Földmivelési Érdekeink, 1881 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1881-04-11 / 15. szám
138__________________________________________________________ FÖLDMŰVELÉSI ÉRDEKEINK . _________________________________________________ 15. sz. bocsátkozhatom a munka tárgyalásába, azonban annyit mégis el merek mondani, hogy a szerző e munkájával oly akadályokkal teljes s fárasztó térre lépett, melyen — sajnos — aligha lesz sok követője, s épen ezért csak szivünk óhajtásának adhatunk kifejezést, ha azt mondjuk: adjon isten erőt, kitartást s türelmet az érdemes szerzőnek még sok ily munka összeállítására ; de kívánjuk továbbá azt is, bárha minden nagyobb gazdaságról lenne ily statisztika, már csak azért is, mert ily statisztika az, ami a gazdaság belvilágát leginkább kimutatja, ha tökrét adja a sáfárkodásnak, megmutatja azt, mi s mily mérvben lett hasznot hozó, mi az, a mit fokozni, s mi, a mit változtatni, esetleg elhagyni kell. Ennyit a miből s annak értékéről. Másodsorban azt fogja látni a nevezett munka olvasója, hogy hála a magyarok istenének, mégis csak van még a magyar nagybirtokom - osztályban olyan főúr is (legyen szabad reményleni hogy több is), a ki a kicsinyes s lelket ölő kapzsi nyelvágyat nem ismerve, a szépet a hasznossal kellemes összhangzásba tudja hozni, kellő tért enged tisztjeinek ismereteik s jó szándékuk kifejtésére, példája által megmutatja azoknak, a kiket illet, mikénteken megfelelni ama nemesebb feladatnak, melyet a születés és név reá ró ; — s végre miként lehet ily főúr jóltevő ura és atyja több száz családnak. Egy évvel ezelőtt volt alkalmam a kálozi uradalmat megtekinthetni, s midőn annak hatását elhagytam, szivemből kiálték fel, adjon isten a hazának sok ily birtokost, s a birtokosoknak oly tisztikart, amilyen a kálozi uradalom tulajdonosa és annak érdemes s értelmes tisztjei. Szegszárd Palánk 1881. márcz. 31-én Domoszlay József, gazdatiszt. Felhívás. Kétséget sem szenved, hogy hazánk elszegényedésének egyik fő tényezőjéhez tartozik az is, hogy mi a szükséges iparczikkeket s gyártmányokat átalában, nagyobbára a külföldi piaczról behozottakból szerezzük be, s közönségesen azzal indokoljuk eme önönmagunk iránt elkövetett méltatlanságot, hogy hiszen azok hazánkban vagy nem készíttetnek, vagy ha készíttetnek is, nem oly jó minőségben s nem oly olcsók, mint a külföld gyártmányai. Hazánk elszegényedésének ezen egyik oka, t. i. a gyáripar pangása, egyesek pártolása következtében ma már szűnni kezd, s örvendetes reánk nézve az, hogy ezáltal különösen a gazdagépek gyártása hazánkban nagyobb lendületet vett. Mindezeknél nem késett a magas kormány sem, egyrészt nemzetgazdászati indokból, másrészt pedig a magyar gyáripar felvirágzása tekintetéből, intézkedni s megbízta a magy. kir. államvasutak gépgyára igazgatóságát azzal, hogy oly mezőgazdasági gépeket készitsen, milyeneket hazánkban levő egyes gépgyárakban eddigelé nemcsak hogy tökéletes alakban nem, de a nagyobb tőke hiánya miatt egyáltalán sem valának képesek igényeinkhez képest előállítani. A magy. kir. államvasutak gépgyára tehát elsősorban is a nagyobb gazdasági gépek gyártását tűzte ki fő feladatául, nevezetesen pedig a gőzmozgányok és gőzcséplőgépeket, melyeket eddigelé külföldről kényszeríttettünk behozni. S hogy ezen feladatának teljes mértékben megfelelhessen, beszerezte a legjobbaknak ismert angol gyártmányú gőzcséplőgépeket, azokat szakértői bírálat alá vette s azokból mindazon szerkezetek nyomán, melyek eddigelé a gyakorlatban legjobbaknak, legtökéletesebbeknek s kiváltkép hazai gazdaviszonyainknak legmegfelelőbbeknek bizonyultak, állított elő oly tökéletes cséplőgépeket, melyek, ami a tiszta munka és képességet illeti, egy sorba helyeztetnek, — ami pedig a szilárdságot s gazdászati viszonyainkkal kapcsolatos éghajlati befolyást illeti — e tekintetben felülmúlják a külföld gyártmányait, nevezetesen pedig, mert a magy. kir. államvasutak gépgyára a gőzcséplőgépeknél a hidépitésnál szokásos megtörhetlen szilárdságú vasrács-keretet alkalmazta, a rosta felületeket tetemesen nagyobbitotta, — a mi megbecsülhetetlen előny — s a kerekeket pedig kovácsolt vasból készítette, úgy, hogy ezen gépek semmi kívánni valót fenn nem hagynak ; minek igazolására szolgáljon az alább közölt nehány nyilatkozat, melyek mindegyike önzetlenül kiemeli, hogy ez a hazai gyártmányok a legjobb külföldi gépekkel bátran kiállják a versenyt. Magától értetődik, hogy mindezen az ipar terén vett lendület csak akkor hozhat áldást szeretett hazánkra, ha a tiszt, közönség, különösen pedig a gazdaközönség az ezen irányban vett lendületet jóakaratúlag istápolja az által, hogy a szükséges iparczikkeket és most már az itt tökélyességig készült gőze éplőgépeket s mozgányokat —hazai gyártmányokból fedezi, s a keservesen szerzett garasokat nem a külföld gyártmányainak beszerzésére fordítja, melyek ma már egy hajszállal sem jobbak, hanem igenis drágábbak — s érték pénzünk a külföldre vándorol, honnan vagy soha, vagy pedig csak mint állami kölcsön s így mint újabb teher a hazára, jő vissza. S ezért, ha boldogulni akarunk, szükségleteinket fedezzük hazánk oly iparosai és gyárosainál, akik kitűnő eszközöket s gépeket gyártanak, hogy ezáltal az ipar a legmagasabb tökélyre emelkedhessék s ne legyünk egyátalán a külföldre utalva. Ebből kiindulva, kötelességemnek tartottam mindenkit a m. k. állam v. gépgyára által készített gőzmozgányok s gőzcsépgépekre figyelmessé tenni s tiszteletteljesen megkeresni, hogy ezen gyártmányokat, melyek a „Köztelken“, üllői út 25. sz. a. levő gyári telepemen mindenkor megtekinthetők s kísérlet tételre készen állanak, hazánk javára s a magyar ipar felvirágzására a gazdaközönséggel ismertetni ne terheltessék. Teljes tisztelettel Fehér Miklós mint a magy. kir. államvasutak gépgyárának vezér-ügynöke Budapesten, üllői út 25. szám, „Köztelek“. Vetések állása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium az állandó gazdasági tudósítóitól márczus 18-tól 25-ig beérkezett jelentések alapján a gazdasági állapotról a következő adatokat teszi közzé : I. Felvidék, Pozsonymegye. Szempczi és felsőcsallóközi járásokban az őszi vetések jók ; a galántai és pozsonyi járásokban a dombosabb fekvésű rozs fagytól szenvedett s az e hó folyamán beállott nagy árvizek folytán sok őszi vetés szenved. A tavasziak vetése folyamatban van. Gyümölcsfák és szőllők általános teleltek. Nyitramegye, Pöstyéni és nagytapolcsányi járás. Az őszi vetések szépek; a vág-sellyei járásban jó közepesek, azonban az érsekujvári és szeniczi járásokban, főleg a rozsok fagytól szenvedtek. A tavasziak vetése az érsekujvári, pöstyéni és vág-sellyei járásokban e hó 21-dikén vette kezdetét; egyebütt még a föld tulnedvessége és a belvizek hátráltatják azt. Árva megye, Vári járás. Az őszi vetések jól teleltek ;"a tavaszi munka megkezdését úgy itt, mint a námesztói járásban hó, eső és nagy szelek hátráltatják. Liptómegye. Rózsahegyi járás. Őszi vetések szépek, a tavasziak vetése ápril 15-dike előtt alig várható. Zólyommegye. Beszterczei járás. Az őszi vetések állása jó termést ígér; a tavaszi munka úgy itt, mint a breznóbányai járásban április hó előtt nem kezdhető. Barsmegye. Lévai és verebélyi járásokban az őszi vetések fagytól szenvedtek ; a tavasziak vetése folyamatban van s a talaj porhangosságánál fogva csekély munkával eszközölhető. A lévai járásban a gyümölcsökben a nagy hidegek, a szőllőkben a téli esők tettek kárt. Hontmegye, Balogi járás. Az őszi vetések jól állanak, a tavaszi munka megkezdetett, de a f. hó 22 diki hó és fagy folytán szünetel. Nógrád megye, Losonczi járás. Az őszi vetések jól teleltek, azonban a vándoregerek miatt itt-ott foltos maradt a vetés; a szécsényi járásban a nagy hidegek okoztak némi kárt. Mindkét járásban kezdetét vette a tavasziak vetése s a partosabb helyeken a szántás kitűnő. A balassa-gyarmathi járásban a tavaszi munka még nem indult meg. Borsod megye, Szentpéteri és edelény-szendrői járásban az őszi vetések jól kiteltek, de a rohamos hóolvadás károkat tett s most a hidegek és fagyok fenyegetnek veszéllyel A tavaszi munka még nem kezdetett meg. Gömör-Kishont megye, Rimaszombat, rimaszécsi és nagyrőczei járásokban az őszi vetések általán jól teleltek, de a bekövetkezett utófagyok és dermesztő szelek káros hatása máris látható. A tavaszi munka csakis a délnek fekvő oldalakon volt itt-ott megkezdhető. A rimaszécsi járásban a szőlőtő rügyei részben meg Lgytak. Szepes megye, Késmárki, tátrai és bányai járásokban az őszi vetések jól teleltek, azonban az állandó szeles, hideg idő azoknak továbbfejlődését gátolja. A tavaszi munka még nem kezdetett meg. Abauj megye, Gönczi és cserháti járás, a vetések szépen kiteleltek, azonban a füzéri járásban a homokos tartalmú s a hidegnek inkább kitett buzavetések a februári hideg szelektől szenvedtek. A tavaszi munka még általában szünetel. Sárosmegye: Makoviczai, sirokai és topolyi járás. Az őszi vetések általában jók, de a felső-tárczai járásban a búza az utóbbi fagyoktól szenvedett. A tavaszi munka megkezdése mindenütt még csak a jövő hóban remélhető. Zemplén megye. S.-a.-ujhelyi, tokaji, bodrogközi, n.-mihályi és homonnai járás. Őszi repete, búza és rozs jól kiteltek. Szerencsi járás. Őszi búza jó, repete rész, rozs közepes állású. A tavasziak vetése általában még nem vehette kezdetét, csakis az őszi szántásokat vethették be. A tokaji járásban a szőlőkben a fagy károkat tett. Ungmegye, Ungvári és kaposi járás. A vetések, főleg a koraiak jók, azonban a változó időjárás, — éjjel fagy, nappal enged — káros hatású. A tavasziak vetése még csak ezután fog megtörténni. Beregmegye. M.-kászonyi, f.-tiszaháti és tiszaháti járás. A száraz fagyok az őszi vetésekben károkat tettek , főleg a búzában s a gazdagabb repete-vetésekben. A tavaszi munka csak jövő hóban lesz kezdhető. Mármaros megye, Szigethi, huszti és técsői járás. Az őszi vetések jól kiteleltek, azonban a mostani hidegek és esők károkat okozhatnak. A tavaszi munka a jövő hóban fog megkezdetni. Ugocsamegye, Nagy-Szőllősi járás A vetések állapota az éjjeli fagyok és nap.