Földmívelési értesítő, 1925 (35. évfolyam, 1-23. szám)

1925-01-01 / 1. szám

b­ ségek változásának gondos mérlegelésével a méltá­nyosság alapján, szavazatmegoszlás esetében szótöbb­séggel határoz; határozatait indokolni köteles. A hatá­rozatokat csak a vegyes bíróság elnöke írja alá. Ha a szakértő tagok véleményei között lényeges eltérés van, a vegyes bíróság elnöke a szavazás útján való határozathozatal mellőzését mondhatja ki. Ilyen esetben, a szakértő tagok véleményeinek mérlegelésével a szükséghez képest egy vagy több szakértő meghall­gatása után, az elnök határoz. 10. A vegyes bíróság elnöke és jegyzője a szék­helyén kívü­l teljesített eljárás esetében a reá nézve irányadó szabályok szerint napidíjat á­s útiköltséget számíthat fel. A vegyes bíróság többi tagját készkiadási meg­térítésen felül a költségviselésre kötelezett fél terhére a „Magyar Mérnök és Építész Egylet" díjjegyzékének figyelembevételével megállapított díj illeti meg. A díjat a vegyes bíróság elnöke állapítja meg. A feleket a szükséghez képest a költség előlegezésére is lehet kötelezni. V. Eljárás felebbvitel esetében. 11. A vegyesi bíróság elnökének határozata ellen beadható felebbvitelt az Ítélőtábla hármas tanácsban, a vegyes bíróságnak érdemben hozott határozata ellen kellő időben beadott felebbvitelt pedig ugyancsak az ítélőtábla vegyes tanácsban intézi el. A vegyes tanács elnökét és két bírói tagját az Ítélőtábla elnöke az Ítélőtábla bírái közül jelöli ki, két szakértő tagja közül az egyik tag az Ítélőtáblai szék­helye szerint illetékes kir. erdőfelügyelő, a másik tag pedig az az okleveles erdőmérnök, akit az Országos Erdészeti Egyesület nevez meg. A kir. erdőfelügyelő és az Országos Erdészeti Egyesület az Ítélőtábla elnöké­nek felhívására köteles két-két póttagot is megnevezni, akik közül egyet-egyet a vegyes tanács elnöke az eset­leg akadályozott rendes szakértő tagok helyébe a tanácsba hívhat. Ha a megnevezési a kitűzött határidőn belül meg nem történik, az akként hiányzó tagot aki, erdőmérnö­kök sorából az Ítélőtábla elnöke vagy rendelkezésére a vegyes tanács elnöke nevezi meg. A kijelölés és a megnevezés egy gazdasági év tartamára szól. A felmerülő szükséghez képest a jelen rendeletnek megfelelő módon új kijelölésnek vagy meg­nevezésnek van helye s egy Ítélőtáblán több vegyes tanács is alakítható. A vegyes tanács a vegyes bíróság eljárására irány­adó szabályok szerint jár el. Az Ítélőtábla határozata ellen további felebbvitelnek helye nincsen. VI. Elállás: 12. Az a fél, aki a szolgáltatás újabb megállapí­tását sérelmesnek találja, a vegyes bíróság határozatá­nak jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül elhatározhatja és elhatározásának megokolása mellett a vegyes bíróság elnökének bejelentheti, hogy a jogügylettől eláll s­o­ha a fakihasználási jog gyakor­lására a jogügylet szerint jogosult félről van szó — az erdőbirtok területén még­ meglévő vagy az eladótól még át nem vett faanyagot rendelkezésre bocsátja. A jogügylettől elállni kívánó fél bejelentéséről, az elhatá­rozás megokolásának közlésével, a másik felet értesí­teni kell. A jogügylettől elállni kívánó fél erről az elhatáro­zásr­ól a másik felet, elhatározásának megokolásával, közvetlenül is értesítheti. Elállásnak nincs helye, ha a jogügylettől elállni nem kívánó félnek, az elállás bejelentéséről szóló érte­sítés vételétől számított tizenöt napon belül előterjeszt­hető kérelmére a vegyes bíróság megállapítja, hogy az elállni kívánó fél az újonnan megállapított ellen­szolgáltatás teljesítése ellenére is, a fakihasználási vagy a jogügyletből folyó egyéb jogok gyakorlása útján rendes polgári haszonhoz jut, vagy hogy az elállni kívánó félnek megfelelő ellenértéket nyújt a jogügylet folytán a megelőző években húzott az a jövedelme, amely a rendes polgári hasznot jelentékenyen túlhaladja. Ezt a bíróság kérelmére megállapíthatja már a szolgáltatás újabb megállapításáról szóló határozatban is. Az elállás jogi következményeit a vegyes bíróság állapítja meg, így különösen azt is, hogy az elálló fél mennyiben igényelheti a fatermékek­ kiszállítása vagy feldolgozása érdekében a rendes gazdálkodásnak meg­felelően jóhiszeműen létesített állandó jellegű beruhá­zások még meglévő ama részének megtérítését, amely különben el nem állás esetében neki megtérülne. VII. Vegyes rendelkezések. 13. A folyamatban lévő azokban az ügyekben, amelyeket a korábbi jogszabályok alapján indítottak, minden tekintetben az eddigi jogszabályok irányadók azzal az értelmezéssel, hogy az aranyk­oronaértékre szóló megállapításnak ezekben az ügyekben is helyes van, ha a jogosult az ilyen értékben, terményben avagy más értékálló tárgyban (aranyban, ezüstben, külföldi pénznemben stb.) vagy ezek mindenkori egyenértéké­ben való megállapítást az első bírósági határozathozatalt megelőző tárgyalás berekesztése előtt — habár esetleg vagylagosan kérte. A jelen rendeletet egész terjedelmében alkalmazni kell a jelen rendelet életbelépte előtt 1923 december hó 31. napja után netalán folyamatba tett olyan ügyek­ben, amelyekben az ellenszolgáltatásnak (mellék­szolgáltatásnak vagy külön ellenszolgáltatásnak) az 1924. naptári évre, esetleg az ezt követő naptári évekre szóló újabb megállapítását kérik. Ha az ilyen ügyekben a kérelem az ellenszolgáltatásnak (mellékszolgáltatás­nak, vagy külön ellenszolgáltatásnak) pénzben meg­állapítására irányuló ezt a kérelmet úgy kell elintézni, mintha a megállapítást a jogügyletnek még hátralévő egész tartamára a jelen rendelet szerinti aranykorona­értékben kérelmezték volna. A kérelmező fél kérelmét ehhez képest még a felebbezési bíróság előtt is módosít­hatja. Ha az ellenértéknek az 1924. naptári évvel kezdődő megállapítása iránt a felek a jelen rendelet életbelépés 1. szám.

Next