Földmivelési Érdekeink, 1881 (9. évfolyam, 6-52. szám)
1881-11-21 / 47. szám
246. szám. Budapest, 1881. november 21. Kilenczedek évfolyam 47. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI ÁBRÁS HETILAP. Kiadó-tulajdonosok s Légrády testvérek. magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek orsz. segély- és nyugdijegyesületének** HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetesként egyszer, hétfőn. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Wágner László czim alatt, Budapest, Erzsébet-tér 19-ik sz. küldendők. Hirdetések hathasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 fr A „Falusi Gazdáival együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is, bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V., nádor-utcza 7. sz.) czimzendők. Felelős szerkesztő: Wágner László, p. Józsefműegyetemen a mező- és érd®, gazdaságom nyilv. rendes tanára.II Tartalom: A gazdaság különböző ágainak emelésére II. — Az alföldi zsombék vagy zsombok. — A Gazda-körtől. — Bács-Bodrogmegye méhészete. — A medgyes-bodzási kenderáztató. — Szeszadónk megváltoztatása. — Értesítés a keleti marhavész állásáról s egyéb ragályos és járványos állati betegségedről. 1881 octóber hó 1-től 7-ig. — Gazdasági tudósítások. — A földmivelési minisztérium költségvetése. — Vidéki tudós tár. — Phylloxera-hirek. — Lótenyésztési ügy. — Közlemények az ipar, kereskedelem és forgalom köréből. — Kiállítási ügyek. — Különfélék. — Személyi hírek. — Hirdetések. A gazdaság különböző ágainak emelésére. II. A Királyhágón túli vidék bérezés megyéiben már a priogen nagyobb, és mint igás állat értékesebb hazai fehér marha kevésbé diszlik; főeg azon okból ott szintén nyugati, még pedig tarka hegyi marha terjesztését határozta el a min szer, és pedig az alacsonyabb hegyek között a nehezebb pinzgauit, a magasabb béretek között pedig ennek rokonát, a moll hali marhát. A létező bikahiány csökkentését a lehetőségig folytatták, vásároltatott a miniszter a felállított tenyészkerületek számára az ország legkitűnőbb gulyáiból és tenyészeteiből apaállatokat, és a tordai te épből, hol jelenleg már 277 növendék áll, a folyó évben a bikakiosztás szintén megkezdetett. Meglehetős nehézségekkel küzdve, sikerült elhelyezni az 1881 évi tenyésztési idényre 101 db magyar fajta 20 „ berni „ 17 „ kuhlandi „ 4 „ möllihali „ 14 „ algaui „ azaz ossz. 166 tenyészképes bikát. Mindent elkövettek, hogy a kerületeknek megfelelő igen törzstenyeszetek létesüljenek, és ma már megelégedéssel említhető fel, hogy Vasmegye szélén egy, Tolnában egy, Komárom megyében kettő, Zalában egy, Fehér miegyében egy, Hevesben egy és Abaujban egy pepineria létesül berni vérrel Abaujban és Unguiegyében egy-egy pepineria kuhlandival. A Bihar hegységben, továbbá Földváron (Brassó megyében), hol sajt-iskola is létesittetik egy-egy pepineria piuzgauival, végre egy möllthali pemeria, így összesen tizenöt törzstenyészet 168 darab tenyészképes importált tenyészállattal, melyeket eredeti hazájukban szereztek be. A folyó évben felállított pepmeriák sokasága igen örvendetes jelenség, de ez a tenyészés állapotára való tekintettel még mindig kevés; ezen ügy a miniszter nézete szerint lehetőleg előmozdítandó, mert sokan vannak, kik pepineriák lőállítására hajlandók lennének, ha tenyészanyag beszerezhetésére két , esetleg három év alatt törlesztendő kölcsönökben részesüttetnének. Hogy ilyen tenyészetek fölállítását lehetővé tegye s kölcsönöket — a gazdasági egyesületek ajánlatára — megbízható tenyésztőknek adhasson, vette föl az ötödik helyen kimutatott tételt, a 20,000 irtot. Az országban kisebb gazdák kezei közt lévő juhok javítására osztattak ki kosok és azt a jövőben is még szándékozik a miniszter folytatni, de meggyőződött, hogy itt többet kell még tenni: a métely kór ugyanis az utolsó években az országban nagyon érezhetően pusztított, egyes meglék juhállományából 25, sőt 30°0-ot ragadván el, különösen kisebb gazdák fejőjuhait megsemmisítvén, ezek adózó képességét támadta meg. A fejőjuh olyan tenyész-, de egyúttal haszonállat, mely a bruttót véve egy éven át értéken fölül is képes jövedemezni. Hogy azon megyékben, melyek leginkább szenvedtek — és ahol ezen juhászati irány indikált, némi segély adathassák, irányoztatott elő a 8-ik tétel alatti összeg, 10.000 frt. A sertéstenyésztés fontosságát indokolni fölösleges, azon intézkedések, melyeket a miniszter ezen tenyészág érdekében kereskedelmi és különösen állategészségügyi szempontokból életbeléptetek, elégé mutatják, hogy éber figyelemmel követ minden e téren való mozgalmat, de látta, hogy nemcsak a kereskedést és egészségügyet, hanem a tenyésztést is bizonyos irányban segíteni kell. Hogy az utóbbi eléressék, saját sertéspiaczunk érdekében is a hússertés tenyésztésének tanulmányozása, erre vonatkozó tenyésztési kísérletek tétele szükséges. Ezen kísérleteket megkezdette egyik régibb hazai húsosabb fajtával, a szalontaival, Kisbéren, egy másik félvér nyugati tenyészsertéssel a kassai gazdasági tanintézet gazdaságában és ezeken kívül még egynéhány egymástól eltérő viszonyokkal bíró vidékeken a folyó évben kezdette meg a tenyészkísérleteket, melyek talán már a jövő évben juttathatnak némi eredményre. Ezen kísérletekre, továbbá hogy úgy mint a jelen évben községeknek jó vérből való sertéskanokat adhasson, vette föl a nyolczadik tétel alatti összeget, 5500 frtot. Az előirányzat ezen rovatánál mint utolsó tétel szerepel a második és 1882 ben Budapesten megtartandó tenyész-állatvásárra fölvett összeg, 8200 ft: az első ilyen vásárnál elért siker, a tenyésztőknek már rég mutatkozó érdeklődése képezik a második a tenyésztésre igen nagy kihatással bíró vásár megtartásának legalaposabb indokát. A borászat emelésére (az 5-ik rovat alatt) 40,000 frt vétetett fel, 10,000 rel több, mint a múlt évben. Már az 1881-ik évi költségvetés indokolása alkalmával kifejezést adott a miniszter azon szükségnek, hogy elmaradt borászatunk emelése czéljából a bortermekkel való gyakori érintkezés mellőzhetetlenné vált, és hogy e végre egy külön kormánybiztos és egy központi pinczemester, valamint az ezek működését kiegészítő vándortanítók és egyéb mellékszemélyzet alkalmaztattak. A lefolyt évben szerzett tapasztalatok eléggé kimutatták, miszerint ezen az országot beutazó s a gazdaközönséggel közvetlen érintkező közegek működése megfelelő eredményt szolgáltatott, és pedig úgy a szőlőművelés mint a borkezelés terén. A borászati kormánybiztosnak sikerült több, a borászatra nézve fontos vidéken a bortermelőknek a borászat haladása iránt való érdekeltségét felébreszteni s őket az önsegélyre, pinczeszövetkezetek alakítására, szakiskolák felállítására egyesíteni. A központi pinczemester, valamint a borászati vándortanítók által az ország több helyén írott nyilvános előadások és az általuk adott útmutatások a bortermelők által általában kedvezően fogadtattak s nem egy az illető vidéken eddig ismeretlen javításnak és czélszerű eljárásnak nyitottak utat. E kötegek működését kiegészíteni van vitatva a központi mintapincze, mely Budapesten állíttatott fel, s melynek, a központi pinczemester vezetése alatt, az a feladata, hogy abban az eladó borokról vezetett nyilvántartási jegyzék mellett a bortermelők által eladásra belentett borok mustrái is a vevők kényelmére fellelhetők legyenek. A minapi nezének továbbá feladata, hogy a bortermelőktől meghatározott számú hordózott bort is vegyen át kezelés végett, hogy nemes , kész boroknak mustrák alapján eladását közvetíti, hanem a nem kész borok okszerű kezelését is előmozdítsa. A mintapincze ezen feladatát az által teljesíti, hogy a termelőktől átvett nyers borokat kezelvén, azokat kész, érett állapotban azoknak ismét rendelkezésére állítja. Ezen eljárás által a bortermelőnek útmutatást adhat arra nézve, hogy borait miképen kezelje, miáltal a mintapincze mintegy gyakorlati iskolát képezene a bortermelők számára. Másrészt, miután a mintapincében az ország minden borvidékének bora kezeltetni fog, alkalom lesz adva az anyag megismerésére és mód arra, hogy az anyag a fogyasztó közönség, illetőleg a világpiac igényeihez mérten kezeltessék és elkészíttessék. Az okszerű szőlőművelés és pinczekezelés számos kisebb nagyobb czélszerű eszköznek és szemnek alkalmazását feltételezvén, a mintapincze mellett egyúttal egy raktár állíttatott fel, melyben különböző idetartozó eszközök és szerelvények példányai szemlélhetők meg. E raktárral együtt az a czél is összeköttetett, hogy az említett szerelvények, melyeket gazdáink eddig nagyrészt külföldről szereztek be, hazai iparosaink által is megismertetvén, általuk utánkészíttessenek. A központi mintapincze továbbá felhasználta a czélból is, hogy ott gyakornokok a pinczemester vezetése mellett a pinczekezelésben kiképeztessenek. Az eddigiek szerint a borászat emelése érdekében létesített szervezet czélirányosnak és eredményt ígérőnek bizonyulván, azt a miniszter állandósítani szándékozik. E végre a borászati kormánybiztos fizetése gyanánt 3600 frtot vett fel. A kormánybiztost helyettesítő segéd fizetésére 1200 frt, a központi pinczemester fizetésére 1900 frt vetetett fel. 6 ik rovat. Kereskedelmi növények termelésének fejlesztésére 2000 írttal több véte-