Földmívelő, 1968 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1968-09-16 / 18. szám

Földvezsgás k­áríásaira A­z emberiséget sújtó elemi csapások közül a legvárat­lanabb és éppen ezért a legfé­lelmetesebb a földrengés. Rendszerint csak néhány má­sodpercig vagy percig tarta­nak, de annál nagyobb károkat okoznak emberéletben, anyagi javakban egyaránt. Ilyen volt augusztus 31-én, Síz Irán keleti részében, Khorassan körzetében pusztí­tó földmozgás, amely — dél­után negyed háromkor — pon­tosan egy percen át tartott, s egy szemtanú szavai szerint azt az érzést keltette az embe­rekben, hogy a föld minden pillanatban „megnyílhat a lá­buk alatt”. A katasztrófa több ezer négyzetkilométernyi területet érintett, huszonegy­­ezernél több személy halálát okozta, félszázezret sebesített meg. Százezren váltak hajlék­talanokká. A megindult mentést nehe­zítette, hogy a rengések követ­keztében az utak tönkremen­tek. Csak légi úton — heli­kopterekkel — lehetett megkö­zelíteni a katasztrófa helyszí­nét. Az iráni légierő vala­mennyi helikopterét igénybe kellett venni, hogy sátrakat, élelmet, gyógyszereket és or­vosokat vigyenek a szerencsét­len lakosság megsegítésére. Az egyik gép pilótája elmondotta, hogy olyan volt a magasból elébük táruló látvány, mint­ha atombomba pusztított vol­na. A földmozgások mérete a Richter-féle skálán 7,8-es volt. Az áldozatok számát növelte az is, hogy a kérdéses ország­részben — az elpusztult mint­egy száz faluban és városban — az egyik legelterjedtebb építkezési anyag az agyag és a sár. Emiatt a házak szinte pillanatok alatt omlottak ösz­­sze, olyannyira, hogy a romok között még az utcák útvona­lait sem lehetett megállapíta­ni. A legpu­sztítób­b földrengése­ket a földkéreg mozgásai okoz­zák. (Kisebb rengéseket ha­talmas barlangok beszakadásai is előidézhetnek.) E mozgások következtében Földünk vi­szonylag vékony köpenyében a felhalmozódott feszítő erők felszabadulnak és repedéseket, elmozdulásokat okoznak a földkéregben. Bolygónk belse­jét izzó, folyékony magma al­kotja, amit 50—60 kilométer vastag földkéreg vesz körül. De ennek a rétegnek a vas­tagsága néhány helyen, mint például Kalifornia partjai mentén a háromezer méter mély tenger alatt, mindössze 5 kilométer. Évenként mintegy 10 000 földrengés pusztít Föl­dünkön, ebből 400 Japánban. Távol-Keleten, Kínában volt — a feljegyzések szerint — az eddigi, legtöbb emberéletet követelő földmozgás, amikor 1556-ban 130 ezer volt az ál­dozatok száma. I­rán, az egykori Perzsia — az első világháború után változott a neve Iránra — a Földnek abban az övezetében terül el, amelyben gyakoriak a földrengések. A mostani ka­tasztrófa áldozatai zömmel szegényparasztok, akik a 23 milliós ország lakosságának háromnegyedét teszik ki. Irán másfélmillió négyzetkilométer­nyi területének csupán tíz szá­zaléka művelhető, az is zöm­mel csak öntözéssel. Mintegy két Magyarországnyi ez a te­rület, amely ezer gazdag csa­lád kezén van. Iránban a föld­birtokosok földjeiket nem holdakban, hanem falvakban mérik. Statisztikailag egy-egy oligarchának hét falu jut, de vannak olyanok is, akik 100— 150 falu felett rendelkeznek. Illetőleg részben már csak rendelkeztek, mert az ország uralkodója, Mohammed Reza Pahlevi sahinsah (királyok ki­rálya) a hatvanas évek elején, a monarchia életbevágó és alapvető érdekeinek figyelem­­bevételével bizonyos — az or­szág eddigi történelmét figye­lembe véve — előrehaladást jelentő reformokat valósított meg. Az 1963-ban bejelentett, hat pontból álló reformokról népszavazáson döntött a lakos­ság. Ezen — tekintve, hogy az ország akkori felnőtt lakossá­gának hatvan százaléka írás­­tudatlan volt —, úgy kellett a reformok mellett szavazni, hogy az igenlés jeleként az üres, fehér lapot kellett be­dobni az urnába. Emiatt neve­zik „fehér forradalomnak” a sah által bejelentett földre­formot, amelynek során álla­mosították az erdőket és az 500 hektárnál nagyobb földbir­tokok tulajdonosait a föld el­adására kötelezték. Ugyanak­kor a földesurak kártalanítá­sát állami kézen levő üzemek részvényeivel végezték. A pa­rasztok harminc év alatt fize­tik ki az államnak a kapott földek árát. Ezzel egyidőben szövetkezetek alakítására hív­ták fel a földművelő népet. A földesurak és a mohame­dán főpapság felkelés ki­robbantásával kísérelte meg elejét venni „jogai” megnyir­bálásának. A sah azonban le­verte őket és vezetőiket szám­űzte. A reformok, amelyek első­sorban belpolitikai változáso­kat hoztak Iránban, nem ma­radtak hatás nélkül az ország külpolitikájára sem. Az addig kizárólag amerikai orientáció­jú vezetés lazított az Egyesült Államokhoz való elkötelezett­ségen és átértékelte a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatait. .A sah ellátogatott Moszkvába, Brezsnyev pedig — 1964-ben — látogatást tett Teheránban. A császár 1965-ben ismét Moszkvában járt, s 1966-ban felkereste Budapestet is. Földgázfűtéses tomalisztü­zem Az Orosházi Állami Gazda­ságban — ahol az ország egyik tehénállományát gondozzák — nagy­­gondot fordítanak a ta­karmány minőségére. Ezt a célt szolgálja a most épülő új lu­­cernalisstüzem is. Az oroshá­ziak évente 250 vagon lucerna­­lisztet őrölhetnek. A költségek­re is nagyon odafigyelnek, ezért terveztették földgázfű­­té­sre az üzemet. Ez lesz Bé­kés megye első földgázfűtéses lu­­cernalisztüzeme. A gyár hama­rosan elkészül s az első mun­kája a bőtermő jugoszláv hib­ridkukorica szárítása lesz. Hármas, névadó Augusztus végén a Közép­dunántúli Vízügyi Igazgatóság új és modern épületében hár­mas névadó ünnepséget tartot­tak. A kis ünnepeltek: Mészár Andrea, Drescher Attila és He­gedűs István. A legjobs gabonabetakarítógép-vezetők jutalmazása A gabona-betakarítási ver­seny ez évben is nagyszerű eredményekkel zárult. A MEDOSZ el nőres­égének, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak, a KISZ Központi Bizott­ságának együttes felhívása nyomán az egész országban széles körű munkaverseny bontakozott ki a gabona­betakarítógép-vezetők között. A verseny célja az volt, hogy a legkisebb veszteséggel, a le­hető legrövidebb idő alatt ta­karítsák be a kalászosok ter­mését. Elsősorban a betakarító­gépek vezetőinek, az aratást irányító szakembereknek kö­szönhető, hogy országosan mintegy 1,7—1,8%-os szem­­veszteséggel, hár holdanként 14,5 mázsa kenyérgabonát ta­karítottunk be. Az eredmé­nyekhez hozzájárult az is, hogy ez évben már a vetéste­rület 90%-án intenzív búzafaj­ták kerültek elvetésre. A jó munkaszervezés mellett a gaz­dasági és szakszervezeti veze­tők nagy felelősséggel gondos­kodtak az aratásban résztvevő dolgozók ellátásáról, a bizton­ságos munkafeltételekről, a menetközben meghibásodott gépekhez szükséges alkatré­szekről, az üzemeltetéshez szükséges fűtőanyagról, bála­kötöző huzalról, aminek ered­ményeként csaknem zavarta­lan volt a munkák végzése. Kifogástalan és jó minőségű volt ez évben a kiszolgáló személyzet (szerelők, gabona­­szállító vontatók gabona­tisz­tí­tó telepek) munkája is. Ilyen körülmények között — bár az elmúlt évekhez ha­sonlóan kiugró teljesítmények nem születtek —, a kombájno­­sok versenyében nagyszerű eredmények születtek. A fel­mérések alapján megállapítha­tó, hogy a kombájnok 60 szá­zaléka 60—80, 20 százaléka 40—60, 15 százaléka 20—40 va­gon­ között, 5 százaléka 20 va­gon alatt teljesített. Példamutatóan vettek részt a versenyben olyan régi hír­neves betakarítógép-vezetők, mint Hoffecker János Állami díjas, Szalka Sándor, ifj. Dali György, Megyik Sándor, Jóbi György, Kalácska János, Dol­csik József, többszörösen ki­tüntetett kombájnosok, bálázó­gépvezetők, akik ez­ évben is az előkelő legjobb helyezést érték el. Ez évben először a ledolgo­zott napok száma, az egy nap­ra eső teljesítmény, a két hold és a learatott, elcsépelt meny­­nyiség összetevői alapján, fi­gyelembe véve a legkisebb veszteségi százalékot, történt meg az értékelés. Az országos versenybizottság augusztus 1— 4. között értékelte a megyei szervek és a termelőszövetke­zeti szövetségek­ által bekül­dött legjobb teljesítményeket, és így a betakarítógép-vezetők közötti versenyben szektoron­ként az alábbi sorrend alakult ki. Állami gazdaságokból vagon Kaposvári Állami G. vagon Hajdúszoboszlói Áll. G. vagon Pápai Állami Gazdaság vagon Pápai Állami Gazdaság vagon Lajta-Hansági Áll. G. vagon Dalmandi Állami G. vagon Újfehértói Állami G. vagon Hajdúszoboszlói Áll. G. vagon Bánk­uti Állami G. vagon Soroksári Állami G. vagon Biritói Állami G. vagon Öreglaki Állami G. vagon Bácsalmási Állami G. 1. Szakta Sándor 117 2. Gáti Sándor 103 3. Forsthoffer József 104 4. B. Szabó Sándor 103,2 5. Sárvári József 102 6. Jóbi György 97 7. Kovács József 90,3 8. Pincés Gyula 94,2 9. Serfőző István 91 10. Bajnok József 90,1 11. Feil Ferenc 90 12. Ágh Zoltán 88,1 13. Köteles István 86 Gépjavító állomásokról vagon Cserkuti Gépjavító Áll. vagon Váchartyáni Gépjav. Á. vagon Érdi Gépjavító Állomás vagon Derecskei Gépjavító ÁLL vagon Cserkuti Gépjavító Áll. vagon Békéscsabai Gépjav. Á. vagon Mezőberényi Gépjav. A. vagon Szigetvári Gépjav. Áll. vagon Bugyi Gépjavító Ál. vagon Békéscsabai Gépjav. A. vagon Orosházi Gépjavító Áll. 1. Hoffecker János 112 2. Kalácska János 109 3. Tímár Vince 105 4. Ifj. Dari György 99 5. Ábel Ferenc 96 6. Hankó János 94 7. Back László 93 8. Rábai Lajos 90,3 9. Török Pál 90,2 10. Hajdú Imre 80,5 11. Megyik Sándor 79 T­ermelőszövetkezetekből vagon Csárdaszállás, Petőfi Tsz vagon Lippó, Béke Őre Tsz vagon Körmend, Vörös Cs. Tsz vagon Murony, Lenin Tsz vagon Mezőkovács­háza, Rákóczi Tsz vagon Murony, Lenin Tsz vagon Csárdaszállás, Petőfi Tisz vagon Bonyhád, Petőfi Tsz vagon Kisújszállás, Ady Tsz vagon Telekgerendás, Vörös Csillag Tsz 1. Fülöp Ferenc 122 2. Mául Ádám 118 3. Nagy József 116,1 4. Kugyelk­a György 114,2 5. Petykó József 114 6. Vári László 113,7 7. Kiss Mihály 113 8. Sántha István 109,2 9. T. Kása Endre 109 10. Krizsán Pál 107,1 A bálázógép-vezetők versenyében a legjobb eredményt érték el Nagydorog, Új Barázda Tsz Békéscsaba, Szabadság Tsz Hortobágyi Állami Gazdaság Kalocsai Állami Gazdaság Kalocsai Állami Gazdaság Bácsalmási Állami Gazdaság 1. Ifj. Feibl József 1261 kh 2. Moravszki Mihály 1060 kh 3. Dorcsák József 1033 kh 4. Varassdi Ferenc 1006 kh 5. Krivács István 960 kh 6. Hajós József 800 kh Országjáró körúton a kombájnosok A MEDOSZ, az Állami Gaz­daságok Országos Központja, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa, vala­mint a KISZ Központi Bizott­sága képviselői szeptember 10-én ünnepélyesen fogadták a MEDOSZ központban a nyá­ri betakarítási verseny élen­járóit, a legjobb kombájnve­zetőket, szalmabálázó gépke­zelőiket. Hunya István, a MEDOSZ elnöke köszöntötte az aratási verseny élenjáróit, méltatta munkájuk jelentőségét, elis­meréssel szólt a kombájnve­zetők szorgalmas és eredmé­nyes munkájáról. Ezután a főhatóságok kép­viselői elbeszélgettek a kom­­bájnosokkal, meghallgatták véleményüket, hogy az aratás idei legfőbb tapasztalatait jö­vőre hasznosíthassák. A ven­déglátást követően háromna­pos országjáró körútra indul­tak, mely során megtekintik a Hortobágyi, az Apagyi és a Hegyaljai Állami Gazdaságot. Az első 15 helyezett pedig ok­tóberben külföldi jutalomüdü­lésen vesz részt. A MÉM és a JHEHOSZ vezetőinek megállapodása Dr. Dimény Imre miniszter és Kovács István főtitkár ve­zetésével a MÉM és a ME­DOSZ vezetői szeptember 12- én tanácskozást folytattak. A megbeszélés során egyeztették az eddigi megállapítások vég­rehajtását, kölcsönösen tájé­koztatták egymást és megál­­­lapod­tak az együttműködés további közös tennivalóiban is. A megállapodást részlete­sen lapunk legközelebbi szá­mában közöljük. Legyőzött Az öntözéses gazdálkodás hasznossága már sokszor be­bizonyosodott. Az idén a nyá­ri aszályos hónapokban pedig különös jelentősége volt az ön­tözésnek. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság — hogy csökkentse az aszály okozta károkat — összesen 43 000 kh öntözött. A vízhasznosítási szárazság osztály Dunaújvárosban kukor­ricát, burgonyát és kertészeti növényeket, Enyingen füvet, napraforgót, lucernát és facse­mete iskolát, Sárszentmihál, lyon pedig rétet, kaszálót ön­tözött. Hogy milyen ered­ménnyel, azt az alábbi ké­peink meggyőzően bizonyítják. Jó termést ígér az iváncsai tsz öntözött cukorrépa táblája 240 cm-es az öntözött siló- Öntözött turajeten a siló­­napraforgó kukorica is szép csövet hozott Az öntözés eredményeként embermagasságúra nőtt a szudáni fű is. KIÁLLÍTÁS KECSKEMÉTEN Az AGROTERV — az or­szág legnagyobb mezőgazdasá­gi tervező vállalata — a Kecs­keméti Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalattal közösen bemu­tatót rendezett. Ez a bemutató része annak a nagyszabású kiállításnak, amelyet a „600 éves Kecske­mét” jubileumi ünnepségsoro­zat keretében rendeztek meg s dokumentálja a két vállalat együttműködését, valamint az AGROTERV-nek a sertéste­nyésztés hazai fejlesztése ér­dekében végzett munkáját. A kiállításon — amely IX. 10—15-ig tartott nyitva — szeptember 13-án AGRO­TERV-napot rendeztek. A programban filmvetítés szere­pelt, majd Sós Frigyes gépész­­mérnök tartott előadást „Az AGROTERV-rendszerű sertés­tartási létesítmények és be­rendezések” címmel. Ezután makettek, fotók és a helyszí­nen felállított szerkezetek se­gítségével bemutatták azokat a létesítményeket, melyeket a Tervező Vállalat ajánl az álla­mi gazdaságok és a termelő­­szövetkezetek részére. Csóti László FÖLDMÍVELŐ 3

Next