Földmivelési Érdekeink, 1881 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1881-04-11 / 15. szám

138__________________________________________________________ FÖLDMŰVELÉSI É­R­D­E­K­E­IN­K . _________________________________________________ 15. sz. bocsátkozhatom a munka tárgyalásába, azon­ban annyit még­is el merek mondani, hogy a szerző e munkájával oly akadályokkal teljes s fárasztó térre lépett, melyen — saj­nos — aligha lesz sok követője, s épen ezért csak szivünk óhajtásának adhatunk ki­fejezést, ha azt mondjuk: adjon isten erőt, kitartást s türelmet az érdemes szerzőnek még sok ily munka összeállítására ; de kí­vánjuk továbbá azt is, bárha minden na­gyobb gazdaságról lenne ily statisztika, már csak azért is, mert ily statisztika az, a­mi a gazdaság belvilágát leginkább kimutatja, ha tökrét adja a sáfárkodásnak, megmutatja azt, mi s mily mérvben lett hasznot hozó, mi az, a mit fokozni, s mi, a mit változtatni, esetleg elhagyni kell. Ennyit a mib­ől s annak értékéről. Má­sodsorban azt fogja látni a nevezett munka olvasója, hogy hála a magyarok istenének, még­is csak van még a magyar nagy­birtokom - osztályban olyan főúr is (legyen szabad reményleni hogy több is), a ki a kicsinyes s lelket ölő kapzsi nyelvágyat nem ismerve, a szépet a hasznossal kel­lemes összhangzásba tudja hozni, kellő tért enged tisztjeinek ismereteik s jó szándékuk kifejtésére, példája által megmutatja azok­nak, a kiket illet, mikénteken megfelelni ama nemesebb feladatnak, melyet a születés és név reá ró ; — s végre miként lehet ily főúr jóltevő ura és atyja több száz családnak. Egy évvel ezelőtt volt alkalmam a kálozi uradalmat megtekinthetni, s midőn an­nak hatását elhagytam, szivemből kiálték fel, adjon isten a hazának sok ily birtokost, s a birtokosoknak oly tisztikart, a­milyen a kálozi uradalom tulajdonosa és annak érdemes s értelmes tisztjei. Szegszárd Palánk 1881. márcz. 31-én Domoszlay József, gazdatiszt. Felhívás. Kétséget sem szenved, hogy hazánk el­szegényedésének egyik fő tényezőjéhez tarto­zik az is, hogy mi a szükséges ipar­czikkeket s gyártmányokat átalában, nagyobbára a kül­földi piaczról behozottakból szerezzük be, s közönségesen azzal indokoljuk eme önön­ma­gunk iránt elkövetett méltatlanságot, hogy hi­szen azok hazánkban vagy nem készíttetnek, vagy ha készíttetnek is, nem oly jó minőség­ben s nem oly olcsók, mint a külföld gyárt­mányai. Hazánk elszegényedésének ezen egyik oka, t. i. a gyár­ipar pangása, egyesek pár­tolása következtében ma már szűnni kezd, s örvendetes reánk nézve az, hogy ez­által kü­lönösen a gazda­gépek gyártása hazánkban nagyobb lendületet vett. Mindezeknél nem késett a magas kor­mány sem, egyrészt nemzetgazdászati indok­ból, másrészt pedig a magyar gyár­ipar fel­virágzása tekintetéből, intézkedni s megbízta a magy. kir. államvasutak gépgyára igazgató­ságát azzal, hogy oly mezőgazdasági gépeket készitsen, milyeneket hazánkban levő egyes gépgyárakban eddigelé nemcsak hogy tökéle­tes alakban nem, de a nagyobb tőke hiánya miatt egyáltalán sem valának képesek igé­nyeinkhez képest előállítani. A magy. kir. államvasutak gépgyára tehát első­sorban is a nagyobb gazdasági gépek gyártását tűzte ki fő feladatául, nevezetesen pedig a gőzmozgányok és gőzcséplőgépeket, melyeket eddigelé külföldről kényszeríttettünk behozni. S hogy ezen feladatának teljes mérték­ben megfelelhessen, beszerezte a legjobbaknak ismert angol gyártmányú gőzcséplőgépeket, azokat szakértői bírálat alá vette s azokból mindazon szerkezetek nyomán, melyek eddig­elé a gyakorlatban legjobbaknak, legtökéle­tesebbeknek s kiváltkép hazai gazda­viszo­nyainknak legmegfelelőbbeknek bizonyultak, állított elő oly tökéletes cséplőgépeket, me­lyek, a­mi a tiszta munka és képességet illeti, egy sorba helyeztetnek, — a­mi pedig a szilárdságot s gazdászati viszonyainkkal kapcsolatos éghajlati befolyást illeti — e te­kintetben felülmúlják a külföld gyártmányait, nevezetesen pedig, mert a magy. kir. állam­vasutak gépgyára a gőzcséplőgépeknél a hid­­épitésnál szokásos megtörhetlen szilárdságú vasrács-keretet alkalmazta, a rosta felülete­ket tetemesen nagyobbitotta, — a mi meg­becsülhetetlen előny — s a kerekeket pedig kovácsolt vasból készítette, úgy, hogy ezen gépek semmi kívánni valót fenn nem hagy­nak ; minek igazolására szolgáljon az alább közölt nehány nyilatkozat, melyek mind­egyike önzetlenül kiemeli, hogy ez a hazai gyártmányok a legjobb külföldi gépekkel bátran kiállják a versenyt. Magától értetődik, hogy mindezen az ipar terén vett lendület csak akkor hozhat áldást szeretett hazánkra, ha a tiszt, közön­ség, különösen pedig a gazdaközönség az ezen irányban vett lendületet jóakaratúlag istápolja az által, hogy a szükséges ipar­­czikkeket és most már az itt tökélyességig készült gőze éplőgépeket s mozgányokat —­­hazai gyártmányokból fedezi, s a keservesen szerzett garasokat nem a külföld gyártmá­nyainak beszerzésére fordítja, melyek ma már egy hajszállal sem jobbak, hanem igenis drágábbak — s érték pénzünk a külföldre vándorol, honnan vagy soha, vagy pedig csak mint állami kölcsön s így mint újabb teher a hazára, jő vissza. S ezért, ha boldogulni akarunk, szükségleteinket fedezzük hazánk oly iparosai és gyárosainál, a­kik kitűnő eszközöket s gépeket gyártanak, hogy ezál­tal az ipar a legmagasabb tökélyre emel­­kedhessék s ne legyünk egyátalán a kül­földre utalva. Ebből kiindulva, kötelességemnek tartot­tam mindenkit a m. k. állam v. gépgyára által készített gőzmozgányok s gőzcsépgépekre­ fi­­gyelmessé tenni s tiszteletteljesen megkeresni, hogy ezen gyártmányokat, melyek a „Köz­telken“, üllői­ út 25. sz. a. levő gyári telepe­men mindenkor megtekinthetők s kísérlet tételre készen állanak, hazánk javára s a magyar ipar felvirágzására a gazdaközön­séggel ismertetni ne terheltessék. Teljes tisztelettel Fehér Miklós mint a magy. kir. államvasutak gépgyárának vezér-ügynöke Budapesten, üllői­ út 25. szám, „Köztelek“. Vetések állása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium az állandó gazdasági tudósítóitól márcz­­us 18-tól 25-ig beérkezett jelentések alapján a gazdasági állapotról a következő adatokat teszi közzé : I. Felvidék, Pozsonym­egye. Szempczi és felső­csallóközi járásokban az őszi vetések jók ; a galántai és pozsonyi járásokban a dombo­sabb fekvésű rozs fagytól szenvedett s az e hó folyamán beállott nagy árvizek folytán sok őszi vetés szenved. A tavasziak vetése folyamatban van. Gyümölcsfák és szőllők ál­talán­os teleltek. N­yitramegye, Pöstyéni és nagy­­tapolcsányi járás. Az őszi vetések szépek; a vág-sellyei járásban jó közepesek, azonban az érsekujvári és szeniczi járásokban, főleg a rozsok fagytól szenvedtek. A tavasziak vetése az érs­ekujvári, pöstyéni és vág-sellyei járásokban e hó 21-dikén vette kezdetét; egyebütt még a föld tulnedvessége és a bel­vizek hátráltatják azt. Árva megye, Vári járás. Az őszi vetések jól teleltek ;"a tavaszi munka megkez­dését úgy itt, mint a námesztói járásban hó, eső és nagy szelek hátráltatják. Liptómegye. Rózsahegyi járás. Őszi vetések szépek, a tavasziak vetése ápril 15-dike előtt alig várható. Zólyommegye. Beszterczei járás. Az őszi vetések állása jó termést ígér; a tavaszi munka úgy itt, mint a breznóbányai járásban április hó előtt nem kezdhető. Barsmegye. Lévai és verebélyi já­rásokban az őszi vetések fagytól szenvedtek ; a tavasziak vetése folyamatban van s a talaj porhang­osságánál fogva csekély munkával eszközölhető. A lévai járásban a gyümölcsök­ben a nagy hidegek, a szőllőkben a téli esők tettek kárt. Hontmegye, Balogi járás. Az őszi vetések jól állanak, a tavaszi munka meg­kezdetett, de a f. hó 22 diki hó és fagy foly­tán szünetel. Nógrád megye, Losonczi járás. Az őszi vetések jól teleltek, azonban a vándor­egerek miatt itt-ott foltos maradt a vetés; a szécsényi járásban a nagy hidegek okoz­tak némi kárt. Mindkét járásban kezdetét vette a tavasziak vetése s a partosabb helyeken a szántás kitűnő. A balassa-gyar­mathi járásban a tavaszi munka még nem indult meg. Borsod megye, Szentpéteri és ede­­lény-szendrői járásban az őszi vetések jól kiteltek, de a rohamos hóolvadás károkat tett s most a hidegek és fagyok fenyeget­nek veszél­lyel A tavaszi munka még nem kezdetett me­g. Gömör-Kishont megye, Ri­maszombat­, rimaszécsi és nagyrőczei járá­sokban az őszi vetések általán jól teleltek, de a bekövetkezett utófagyok és dermesztő szelek káros hatása máris látható. A tavaszi munka csakis a délnek fekvő olda­lakon volt itt-ott megkezdhető. A rimaszé­csi járásban a szőlőtő rügyei részben meg­ Lgytak­. Szepes megye, Késmárki, tátrai és bányai járásokban az őszi vetések jól telel­tek, azonban az állandó szeles, hideg idő azoknak továbbfejlődését gátolja. A tavaszi munka még nem kezdetett meg. Abauj megye, Gönczi és cserháti járás, a vetések szépen kiteleltek, azonban a füzéri járásban a homokos tartalmú s a hidegnek inkább kitett buzavetések a februári hideg szelektől szenvedtek. A tavaszi munka még általában szünetel. Sárosmegye: Makoviczai, sirokai és topolyi járás. Az őszi vetések általában jók,­­ de a felső-tárczai járásban a búza az utóbbi fagyoktól szenvedett. A tavaszi munka megkezdése mindenütt még csak a jövő hó­ban remélhető. Zemplén megye. S.-a.-ujhelyi, to­kaji, bodrogközi, n.-mihályi és homonnai járás. Őszi repete, búza és rozs jól kiteltek. Szerencsi járás. Őszi búza jó, repete rész, rozs közepes állású. A tavasziak vetése általában még nem vehette kezdetét, csakis az őszi szántásokat vethették be. A tokaji járásban a szőlőkben a fagy károkat tett. Ungmegye, Ungvári és kaposi já­rás. A vetések, főleg a koraiak jók, azonban a változó időjárás, — éjjel fagy, nappal en­ged — káros hatású. A tavasziak vetése még csak ezután fog megtörténni. B­eregmegye. M.-kászonyi, f.-tisza­­háti és tiszaháti járás. A száraz fagyok az őszi vetésekben károkat tettek , főleg a búzában s a gazdagabb repete-vetésekben. A tavaszi munka csak jövő hóban lesz kezdhető. Mármaros megye, Szigethi, huszti és técsői járás. Az őszi vetések jól kiteleltek, azonban a mostani hidegek és esők károkat okozhatnak. A tavaszi munka a jövő hóban fog megkezdetni. Ugocsamegye, Nagy-S­zőllősi járás A vetések állapota az éjjeli fagyok és nap.

Next