Földmívelési értesítő, 1925 (35. évfolyam, 1-23. szám)
1925-01-01 / 1. szám
b ségek változásának gondos mérlegelésével a méltányosság alapján, szavazatmegoszlás esetében szótöbbséggel határoz; határozatait indokolni köteles. A határozatokat csak a vegyes bíróság elnöke írja alá. Ha a szakértő tagok véleményei között lényeges eltérés van, a vegyes bíróság elnöke a szavazás útján való határozathozatal mellőzését mondhatja ki. Ilyen esetben, a szakértő tagok véleményeinek mérlegelésével a szükséghez képest egy vagy több szakértő meghallgatása után, az elnök határoz. 10. A vegyes bíróság elnöke és jegyzője a székhelyén kívül teljesített eljárás esetében a reá nézve irányadó szabályok szerint napidíjat ás útiköltséget számíthat fel. A vegyes bíróság többi tagját készkiadási megtérítésen felül a költségviselésre kötelezett fél terhére a „Magyar Mérnök és Építész Egylet" díjjegyzékének figyelembevételével megállapított díj illeti meg. A díjat a vegyes bíróság elnöke állapítja meg. A feleket a szükséghez képest a költség előlegezésére is lehet kötelezni. V. Eljárás felebbvitel esetében. 11. A vegyesi bíróság elnökének határozata ellen beadható felebbvitelt az Ítélőtábla hármas tanácsban, a vegyes bíróságnak érdemben hozott határozata ellen kellő időben beadott felebbvitelt pedig ugyancsak az ítélőtábla vegyes tanácsban intézi el. A vegyes tanács elnökét és két bírói tagját az Ítélőtábla elnöke az Ítélőtábla bírái közül jelöli ki, két szakértő tagja közül az egyik tag az Ítélőtáblai székhelye szerint illetékes kir. erdőfelügyelő, a másik tag pedig az az okleveles erdőmérnök, akit az Országos Erdészeti Egyesület nevez meg. A kir. erdőfelügyelő és az Országos Erdészeti Egyesület az Ítélőtábla elnökének felhívására köteles két-két póttagot is megnevezni, akik közül egyet-egyet a vegyes tanács elnöke az esetleg akadályozott rendes szakértő tagok helyébe a tanácsba hívhat. Ha a megnevezési a kitűzött határidőn belül meg nem történik, az akként hiányzó tagot aki, erdőmérnökök sorából az Ítélőtábla elnöke vagy rendelkezésére a vegyes tanács elnöke nevezi meg. A kijelölés és a megnevezés egy gazdasági év tartamára szól. A felmerülő szükséghez képest a jelen rendeletnek megfelelő módon új kijelölésnek vagy megnevezésnek van helye s egy Ítélőtáblán több vegyes tanács is alakítható. A vegyes tanács a vegyes bíróság eljárására irányadó szabályok szerint jár el. Az Ítélőtábla határozata ellen további felebbvitelnek helye nincsen. VI. Elállás: 12. Az a fél, aki a szolgáltatás újabb megállapítását sérelmesnek találja, a vegyes bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül elhatározhatja és elhatározásának megokolása mellett a vegyes bíróság elnökének bejelentheti, hogy a jogügylettől eláll soha a fakihasználási jog gyakorlására a jogügylet szerint jogosult félről van szó — az erdőbirtok területén még meglévő vagy az eladótól még át nem vett faanyagot rendelkezésre bocsátja. A jogügylettől elállni kívánó fél bejelentéséről, az elhatározás megokolásának közlésével, a másik felet értesíteni kell. A jogügylettől elállni kívánó fél erről az elhatározásról a másik felet, elhatározásának megokolásával, közvetlenül is értesítheti. Elállásnak nincs helye, ha a jogügylettől elállni nem kívánó félnek, az elállás bejelentéséről szóló értesítés vételétől számított tizenöt napon belül előterjeszthető kérelmére a vegyes bíróság megállapítja, hogy az elállni kívánó fél az újonnan megállapított ellenszolgáltatás teljesítése ellenére is, a fakihasználási vagy a jogügyletből folyó egyéb jogok gyakorlása útján rendes polgári haszonhoz jut, vagy hogy az elállni kívánó félnek megfelelő ellenértéket nyújt a jogügylet folytán a megelőző években húzott az a jövedelme, amely a rendes polgári hasznot jelentékenyen túlhaladja. Ezt a bíróság kérelmére megállapíthatja már a szolgáltatás újabb megállapításáról szóló határozatban is. Az elállás jogi következményeit a vegyes bíróság állapítja meg, így különösen azt is, hogy az elálló fél mennyiben igényelheti a fatermékek kiszállítása vagy feldolgozása érdekében a rendes gazdálkodásnak megfelelően jóhiszeműen létesített állandó jellegű beruházások még meglévő ama részének megtérítését, amely különben el nem állás esetében neki megtérülne. VII. Vegyes rendelkezések. 13. A folyamatban lévő azokban az ügyekben, amelyeket a korábbi jogszabályok alapján indítottak, minden tekintetben az eddigi jogszabályok irányadók azzal az értelmezéssel, hogy az aranykoronaértékre szóló megállapításnak ezekben az ügyekben is helyes van, ha a jogosult az ilyen értékben, terményben avagy más értékálló tárgyban (aranyban, ezüstben, külföldi pénznemben stb.) vagy ezek mindenkori egyenértékében való megállapítást az első bírósági határozathozatalt megelőző tárgyalás berekesztése előtt — habár esetleg vagylagosan kérte. A jelen rendeletet egész terjedelmében alkalmazni kell a jelen rendelet életbelépte előtt 1923 december hó 31. napja után netalán folyamatba tett olyan ügyekben, amelyekben az ellenszolgáltatásnak (mellékszolgáltatásnak vagy külön ellenszolgáltatásnak) az 1924. naptári évre, esetleg az ezt követő naptári évekre szóló újabb megállapítását kérik. Ha az ilyen ügyekben a kérelem az ellenszolgáltatásnak (mellékszolgáltatásnak, vagy külön ellenszolgáltatásnak) pénzben megállapítására irányuló ezt a kérelmet úgy kell elintézni, mintha a megállapítást a jogügyletnek még hátralévő egész tartamára a jelen rendelet szerinti aranykoronaértékben kérelmezték volna. A kérelmező fél kérelmét ehhez képest még a felebbezési bíróság előtt is módosíthatja. Ha az ellenértéknek az 1924. naptári évvel kezdődő megállapítása iránt a felek a jelen rendelet életbelépés 1. szám.