- 31 2- 45 3.3 7-5 24 6 5 306 1814 1556 22-3 20 28-3 81? 72-5? 9 29 44 10 5’6 3 4-5 27-4 8 14-7 13 2 39-5 48 3350 2781 2687 2750 506 145 567 1178 1408 1148 36[4172 30 3477 6 24| 1714 29 . 18-6 [1346 24| 1693 81 614 767 20 35 A május 20-ai fagyot kissé megérezte 46 20 30—35 - 31 centiméter sortávol ! Elmaradt és szemtermészeui adott 38.36 37-01 37-93 6- 98 2001 7- 82 16-25 19-42 15-83 57-54, 47-95 123-651 32 42 45 35 24 20 40 30—36 42 25 35 47*5 cm. sorokban 31*5 cm. távolra, kapálva