Földmivelési Érdekeink, 1883 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1883-01-01 / 1. szám
Г A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Wágner László czim alatt, Budapest, Erzsébet-tér 19-ik sz. küldendők. Hirdetések hathasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. 304. szám. Budapest, 1883. január 1. Tizenegyedik évfolyam 1. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI ÁBRÁS HETILAP. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek őrsi. segély és nyugdijegyesületének* HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer, hétfőn. Előfizetési díj: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 fr A „Falusi Gazdáival együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is. bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V., nádor-utcza 7. sz.) czimzendők. Felelős szerkesztőt Wágner László, r. József műegyetemen a mező- és érd®. gazdaságtan nyilv. rendes tanára.Iebes& Tartalom : Adatok Magyarország állategészségügyének mikénti szervezéséhez. — A mezőgazdasági főtanoda. — Aranczia rendszer szerinti baromfi hizlalás. — Ne higyj az indiánus rizsnek magyarom. — Kifizeti-e magát a gőzekemivelés . — A Makörből. — Egyesületi közlemények. — Tudósitó a keleti marha- vész állásáról. — Ízleti hetiszemk — Különfélék. — Hirdetések. .. olvasóinkhoz! Felkérjük lapunk azon tisztelt olvasóit, kiknek előfizetési ideje decz. hó vége lejárt, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani, nehogy a lap rendes szétküldése fenakadást szenvedjen. A „FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK előfizetési dija: egész évre . . . « frt — kr. fél évre negyed évre 1 jj *»o A „FALUSIGAZDÁ"-val együtt: egész évre . fél évre . . .....................* „ negyedévre . •› Az előfizetési pénzeket bérmentve Légrády testvérek czime alatt (Budapest, V., nádorutcza 7. sz.) kérjük postautalványnyal beküldeni. Adatok Magyarország állategészségügyének mikénti szervezéséhez. Már akkor, mikor a magas kormány az 1874. évi XX-ik törvényczikkében alapuló állami állatorvosi intézmény életbe léptetését elhatározta, nem kis adatgyűjteményt tettem papírra oly czélból, hogy az nyilvánosságra hozva, Magyarország állategészségügyének rendezésénél esetleg figyelembe vétessék. Akkoriban egyszerű megyei állatorvos lévén, merészség lett volna feltennem, hogy szerény szavam nem lesz kiáltó hang a pusztában ; másrészről tervemet az akkori körülményekhez mérve, magam is túl merésznek, kivihetlennek véltem. De nem csoda: az akkori és a mostani körülmények között a különbség tetemes. Igazi agricultur állam voltunk, az vagyunk ma is , de előző időkben sokat mulasztottunk, amelyet közelebbi időben csak részben pótolhattunk, a jelenkornak jutott a feladat, hogy az ezen téren mutatkozó hézagokat az előző idők könnyelmű és felületes eljárása által ejtett réseket kitölthesse. Ki akarná tagadni, hogy a mezőgazdasággal szorosan kapcsolatos állattenyésztés és állategészségügy terén közelmúlt időkben nem buzgólkodott senki sem, de ki tudná elvitatni, hogy csak a legközelebb múlt idők adtak ez országnak olyan napszámosokat, akik úgy az állattenyésztés, mint az állategészségügy terén rég óhajtott avagy épen eddig még sohasem tapasztalt eredményeket tudnak felmutatni ? Hiszen renden is van az úgy, hogy nem hagyjuk a haladó időt tejünk felett észrevétlenül elsurranni, mint hagyták atyáink vagy nagyapáink, kik e tejjel, mézzel folyó ország „hamászati” ügyeivel vajmi keveset gondoltak. Persze akkor egy helyen száz kövér gulya is legelt, és azon a helyen, ahol most száz darab marha zeng, búza kalász zeng és kukoricza levél zizeg. Hajh! nagyot néztek bizonyára nagyapáink is, mikor a lépfene nyomán százával, a marhavész nyomán ezrével hullott a jószág, de bizony sok közülök azt mondta a czigánynyal hogy : ott döglik a hol van, ahelyett, hogy mondta volna: nézzük meg, mint cselekszik e bajjal szemben más és cselekedjünk aként vagy még jobban mi is Akkor, mikor volt mit aprítani a tejbe - - henyéltünk ; illő hát és szükséges is, hogy most, mikor a tejünk is kevés, dologhoz lássunk. A földmives ásóval, kapával, a csizmadia árral, bikicscsel, a tudomány embere észszel álljon síkra a magyar és a közjó érdekében, s ha mindegyik józanul, munkakedvvel kitartással és becsülettel dolgozand, a tél el lesz érve. Cseppekből áll a tenger, porszemekből a legnagyobb épület is. Néhány porszemnek kívánom tekinteni azon adatokat is, melyekkel a következőkben Magyarország állategészségügyi szervezetének épülettervéhez járulói állásomból folyó kötelességemnek ismertem. Legjobb meggyőződés vezetett az alábbiakban következők összeállításával: ha tévedtem, ha sokat vagy ha keveset kívántam, mutassanak rá azok, akik érdekeltek és azok is, akik nem érdekeltek ez ügyben. Az állategészségügyi intézmény feladata. Az állatorvosi, jobban mondva az állategészségügyi intézmény feladata elsősorban az ország állatállományát közönséges és ragályos betegségektől minden rendelkezésre álló eszközzel óvni, a fellépő betegségek által úgy az állattartásban, mint a tenyésztésben okozott zavarokat orvosolni; másodsorban az ország hasznos állatainak számban való szaporodását s minőségben való tökélyesülését saját eszközeivel előmozdítani; az állatok adás-verésénél előforduló, vagy más alkalmakkor felmerülő pörös eseteknél, kihágásoknál az igazságszolgáltatásnak segédkezni ; harmadsorban az emberi táplálékul szolgáló állati termények, közveszélyes betegségben szenvedő állatok és a gyepmesteri ügy ellenőrzése által a közegészségügyre s az állatokkal való bánásmód felügyelete által az állatvédelmi ügyre befolyni. Legfelsőbb hatóság és tanácsadó közegek. Az ország állategészségügyi intézményének legfelsőbb fóruma a földmivelési magyar minisztérium. Tanácsadói közvetlenül: a) a miniszteri állategészségügyi előadó; b) a királyi állatorvosi tanintézet, közvetve : c) a vesztegintézetek felügyelője ; d) a központi és kerületi állami állatorvosok. I. Állategészségügyi személyzet. A) A minisztériumban. Az állategészség - rendőri ügyosztály, mely áll : 1 osztály tanácsosból, 1 osztály titkárból; 1 miniszteri állategészségügyi előadóból; 2 központi állami állatorvosból; 2 fogalmazóból; 1 segéd fogalmazóból és 1 postakezelőből. B) A vesztegintézeteknél: 1 igazgató és egy segéd, Orsován; 1 igazgató, Vulkánban ; 1 igazgató és egy segéd, Verestoronyban; 1 igazgató Törcsvárott; 1 igazgató és egy segéd Felső-Tömösön; 1 igazgató Ó-Tánczon; 1 igazgató, Bodzán; 1 igazgató és egy segéd, Sósmezőn; 1 igazgató, Csik-Gyimesen; 1 igazgató és egy segéd, F.Tölgyesen; 1 vesztegintézeti felügyelő és egy segéd, Brassóban. C) a törvényhatóságokban, a) A kerületekben: 1-ső kerület, Besztercze-Naszód, Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda Aranyosmegyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhellyel Kolozsvárt. 2 ik kerület, Csik, Háromszék, Brassómegyék részére egy kerületi állami állatorvos székhelyijel Brassóban. 3- ik kerület, Maros-Torda, Udvarhely, Kis-Küküllő megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Maros-Vásárhelyt. 4- ik kerület, Nagy-Küküllő, Fogaras, Szeben megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Nagy-Szebenben. 5- ik kerület, Alsó-Fehér, Hunyad megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Déván, esetleg N.-Enyeden. 6- ik kerület, Temes, Krassó-Szörénymegyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Lugoson. 7- ik kerület, Bács-Bodrog, Torontálmegyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Zomborban. 8- ik kerület, Zala, Somogy, Tolna, Baranya megyék részére egy kerületi állami állatorvos székhelylyel Kaposvárott, esetleg Pécsett. 9- ik kerület, Vas, Sopron, Moson, Győr megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Szombathelyt. 10- ik kerület, Pozsony, Nyitra, Bers megyék részére egy kerületi állami állatorvos székhelylyel Nyitrán. 11- ik kerület, Trencsén, Árva, Turócz, Zólyom megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel T.-Szt.-Mártonban esetleg Trencsénben. 12 ik kerület, Liptó, Szepes, Sárosmegyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelyijel Lőcsén esetleg Eperjesen. 13- ik kerület, Zemplén, Abaúj-Torda, Ung megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Sátoralja-Ujhelyen. 14- ik kerület, Bereg, Mármarosmegyék részére e°y kerületi állami állatorvos, székhelylyel M.-Szigeten.