Földmivelési Érdekeink, 1883 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1883-05-28 / 22. szám
Budapest, 1883. május 28. Tizenegyedik évfolyam 22. szám. 325. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI ÁBRÁS HETILAP, magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek orsz. segélyét nyngdijegyesületének® HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer, hétfőn. Felelős szerkesztőt Wágner László, Г. József műegyetemen a mező- és erd£. fav.daságtan nyilv. rendes tanára. _______________ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Wágner László czim alatt, Budapest, Erzsébet-tér 19-ik sz. küldendők. Hirdetesek hathasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Előfizetési díj: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr A „Falusi Gazdáival együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is, bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V., nádor utcza 7. sz.) czimrendők. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. mi Gazdasági egyesületeink szövetsége. Mi sem bizonyíthatja jobban, hogy gazdasági egyesületeink működése a szervezést sürgősen igényli, s hogy a székesfehérvári gazdakongresszus óta soha el nem némult mozgalom valóban szükségérzetet fejezett ki, mint az az érdeklődés, melyet gazdasági egyesületeink a szövetség megalkotása ügyében országos egyesületünk működése iránt tanuljanak. És ez nem csekély jelentőségű elismerést tartalmaz magában, mert nagyon is jól ismerheti és érezte bizonyára mindenki, aki gazdaközönségünk érdeklődésétől függő ügyek fejlődését figyelemmel kísérte, hogy vajmi gyorsan véget ér a kezdetben mindig nagy és gyakran a lelkesedés hatalmával kitörő érdeklődés, s hogy sajnos, ez az érdeklődés pillanatnyi ereje a kivitelnek minden kérdésben e kerülhetlen nehézségein megtörik így volt ez már sok oly kérdésnél, mely különben hasznosnak és szükségesnek ismertetett fel, de melynek utóbb rendesen akadtak oly nehézségei, a melyek miatt az ügynek megfeneklenie kellett. Ily viszonyok közt, annál örvendetesebb, hogy a gazdasági egyletek szövetsége, mely mezőgazdasági életünk fejlődésének fontos szolgálatokat tenni van hivatva, diadalmaskodott minden nehézség felett és a megalkotására megindult mozgalom végtére mégis oly eredményt ért el, mely legalább is biztos és további fejlődésre képes alapot nyújt Magyarország gazdasági érdekképviseletére. Hogy a szövetség megteremtésére irányult tevékenység már magában véve is üdvös volt, legélénkebben bizonyítja a békés megyei gazdasági egyesületnek magatartása, melyet a szövetség irányában tanúsított. Ez az egyesület — hazánk gazdasági egyleteinek egyik legtevékenyebbje, a székesfehérvári gazdakongresszus által elvileg tervbe vett szövetség eszméjét pártolta, de a gazdasági egyesületek első nagygyűlése elé terjesztett tervezetben oly módot látott, melyet czélszerűtlennek és magára nézve elfogadhatatlannak tartott. A békési egylet egyik képviselője, Mohry Sámuel úr, akkor is a nagygyűlést követőleg alaposan indokolta az egylet álláspontját s az egyesület a kezdetben megkísérlett szövetségbe nem is lépett be, mert úgy volt meggyőződve, hogy életképességgel bíró szövetkezet azon az alapon nem létesülhet. A második nagygyűlésnek ugyancsak már meglévő, a szövetség fejlesztésére célzó elaborátumában a békési egylet már életrevalóbb eszmét látott kifejezve, s a gazdasági egyesületi szövetség szervezkedésében sokkal életerősb alapot talált, olyannyira, hogy képviselőjét el is küldötte a mostani nagygyűlésre, hogy a szövetség létesülését elősegítse. Ez a tény bizonyító az ügy jó fejlődésére nézve, és elelismerést tartalmaz — mint mondok — az orsz. gazdasági egyesületre, mely a mozgalmat oly sikeresen mozdította elő. Az ország gazdaközönsége a szövetségtől sokat, üdvöset és hasznosat várhat, most annál inkább, mert a gazdasági egyletek nagygyűlése a gazdasági főtanács szervezetének eszméjét egyelőre elejtette. Az indokolás, melylyel a nagygyűlés bizottsága élt, (ez volt megbízva a kérdés felett jelentést tenni) teljességgel nem kielégítő ugyan, mert a főtanács a szövetségtől egészen különböző hatás- és feladatkörrel kirondott vola, — a főtanács ugyanis a kormány tanácsadó közege, míg a szövetség mint ilyen a közvélemény orgánuma — de egyelőre beérhetjük azzal is, hogy lesz egy olyan évenkint tanácskozó testületünk, mely egyrészt valóban az ország mezőgazdaságának összes érdekeit képviseli, mert benne valamennyi gazdasági érdekkel foglalkozó egyesület részt vehet, és melyben másrészt országos érdekki kérdések megvitattathatván, és a gazdasági egyesületi tevékenység minden mozzanata kellőleg érvényesülhetvén, a jelenlegi tespedés és meddő tevékenység helyébe egészségesebb áramlattal hordott szervezeti irány fog léphetni. A szövetségi nagygyűlés eredménye öszszefoglalható az alább közölt munkálatokban. Legfőbb érdekű ezek között kétségkívül a szervezés tervezete, melyet oly szövegben adunk, amint az a nagygyűlés egész napon át tartott beható tanácskozása után elfogadtatott. Ez tehát kész dolog, és ehhez csatlakozik az a felirat, mely a nagygyűlés nevében a kormányhoz felterjesztetni fog, valamint megteremtett dolognak tekinthető az a bizottság is, melyet a nagygyűlés a szövetség munkálatainak előkészítésére kiküldött. Ezen bizottság a nagygyűlést követő napon rögtön összeült és feladatát körvonalazva, megállapodott abban, hogy a szövetségbe lépett egyletek jövő évi nagygyűlésén, mely ügyeket fogja előterjeszteni. Ezek a következők: A szövetség ügyrendje, melyet Wiczmándy Ödön fog, mint előadó kidolgozni; azután a mezőgazdasági érdekképviselet szellemi kifejezésének megfelelő lap megteremtése, mely Korizmics László Dessewffy Aurél és Károlyi Sándor grófokra bízatott, továbbá időnkint rendezendő, vidéki verseny- és kiállításokkal kapcsolatos vándorgyűlések terve, melyet Bertha György dolgozand ki, a gazdasági egyesületek belszervezetének kérdése, melyre mint szakelőadó Keglevich István gróf nyeretett meg és végre az állattenyésztés emelésére szolgáló eszközök, jelesül tenyésztervek megállapítása, mely kérdés gr. Zichy Nándor, Ordódy Lajos, Melczer Gyula, Emődy József és Tisza László urakból álló bizottságra hagyatott. Ezekből kivehetőleg a szövetségbe lépett egyletek máris üdvös munkakörben mozognak és ha oly kitartást fognak tanúsítani a munkában, mint amilyen lelkesen közreműködtek tagjai a szövetség megteremtésében, úgy gazdaközönségünk kitartó rokonszenve számukra biztosítva van. * A május 25-ei nagygyűlés külsőségeit illetőleg ki kell emelnünk, hogy képviselve volt negyvenhat gazdasági egylet, jelesül: Az erdélyi gazdasági-egylet, az abaúj-torna-megyei, aradmegyei, barsmegyei, bácsmegyei, biharmegyei, békésmegyei, borsodmegyei, csikmegyei, fehérmegyei, gömörmegyei, heves megyei, hontmegyei, komárommegyei, nógrádmegyei, nyitramegyei, pozsonymegyei, sopronmegyei, sárosmegyei, somogymegyei, szolnok-dobokamegyei, temesmegyei, tolnamegyei, torda-aranyosmegyei, veszprémmegyei, vasmegyei és zemplénmegyei gazd.egyletek, továbbá: a felsőtiszavidéki, devecservidéki, esztergom-vidéki, győr-vidéki, széchényvidéki, vaál-vidéki, szilágy-somlyó-vidéki, kecskemét-vidéki és nyitra-völgyi gazdasági egyletek, a pestmegyei állattenyésztő társulat, a gödöllő-vidéki, modori szőlészeti és a pécs baranyamegyei kertész egylet stb. A jelen volt kiváló gazdaközönség köréből kiemeljük a következőket: gróf Dessewffy Aurel elnök, Korizmich László, gr. Berchtold László, b. Bánffy Dezső, gr. Ghorínszky Igó, gr. Keglevich István, gr. Zichy Nándor, b. Podmaniczky Levente, Tisza László, Fráter Sándor, Bertha György, Kégl György, Szegedy György, Scitovszky János, Máday Izidor, Bernrieder József, KrisztinkovichEde, Földes Gyula, dr. Gaál Jenő, Viczmándy Ödön, Kapisztory Ferencz, Melczer Gyula, Farkas Ábrahám, Barabás János, Zsilinszky Mihály, dr. Fenyvessy Ferencz, Mohry Sámuel, Freystädter Vilmos, Szontágh Bertalan, Koppély Géza, Szemző Gyula, Elek Kálmán, Ihász Lajos, Radvánszky Károly, Jaky István, Bathó Bálint, Kállay Aurél s számos másokat. Mellőzve a nagygyűlés különben igen érdekes és kimerítő vitájának ismertetését, alább közöljük a nagygyűlés tárgyalásainak substratumait illetőleg a megállapodásokat tartalmazó munkálatokat. Tartalom. Gazdasági egyesületeink szövetsége. — Tej-mizéria a fővárosban.— A mesterséges szénaszáritás. — Az amerikai szőlőnek Francziaországban való ültetéséről. — Egyesületi tevékenység. — Különfélék. — Személyi hírek. — Üzleti tudósítások. — Hirdetések.