Földmívelési értesítő, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-02 / 1. szám

4 Földmivelési Értesítő 1. szám.­ ­ A többi állomáshelyeknek osztályokba való so­rolását 1908. év IV-ik lakbérnegyedétől 10 évre terjedő hatálylyal a m. kir. ministerium 1908. évi december hó 21-én 5380/M. E. sz. alatt kelt ren­deletével állapította meg. (Közzététetett a Pénzügyi Közlöny 1908. évi 34. számában.) 7­ §• Az 5. §-ban feltüntetett táblázatokban megálla­pított napidíjaktól eltérő napidíjak nem engedé­lyezhetők. A magasabb napidíjra való igény csakis a bet­­öltött 5—5 évi megszakítás nélküli szolgálat el­teltével nyílik meg és ekkor is csak akkor, ha az illető díjnok ellen napidíjának legutóbbi emelke­désétől számított öt éven belül alapos kifogás nem merült fel. Amennyiben valamely díjnok ellen a magasabb napidíjra való igényt megnyitó öt évi időszakon belül szolgálatát illetőleg alapos kifogás merülne fel, az alapos kifogás alá vett szolgálat időtartama, illetőleg a kifogás teljes megszűntéig eltelt idő a magasabb napidíjra igényt nyújtó öt évi szolgálati időszakból leszámításba hozandó. A napidíj havonként, esetleg félhavonként utó­lagosan fizettetik ki és — igazolt elmaradás eseteit kivéve — csak a tényleges működés idejére jár. A tényleges szolgálatot mindenkor a díjnok köz­vetlen főnöke igazolja. 8. §. Ha a díjnok szolgálati kötelességének egy éven át jól megfelelt, részére az 1897. évi XXIV. t.-c. 1. §-ában megállapított és a földmívelésügyi m. kir. minister nevében aláírt «Értesítés» (B. minta) hivatalból adatik ki és pedig a ministeriumban az elnöki osztály főnöke, illetőleg a számvevőség igaz­gatója, egyéb hivatalokban az illető hivatal főnöke által. Az «Értesítés» kiadandó olyan díjnokok részére is, akik az államkincstártól nyugdíjat élveznek, azonban az «Értesítés»-ben kifejezésre kell jut­tatni azt a körülményt, hogy az illető díjnak az 1897. évi XXIV. t.-c. 3. §-ának utolsó bekezdése értelmében sem saját maga, sem özvegye vagy árvája részére a díjnoki alkalmazás alapján semmi­féle ellátásra nem tarthat igényt. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra a nyug­díjasokra, akik nyugdíjuk élvezetében akkor is megmaradnának, ha az 1885. évi XI. t.-c­. alá eső tényleges állami szolgálatba lépnek. 9. §. Az «Értesítés» bélyegmentes és abba bele kell, foglalni azt, hogy a díjnok egy évi jó szolgálatát mely hatóságnál és mely időközökben teljesítette. Az egy évi jó szolgálat leteltének meghatározá­sánál tekintetbe veendő azon szolgálati idő is, melyet a díjnok közvetlen megelőzőleg más állami hatóságnál töltött, amennyiben a szolgálat folyto­nosságában megszakadás nem állott be. Ebben az esetben azonban az «Értesítés» csak akkor ad­ható ki, ha az a hatóság is, melynél a díjnok korábbi szolgálatát teljesítette, ezt a szolgálatot az 1897. évi XXIV. t.-cikkre való tekintettel szin­tén jónak minősíti. Az «Értesítés» kiadása alkalmával a díjnok törzskönyvlapjának megfelelő rovatai kitöltendők, a törzskönyvlapnak egy hitelesített másolata nem­különben az értesítéssel ellátott díjnokok szolgá­latában beállott minden változás pedig az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 239. §-ának 3. b) pontja értelmében az értesítéssel ellátott díjnokokról ve­zetendő külön állománykönyvbe iktatás végett a rendes szolgálati úton esetről-esetre a földmíve­lésügyi ministerium számvevőségével közlendő. 10. §.. A 8. §-ban jelzett «Értesítés»-sel ellátott díj­nak az 1897. évi XXIV. t.-c. 2. §-a és az 1908. évi XXVII. t.-c- 9. §-a alapján a következő ked­vezményekben részesíttetik. 1. Igénnyel bir a jelen szabályzat 5. §-ában feltüntetett megfelelő napidíjakra; 2. az állami tisztviselői állások betöltésénél, egyenlő minősítés mellett, oly pályázókkal szem­ben, kik állami szolgálatban nem állanak vagy az igazolványos altisztek sorába nem tartoznak, elsőbb­séggel bír; 3. igazolt betegség esetén a betegség első hó­napjára teljes napidíját kapja, a további két hó­napban annak ötven százalékát; ha a betegség három hónapnál tovább tart, a három hónapon túl terjedő időre napidíjakra ugyan igényt nem­­ tarthat, de csak akkor bocsátható el, ha szolgá­­lattételre további három hónapon belül sem je­­­­lentkezik; 4. szolgálatképtelenség esetén legalább 10 évi megszakítás nélküli díjnoki alkalmazás után évi 400­0, a tizedik éven túl pedig bezárólag a negy­venedik évig a díjnoki alkalmazásban megszakítás nélkül töltött minden további teljes év után további

Next