Földmivelési Érdekeink, 1883 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1883-03-26 / 13. szám

116 sem az ebből eredő gyakorlati haszon ki­próbálására hivatott tőkével sem rendelkez­nek, hogy még­is ne hazánk legyen a leg­­utolsó azon nemzetek sorában, kik ezen fe­lette nagy horderejű ügyet felkarolják, néze­tünk szerint a kormánynak volna kötelessége éber szemmel kísérni minden olyan mozza­natot, mi akár a gazdaság, akár az ipar te­rén az olcsóbb termelés előmozdítására irá­nyul s annak mielőbbi meghonosítását kez­deményezni és keresztülvinni; de hiszszük is, hogy új földmivelés-, ipar- és kereske­delmi miniszterünk nem fog késni a villa­mos erő fent elmondottak értelmébeni alkal­mazhatósága tekintetéből szakavatott köze­geit ennek tanulmányozására utasítani s igy meggyőződést szerezvén magának ennek si­kerességéről, a kivitel kezdeményezését el­rendelni. Itt önkénytelenül eszünkbe ötlik a fo­lyam szabályozás azon mód­a, mely Franczia­­országban már több folyónál rég alkalmazva van : t. i. a folyók romboló erejét fékezendő azok forrásaihoz közel erős zár gátak által nagy mérvű tartányokba (elfogatnak, zsilipek által csupán annyi víztömeg eresztetik le belő­lük, a­mennyi a folyam hajókázhatóságára vagy öntözési c­élokra okvetlen szükségeltetik; mily előnyösen lehetne ezen szabályozási rendszer­rel összefüggőleg nagyobb folyóink eredeté­nél, nagyszerű vizerő­műveket létesíteni, me­lyek mind megannyi villámáram kifejtő gé­peket mozgatnának s igy a midőn egyrészt az alsóvidék meg lenne kimérve az árvizek kártevésétől, másrészt — egy, csaknem ingye­nes — hajtóerő jótékonyságát élvezhetnék az erre előfizet­ő b­rtokosok vagy gyártu­­lajdonosok. Dengeleg, 1883. márczius 1. Diószegit­s Sándor: Gazdasági építkezésünkről. Ifj. Ordódy Pál, a földmivelési mi­nisztérium jeles tisztviselője a „Gazdakörben" mezőgazdasági építkezésünkről igen érdekes felolvasást tartott, mely a após tanulmánynak is beillik. Felolvasó vissszapillantást vetve az ókori gazdasági építkezésekre, kiemeli, hogy 1500 körül mint­ itt nagy paraszt lázadások bénítólag hatottak a gazdasági építkezések­re. Az építkezés tekintetében igen érdekes dr. Heresbach Konrád 1571-ben kiadott mun­kája, melyben leírja az úri lakást a hozzá­tartozó fürdővel, sütő és sörfőző helyiségek­kel, s az istálló és a gabona elrakására szánt épületeket. Igen érdekes, hogy a majorság fekvéséről szólva, ajánlja, hogy az épületek bejáratát lehetőleg délkeletre helyezzük s hogy a majorságok az országainktól lehető­leg messzire építtessenek, mert háborús idő­ben sok kellemetlenséget kell tűrni a kato­naságtól, békés időben pedig a városi embe­rektől. А XVI. században pl. Szászországban a gazdasági építkezése­k­nél a policziális rend­szabályok megtiltására lettek a gazdák szo­rítva a tűzvész elhárítás­a végett. А XVII. századig kevés említésre méltó történt, de már a XVII-dik század végén s a XVIII-dik kezdetén egészen más állapotokat találunk. Ekkor terjedt el a lucterna, dohány, burgo­nya termelés s ekkor már sokan a kötött három nyomású gazdálkodástól eltértek. A takarmány behozatalával ekkor kezdtek gon­dot fordítani az állatoknak istállókban való tartására s nevelésére. Ekkor hozatott be a merinói juh is. Ekkor működött Angliában Bikewell ki 1791-ben egy aukezió a kalmá­­val egy öt éves bikáért 205, egy tehénért 260 és egy hágató kosnak évi 1 éré­ért 400 gun­­tat kapott. Hazánkban ekkor kezdett a gazdálkodás nagyobb lendületet nyerni. Igen nagy befolyással voltak nálunk a gazd. építkezésekre az 1807. és és az 1832 .6 iki tagosítási törvény­ek, a tagosítási eljárás és a jobbágyság eltörlése. A birtokos osztály kém­szeritve lévén a gazdálkodás sa­­ját régiében való átvételére, igen gyakran emeltek gazd. épületeket. E korban azonban a gazd. építkezés technikájáról szólni alig lehet. Kivételt csak a nagy urak tettek, kik a német minta után már e század elején igen nagy épüle­tket emeltek s szép juhak­­lokat készítettek, mi az akkori időben talán ki is fizette magát, mert pl. egy má­zsa gyapjú ára 300—400 forint volt. E kor­ból találunk igen szép s komplikált tetejű pajtákat. Ekkor a szemes gabona részére sirokat és vermeket ástak, vagy pedig máig is divó magtárakat építettek. A szarvasmarha istállók igen pr­­itivek voltak, mert ekkor a magyar fajta szarvasmarha szabadon tar­tatott. A ménesek részben kivételt képeztek, de a lovak jobbadán szabadon tart­ottak. Leg­inkább a cselédlak hanyagoltál ott el, mivel egy szobában három sőt még több családiért beszorítva úgy, hogy igy 15—20 ember is összezsufoltatott. Ezt azonban daczára az 1876-ki közegészségügyi törvénynek, még ma is lehet tapasztalni. E korban kiválóbb épít­kezést tettek József nádor az alcsuthi ura­­dal­makban, Koburg főherczeg , kitűnők vol­tak a magyaróvári építmények, a báró Lil­­lien-féle majorság Ercsiben­­ volt az első, ki a szesz- és olajgyártást nálunk megkezdte. Említésre méltók a gróf Károlyi család tót­megyeri, a gr. Széchenyi István czenki és az ürményi uradalmai, melyekben e század elején az építkezésre fordított összegek a 100,800 frtot is meghaladták. Még ma is hátra vagyunk a gazdasági építkezés tekintetében, mi nem is csoda, mert ha valaki egyszer építtetett vidéki mester­emberekkel, az meggyőződheted róla, hogy mindenhez kell értenie. A részben czélszerű­t­len, részben pedig primitív építkezés oka an­nak, hogy a becsűnél az állandó építkezés véteti a tekintetbe. Mint a drága építkezés példáját felhozza, h­gy Pozsonymegyében egy ezer holdas birtokon van tiszti és cse­lédlak elegendő mennyiségben, magtár, a melynek földszintje kocsiszín, nagy pajta, végre istálló igás, tenyész és hizó marha szá­mára és juhok részére. Az épületek mind erősek s 60,000 frtba kerültek. E birtok 6000 forintért adatott bérbe. Minthogy a be­fektetett tőkének 6°/0-a 3000 frt, a haszon­bér 2400 frt vagyis holdankint 2 frt 40 kr. Épületek nélkül e birtokra bizonynyal meg­adták volna a kétszeres árt. A tulajdonosnak a 60,000 írt 18 év alatt 180,000 frtot hozott volna, minek 5°/0-a 9000 frt. De e plus ki­rívó s ezért Wanderley nyomán felemlíti, hogy ezen hzó egy könnyű faszerkezetű paj­tát s egy erős tűzmentest vesz fel egyenlő köbtartalom mellett. Az első kerül 12 ezer márkába s eltart 45 évig, a másik masszív épület kerül 28500 márkába s eltart 225 évig. 5 sz­ázalék mellett a masszív épületbe befektetett pénz 225 év múlva 1669 millió, 45 évi időközben pedig a könnyű épület­ekbe be­ektetett összeg 227 év elteltével 790 mil­lió márkát eredményez. A könnyű épület ja­vára tehát 878 milió márka mutatkozik. Ne­­hogy igen hosszú legyen a számítási idő, Wanderley kimutatja, h­gy már 45 év múlva 100,000 márka megmarad a könnyű építke­zés javára. E számítás tehát mutatja, hogy a gazda­építkezéseknél a felületes költekezés kerülendő. Ez után ismerteti az emberek elhelye­zésére sz­ükséges gazdasági épületeket. Ide tartoznak a farmlakok, a gazdatisztlakok, a családlakok és a parasztok építkezési. A farmlakokra mintául szolgálhatnak az angol és amerikai ép­­m­nyék. A cselédlakok, vagy a kaszárnya, vagy a cottage, vagy a kevert rendszer szerint építhetők. Itt a fősúly arra fektetendő, h­ogy minden család külön szo­bával, konyhával s kamarával bírjon. A leg­­czélszerűbb a kevert rendszer, mert e mellett 3—4 helyezhető el egy épületben. Nálunk teljesen el van hanyagolva a paraszt épület, pedig más államokban e tekintetben már igen sok történt. Ausztriában a földmivelési minisztérium az egyes vidékeken divó épít­kezési rendszert felvette s a bécsi gazda­egye­sület építészeti szakosztálya az egyes vidéke­ken megfelelő mintalapokat, a­melyekhez ré­gletes költség­vetést is adnak. Az állatok elhelyezésére szükséges épü­leteknél a főtekintet a szélszerüségre s az ol­csóságra fektetendő. Az istállóépületeket pad­lás nélküli alakjukban czélszerű szerkezettel legelébb Francziaországban alkalmazták. Több czélt érünk el ez által pl. a falakon súly feküdvén, azok könnyebbek lehetnek, a pad­lás elesvén, a tető belseje is megnyeretik, mi által a falak alacsonyabbra vehetők s olcsóbban épitethető. Ez épitési módnak hát­ránya, hogy padlást elvesztjük. Igen nagy fontossággal bír ma a ta­­karmánykészitő helyiség elrendezése s hely­zete. A takarmánykamra mellett alkalma­zandó egy helyiség a gőzgép részére, egy kis malom esetleg takarmányfőző üst és pá­­czoló helyiség, répavágó, szecskavágó, olaj­­pogácsazúzó, vízrezervoir stb. s kellő tér egy­két napi takarmány részére. A többi istálló­­építmények, mint juhászlak, sertéselletők, ba­romfi­ólok, bidaldák stb. mellőzésével áttér értekező a magtárakra. A magtárak czélja a gabonának hosz­­szabb időre való ép megtartása. A gabonát e czélból a nedvesség s a rovarok behatásá­tól kell leginkább megőrizni. Erre szolgál­nak : a légváltozás, a gabnának mérges anya­­gokkali füstölése, a­mit többnyire a közép­korban ajánlottak, a meleg, a hideg, a keve­rés és mozgatás, a friss lég elzárása. E két utóbbi a leghatályosabb és leginkább alkal­mazható módszer. A legdivatosabb eltartási mód: a verem és sirokbani tartás, a mi kö­zönséges magtárainkban és az amerikai be­rendezésű elevátorokban való elhelyezés. Ismertetvén az elevátorok alkalmazásá­nak a különböző országokbani történetét, ki­emeli, hogy az új szerkezetű magtárak desz­kákból alkotott csövekből állanak, amelyekbe a gabona egy vászon pánt­ikára alkalmazott paternoster segélyével emeltetik be a kezelés végett a csövek alján alkalmazott nyíláson kieresztve, az épületben elhelyezett tisztító gépeken átbocsáttatik, s mint kész áru el­­szállíttatik. Értekezését felolvasó az előadottak nyo­mán akkép fejezi be, hop­y mondassák ki: 1-szer, hogy egy, a mi viszonyainknak megfelelő s a gazdasági építkezés haladását átölelő jó s főkép rövid s praktikus gazda­sági építészeti munka szükséges; 2 szór, hogy az országos gazdasági egye­sület felkéretik, hogy a könyvkiadó vállala­tát minél előbb életbeléptetve, az ily mu­nka létesítését morális támogatásban részesítse; 3-szor, hogy nálunk is óhajtandó s szükséges a hazánk különböző vidékein al­kalmazott építési módok felvétele s felvételek alapján az egyes vidékek spec­iális igényei­hez alkalmazott mintalapok kidolgozása, a­minek létesítésére az orsz. gazd. egyesület építészeti szakosztályának közbenjárása ki­kérendő ; 4 szer, hogy igen óhajtandó, hogy a kulturmérnökség minél előbb egészíttessék ki a gazdasági építészeti osztálylyal, a­mely a gazdasági épületek felállításakor gazdáinknak terveket, s költségvetést készítene és utasí­tást adna. Végre felkérendőnek tartja, a föld­mivelési minisztert. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. 13. SZ. A tormatermelés, mint a mezőgazda­ság egyik jövedelmező ága. A torma (cochlearia Armoracia) oly ked­velt s általánosan elterjedt fűszernövény, mely főleg a kis gazdánál a figyelmet,­s

Next