Földmivelési Érdekeink, 1883 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1883-01-01 / 1. szám

304. szám. Budapest, 1883. január 1. Tizenegyedik évfolyam 1. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDÖ-GAZDASÁGI ÁBRÁS HETILAP. ?bs& Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek őrsi. segély és nyngdijegyesületének* HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer, hétfőn. Felelős szerkesztőt Wágner László, r. JózeefmUegyetemen a mező- és érd®, gazdaságtan nyilv, rendes tanára. I A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Wágner László czim alatt, Budapest, Erzsébet-tér 19-ik sz. küldendők. Hirdetések hathasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Több­szöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Előfizetési dij: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr A „Falusi Gazdáival együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is. bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V., nádor-utcza 7. sz.) czimzendők. Г T Tartalom : Adatok Magyarország állategészségügyének mikénti ; szervezéséhez. — A mezőgazdasági főtanoda. — A j tranczia rendszer szerinti baromfi hizlalás. — Ne higyj az indiánus rizsnek magyarom. — Kifizeti-e ma- i gát a gőzekemivelés V — A Makörből. — Egye­sületi közlemények, — Tudósit к a keleti marha- | vész állásáról. — í'zleti hetiszemk- — Különfélék. — Hirdetések. T. olvasóinkhoz! Felkérjük lapunk azon tisztelt olvasóit, kiknek előfizetési ideje decz. hó vége 1 lejárt, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb meg­újítani, nehogy a lap rendes szétküldése fen- akadást szeuvedjen. A „FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK- előfizetési dija: egész évre . . . « frt — kr. fél évre negyed évre 1 jj *>o A „FALUSI GAZDÁ"-val együtt: egész évre . fél évre . . .....................* „ negyedé vre . •> Az előfizetési pénzeket bérmentve Légrády testverek czime alatt (Budapest, V., nádor- utcza 7. sz.) kérjük postautalvány nyal be­küldeni. Adatok Magyarország állategészség­ügyének mikénti szervezéséhez. Már akkor, mikor a magas kormány az 1874. évi XX-ik törvényczikkében alapuló állami állatorvosi intézmény életbe léptetését elhatározta, nem kis adat gyűjteményt tettem papírra oly czélból, hogy az nyilvánosságra hozva, Magyarország állategészségügyének ren­dezésénél esetleg figyelembe vétessék. Akkoriban egyszerű megyei állatorvos lévén, merészség lett volna feltennem, hogy szerény szavam nem lesz kiáltó hang a pusz­tában ; másrészről tervemet az akkori körül­ményekhez mérve, magam is túl merésznek, kivihetlennek véltem. De nem csoda: az ak­kori és a mostani körülmények között a kü­lönbség tetemes. Igazi agricultur állam vol­tunk, az vagyunk ma is ; de előző időkben sokat mulasztottunk, a melyet közelebbi idő­ben csak részben pótolhattunk, a jelenkornak jutott a íeladat, hogy az ezen téren mutat­kozó hézagokat az előző idők könnyelmű és fe­lületes eljárása által ejtett réseket kitölthesse. Ki akarná tagadni, hogy a mezőgazda­sággal szorosan kapcsolatos állattenyésztés és állategészségügy terén közelmúlt időkben nem buzgólkodott senki sem: de ki tudná el­vitatni, hogy csak a legközelebb múlt idők adtak ez országnak olyan napszámosokat, a kik úgy az állattenyésztés, mint az állategész­ségügy terén rég óhajtott avagy épen eddig még sohasem tapasztalt eredményeket tudnak felmutatni ? Hiszen rendén is van az úgy, hogy nem hagyjuk a haladó időt tejünk felett cszre- vétlenül elsurranni, mint hagyták atyáink vagy uagyapáiok, kik e tejjel, mézzel folyó ország „bamászati* ügyeivel vajmi keveset gondol­tak. Persze akkor egy helyen száz kövér gulya is legelt, és azon a helyen, a hol most száz darab marha teng, búza kalász reng és kukoricza levél zizeg. Hajh! nagyot néztek bizonyára nagyapáink is, mikor a lépfene nyomán százával, a marhavész nyomán ezré­vel hullott a jószág; de bizony sok közülök azt mondta a czigánynyal hogy : ott döglik a hol van, a helyett, hogy mondta volna: néz­zük meg, mint cselekszik e bajjal szemben más és cselekedjünk aként vagy még jobban mi is Akkor, mikor volt mit aprítani a tejbe - - henyéltünk ; illő hát és szükséges is, hosy most, mikor a tejünk is kevés, dologhoz lás­sunk. A földmives ásóval, kapával, a csizma­dia árral, dikicscsel, a tudomány embere ész­szel álljon síkra a magyar és a közjó érde­kében: s ha mindegyik józanul, munkakedv­vel kitartássak és becsülettel dolgozand, a tél el lesz érve. Cseppekből áll a teDger, porszemekből a legnagyobb épület is. Nehány porszemnek kívánom tekinteni azon adatokat is, melyek­kel a következőkben Magyarország állat­egészségügyi szervezetének épület-tervéhez já­rulói állásomból folyó kötelességemnek ismer­tem. Legjobb meggyőződés vezetett az aláb­biakban következők összeállításával: ha téved­tem, ha sokat vagy ba keveset kívántam, mutassanak rá azok, a kik érdekeltek és azok is, a kik nem érdekeltek ez ügyben. Az állategészségügyi intézmény feladata. Az állatorvosi, jobban mondva az állat­egészségügyi intézmény feladata első sorban az ország allat-állományát közönséges és ra­gályos betegségektől minden rendelkezésre álló eszközzel óvni; a fellépő betegségek ál tál úgy az állattartásban, mint a tenyésztés­ben okozott zavarokat orvosolni: másodsorban az ország hasznos állatainak számban való szaporodását s minőségben való tökélyesbtilé- sét °aját eszközeivel előmozdítani; az állatok adás-vevésénél előforduló, vagy más alkal­makkor felmerülő pörös eseteknél, kihágások­nál az igazságszolgáltatásnak segédkezni : harmadsorban az emberi táplálékul szolgáló állati termények, közveszélyes betegségben szenvedő állatok és a gyepmesteri-ügy ellen­őrzése által a közegészségügyre s az állatok­kal való bánásmód felügyelete által az állat­védelmi ügyre befolyni. Legfelsőbb hatóság és tanácsadó közegek. Az ország állategészségügyi intézményé­nek legfelsőbb fóruma a íöldmivelési magyar minisztérium. Tanácsadói közvetlenül: a) a miniszteri állategészségügyi előadó; b) a királyi állatorvosi tanintézet; köz­vetve : c) a vesztegintézetek felügyelője ; d) a központi és kerületi állami állat­orvosok. I. Állategészségügyi személyzet. A) A minisztériumban. Az állategészség - rendőri ügyosztály, mely áll : 1 osztály tanácsosból, i osztály titkárból; 1 miniszteri állategészségügyi előadóból; 2 központi állami állatorvosból; 2 fogalmazóból; 1 segéd fogalmazóból és 1 posta kezelőből. B) A vesztegintézeteknél. 1 igazgató és egy segéd, Orsován; 1 igazgató, Vulkánban ; 1 igazgató és egy segéd, Verestoronyban; 1 igazgató Törcsvárott; I igazgató és egy segéd Felső-Tömösön; 1 igazgató Ó-Tánczon; 1 igazgató, Bodzán; 1 igazgató és egy segéd, Sósmezőn; 1 igazgató, Csik-Gyimesen; 1 igazgató és egy segéd, F.-Tölgyesen; 1 vesztegintézeti felügyelő és egy segéd, Brassóban. C) и 1 törvényhatóságokban, a) A kerületekben: 1-ső kerület, Besztercze-Naszód, Szol­nok-Doboka, Kolozs, Torda Aranyosmegyék részére egy Kerületi állami állatorvos, szék­hellyel Kolozsvárt. 2 ik kerület, Csik, Háromszék, Brassó- megyék részére egy kerületi állami állatorvos székhelyijei Brassóban. 3- ik kerület, Maros-Torda, Udvarhely, Kis-Küküllőmegyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Maros-Vásárhelyt. 4- ik kerület, Nagy-Kükiillő, Fogaras, Szebenmegyék részére egy kerületi állami ál latorvos, székhelylyel Nagy-Szebenben. 5- ik kerület, Alsó-Fehér, Hunyadme- gyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Déván, esetleg N.-Enyeden. 6- ik kerület, Temes, Krassó-Szörény- megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Lúgoson. 7- ik kerület, Bács-Bodrog, Torontál- megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Zomborban. 8- ik kerület, Zala, Somogy, Tolna, Baranyamegyék részére egy kerületi állami állatorvos székhelylyel Kaposvárott, esetleg Pécsett. 9- ik kerület, Vas, Sopron, Moson, Győrmegyék részére egy kerületi állami állat­orvos, székhelylyel Szombathelyt. 10- ik kerület, Pozsony, Nyitra, Bers megyék részére egy kerületi állami állatorvos székhelylyel Nyitrán. 11- ik kerület, Trencsén, Árva, Tu- rócz, Zólyommegyék részére egy kerületi ál­lami állatorvos, székhelylyel T.-Szt.-Mártonban esetleg Trencsénben. 12 ik kerület, Liptó, Szepes, Sáros­megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelyijei Lőcsén esetleg Eperjesen. 13- ik kerület, Zemplén, Abauj-Torda, Ungmegyék részére egy kerületi állami állat­orvos, székhelylyel Sátoralja-Ujhelyen. 14- ik kerület, Bereg, Marmarosme- gyék részére e°y kerületi állami állatorvos, székhelylyel M.-Szigeten.

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents