Földmivelési Érdekeink, 1883 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1883-05-28 / 22. szám

Budapest, 1883. május 28. Tizenegyedik évfolyam 22. szám. 325. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI ÁBRÁS HETILAP, magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek orsz. segély­­ét nyngdijegyesületének® HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer, hétfőn. Felelős szerkesztőt Wágner László, Г. József műegyetemen a mező- és erd£. fav.daságtan nyilv. rendes tanára. _______________ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Wágner László czim alatt, Budapest, Erzsébet-tér 19-ik sz. küldendők. Hirdetesek hathasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Több­szöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Előfizetési díj: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr A „Falusi Gazdáival együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is, bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V., nádor­ utcza 7. sz.) czimrendők. Kiadó-tulaj­donosok: Légrády testvérek. mi Gazdasági egyesületeink szövetsége. Mi sem bizonyíthatja jobban, hogy gazdasági egyesületeink működése a szerve­zést sürgősen igényli, s hogy a székesfehér­vári gazdakongresszus óta soha el nem némult mozgalom valóban szükségérzetet fejezett ki, mint az az érdeklődés, melyet gazdasági egyesületeink a szövetség megalkotása ügyé­ben országos egyesületünk működése iránt tanuljanak. És ez nem csekély jelentőségű elismerést tartalmaz magában, mert nagyon is jól ismerheti és érezte bizonyára mindenki, a­ki gazdaközönségünk érdeklődésétől függő ügyek fejlődését figyelemmel kísérte, hogy vajmi gyorsan véget ér a kezdetben mindig nagy és gyakran a lelkesedés hatalmával ki­törő érdeklődés, s hogy sajnos, ez az érdek­lődés pillanatnyi ereje a kivitelnek minden kérdésben e kerülhetlen nehézségein megtörik így volt ez már sok oly kérdésnél, mely kü­lönben hasznosnak és szükségesnek ismertetett fel, de melynek utóbb rendesen akadtak oly nehézségei, a melyek miatt az ügynek meg­­feneklenie kellett. Ily viszonyok közt, annál örvendetesebb, hogy a gazdasági egyletek szövetsége, mely mezőgazdasági életünk fejlő­désének f­onto­s szolgálatokat tenni van hivat­va, diadalmaskodott minden nehézség felett és a megalkotására megindult mozgalom vég­tére még­is oly eredményt ért el, mely leg­alább is biztos és további fejlődésre képes alapot nyújt Magyarország gazdasági érdek­­képviseletére. Hogy a szövetség megteremtésére irá­nyult tevékenység már magában véve is üd­vös volt, legélénkebben bizonyítja a békés me­gyei gazdasági egyesületnek magatartása, melyet a szövetség irányában tanúsított. Ez az egyesület — hazánk gazdasági egyleteinek egyik legtevékenyebbje, a székesfehérvári gazdakongresszus által elvileg tervbe vett szövetség eszméjét pártolta, de a gazdasági egyesületek első nagygyűlése elé terjesztett tervezetben oly módot látott, melyet czélsze­­rűtlennek és magára nézve elfogadhatatlannak tartott. A békési egylet egyik képviselője, Mohry Sámuel úr, akkor is a nagygyűlést követőleg alaposan indokolta az egylet állás­pontját s az egyesület a kezdetben megkísérlett szövetségbe nem is lépett be, mert úgy volt meggyőződve, hogy életképességgel bíró szö­vetkezet azon az alapon nem létesülhet. A má­sodik nagygyűlésnek ugyancsak már meglévő, a szövetség fejlesztésére c­élzó elaborátumá­­ban a békési egylet már életrevalóbb eszmét látott kifejezve, s a gazdasági egyesületi szö­vetség szervezkedésében sokkal életerősb ala­pot talált, oly­annyira, hogy képviselőjét el is küldötte a mostani nagygyűlésre, hogy a szövetség létesülését elősegítse. Ez a tény bizonyító az ügy jó fejlődésére nézve, és el­­elismerést tartalmaz — mint mondok — az orsz. gazdasági egyesületre, mely a mozgal­mat oly sikeresen mozdította elő. Az ország gazdaközönsége a szövetség­től sokat, üdvöset és hasznosat várhat, most annál inkább, mert a gazdasági egyletek nagy­gyűlése a gazdasági főtanács szervezetének eszméjét egyelőre elejtette. Az indokolás, mely­­lyel a nagygyűlés bizottsága élt, (ez volt meg­bízva a kérdés felett jelentést tenni) teljesség­gel nem kielégítő ugyan, mert a főtanács a szövetségtől egészen különböző hatás- és fel­adatkörrel kirondott vola, — a főtanács ugyanis a kormány tanácsadó közege, míg a szövet­ség mint ilyen a közvélemény orgánuma — de egyelőre beérhetjük azzal is, hogy lesz egy olyan évenkint tanácskozó testületünk, mely egyrészt valóban az ország mezőgazdaságának összes érdekeit képviseli, mert benne vala­mennyi gazdasági érdekkel foglalkozó egye­sület részt vehet, és melyben másrészt orszá­gos érdekki kérdések meg­vitatta­thatván, és a gazdasági egyesületi tevékenység minden moz­zanata kellőleg érvényesülhetvén, a jelenlegi tespedés és meddő tevékenység helyébe egész­ségesebb áramlattal hordott szervezeti irány fog léphetni. A szövetségi nagygyűlés eredménye ösz­­szefoglalható az alább közölt munkálatokban. Legfőbb érdekű ezek között kétségkívül a szer­vezés tervezete, melyet oly szövegben adunk, a­mint az a nagygyűlés egész napon át tartott be­ható tanácskozása után elfogadtatott. Ez tehát kész dolog, és ehhez csatlakozik az a felirat, mely a nagygyűlés nevében a kormányhoz fel­terjesztetni fog, valamint megteremtett dolog­nak tekinthető az a bizottság is, melyet a nagygyűlés a szövetség munkálatainak elő­készítésére kiküldött. Ezen bizottság a nagy­gyűlést követő napon rögtön összeült és fel­adatát körvonalazva, megállapodott abban, hogy a szövetségbe lépett egyletek jövő évi nagygyűlésén, mely ügyeket fogja előterjesz­teni. Ezek a következők: A szövetség ügy­rendje, melyet Wiczmándy Ödön fog, mint előadó kidolgozni; azután a mezőgazdasági érdekképviselet szellemi kifejezésének meg­felelő lap megteremtése, mely Korizmics László Dessewffy Aurél és Károlyi Sándor grófokra bízatott, továbbá időnkint rendezendő, vidéki verseny- és kiállításokkal kapcsolatos vándor­gyűlések terve, melyet Bertha György dolgo­­zand ki, a gazdasági egyesületek belszerve­­zetének kérdése, melyre mint szakelőadó Keglevich István gróf nyeretett meg és végre az állattenyésztés emelésére szolgáló eszközök, jelesül tenyésztervek megállapítása, mely kér­dés gr. Zichy Nándor, Ordódy Lajos, Melczer Gyula, Emődy József és Tisza László urakból álló bizottságra hagyatott. Ezekből kivehetőleg a szövetségbe lépett egyletek máris üdvös munkakörben mozognak és ha oly kitartást fognak tanúsítani a munkában, mint a­milyen lelkesen közremű­ködtek tagjai a szövetség megteremtésében, úgy gazdaközönségünk kitartó rokonszenve számukra biztosítva van. * A május 25-ei nagygyűlés külsőségeit illetőleg ki kell emelnünk, hogy képviselve volt negyvenhat gazdasági­ egylet, jelesül: Az erdélyi gazdasági-egylet, az abaúj-torna-me­gyei, aradmegyei, barsmegyei, bácsmegyei, biharmegyei, békésmegyei, borsodmegyei, csikmegyei, fehérmegyei, gömörmegyei, he­ves megyei, hontmegyei, komárommegyei, nóg­­rádmegyei, nyitramegyei, pozsonymegyei, sopronmegyei, sárosmegyei, somogymegyei, szolnok-dobokamegyei, temesmegyei, tolna­megyei, torda-aranyosmegyei, veszprémme­­gyei, vasmegyei és zemplénmegyei gazd.­egy­letek, továbbá: a felsőtiszavidéki, devecser­­vidéki, esztergom-vidéki, győr-vidéki, szé­­chény­vidéki, vaál-vidéki, szilágy-somlyó-vi­déki, kecskemét-vidéki és nyitra-völgyi gaz­dasági egyletek, a pestmegyei állattenyésztő társulat, a gödöllő-vidéki, modori­ szőlészeti és a pécs baranyamegyei kertész egylet stb. A jelen volt kiváló gazdaközönség kö­réből kiemeljük a következőket: gróf Des­sewffy Aurel elnök, Korizmich László, gr. Berchtold László, b. Bánffy Dezső, gr. Gho­­rínszky Igó, gr. Keglevich István, gr. Zichy Nándor, b. Podmaniczky Levente, Tisza László, Fráter Sándor, Bertha G­yörgy, Kégl György, Szegedy György, Scitovszky János, Máday Izi­dor, Bernrieder József, Krisztinkovich­­Ede, Földes Gyula, dr. Gaál Jenő, Viczmándy Ödön, Kapisztory Ferencz, Melczer Gyula, Farkas Ábrahám, Barabás János, Zsilinszky Mihály, dr. Fenyvessy Ferencz, Mohry Sámuel, Frey­städter­­ Vilmos, Szontágh Bertalan, Koppély Géza, Szemző Gyula, Elek Kálmán, Ihász La­jos, Radvánszky Károly, Jak­y István, Bathó Bálint, Kállay Aurél s számos másokat. Mellőzve a nagygyűlés különben igen érdekes és kimerítő vitájának ismertetését, alább közöljük a nagygyűlés tárgyalásainak substratumait illetőleg a megállapodásokat tartalmazó munkálatokat. Tartalom. Gazdasági egyesületeink szövetsége. — Tej-mizéria a fővárosban.­­— A mesterséges szénaszáritás. — Az amerikai szőlőnek Francziaországban való ültetésé­ről. — Egyesületi tevékenység. — Különfélék. — Személyi hírek. — Üzleti tudósítások. — Hirdetések.

Next