Földmívelő, 1968 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1968-09-16 / 18. szám
Földvezsgás káríásaira Az emberiséget sújtó elemi csapások közül a legváratlanabb és éppen ezért a legfélelmetesebb a földrengés. Rendszerint csak néhány másodpercig vagy percig tartanak, de annál nagyobb károkat okoznak emberéletben, anyagi javakban egyaránt. Ilyen volt augusztus 31-én, Síz Irán keleti részében, Khorassan körzetében pusztító földmozgás, amely — délután negyed háromkor — pontosan egy percen át tartott, s egy szemtanú szavai szerint azt az érzést keltette az emberekben, hogy a föld minden pillanatban „megnyílhat a lábuk alatt”. A katasztrófa több ezer négyzetkilométernyi területet érintett, huszonegyezernél több személy halálát okozta, félszázezret sebesített meg. Százezren váltak hajléktalanokká. A megindult mentést nehezítette, hogy a rengések következtében az utak tönkrementek. Csak légi úton — helikopterekkel — lehetett megközelíteni a katasztrófa helyszínét. Az iráni légierő valamennyi helikopterét igénybe kellett venni, hogy sátrakat, élelmet, gyógyszereket és orvosokat vigyenek a szerencsétlen lakosság megsegítésére. Az egyik gép pilótája elmondotta, hogy olyan volt a magasból elébük táruló látvány, mintha atombomba pusztított volna. A földmozgások mérete a Richter-féle skálán 7,8-es volt. Az áldozatok számát növelte az is, hogy a kérdéses országrészben — az elpusztult mintegy száz faluban és városban — az egyik legelterjedtebb építkezési anyag az agyag és a sár. Emiatt a házak szinte pillanatok alatt omlottak öszsze, olyannyira, hogy a romok között még az utcák útvonalait sem lehetett megállapítani. A legpusztítóbb földrengéseket a földkéreg mozgásai okozzák. (Kisebb rengéseket hatalmas barlangok beszakadásai is előidézhetnek.) E mozgások következtében Földünk viszonylag vékony köpenyében a felhalmozódott feszítő erők felszabadulnak és repedéseket, elmozdulásokat okoznak a földkéregben. Bolygónk belsejét izzó, folyékony magma alkotja, amit 50—60 kilométer vastag földkéreg vesz körül. De ennek a rétegnek a vastagsága néhány helyen, mint például Kalifornia partjai mentén a háromezer méter mély tenger alatt, mindössze 5 kilométer. Évenként mintegy 10 000 földrengés pusztít Földünkön, ebből 400 Japánban. Távol-Keleten, Kínában volt — a feljegyzések szerint — az eddigi, legtöbb emberéletet követelő földmozgás, amikor 1556-ban 130 ezer volt az áldozatok száma. Irán, az egykori Perzsia — az első világháború után változott a neve Iránra — a Földnek abban az övezetében terül el, amelyben gyakoriak a földrengések. A mostani katasztrófa áldozatai zömmel szegényparasztok, akik a 23 milliós ország lakosságának háromnegyedét teszik ki. Irán másfélmillió négyzetkilométernyi területének csupán tíz százaléka művelhető, az is zömmel csak öntözéssel. Mintegy két Magyarországnyi ez a terület, amely ezer gazdag család kezén van. Iránban a földbirtokosok földjeiket nem holdakban, hanem falvakban mérik. Statisztikailag egy-egy oligarchának hét falu jut, de vannak olyanok is, akik 100— 150 falu felett rendelkeznek. Illetőleg részben már csak rendelkeztek, mert az ország uralkodója, Mohammed Reza Pahlevi sahinsah (királyok királya) a hatvanas évek elején, a monarchia életbevágó és alapvető érdekeinek figyelembevételével bizonyos — az ország eddigi történelmét figyelembe véve — előrehaladást jelentő reformokat valósított meg. Az 1963-ban bejelentett, hat pontból álló reformokról népszavazáson döntött a lakosság. Ezen — tekintve, hogy az ország akkori felnőtt lakosságának hatvan százaléka írástudatlan volt —, úgy kellett a reformok mellett szavazni, hogy az igenlés jeleként az üres, fehér lapot kellett bedobni az urnába. Emiatt nevezik „fehér forradalomnak” a sah által bejelentett földreformot, amelynek során államosították az erdőket és az 500 hektárnál nagyobb földbirtokok tulajdonosait a föld eladására kötelezték. Ugyanakkor a földesurak kártalanítását állami kézen levő üzemek részvényeivel végezték. A parasztok harminc év alatt fizetik ki az államnak a kapott földek árát. Ezzel egyidőben szövetkezetek alakítására hívták fel a földművelő népet. A földesurak és a mohamedán főpapság felkelés kirobbantásával kísérelte meg elejét venni „jogai” megnyirbálásának. A sah azonban leverte őket és vezetőiket száműzte. A reformok, amelyek elsősorban belpolitikai változásokat hoztak Iránban, nem maradtak hatás nélkül az ország külpolitikájára sem. Az addig kizárólag amerikai orientációjú vezetés lazított az Egyesült Államokhoz való elkötelezettségen és átértékelte a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatait. .A sah ellátogatott Moszkvába, Brezsnyev pedig — 1964-ben — látogatást tett Teheránban. A császár 1965-ben ismét Moszkvában járt, s 1966-ban felkereste Budapestet is. Földgázfűtéses tomalisztüzem Az Orosházi Állami Gazdaságban — ahol az ország egyik tehénállományát gondozzák — nagygondot fordítanak a takarmány minőségére. Ezt a célt szolgálja a most épülő új lucernalisstüzem is. Az orosháziak évente 250 vagon lucernalisztet őrölhetnek. A költségekre is nagyon odafigyelnek, ezért terveztették földgázfűtésre az üzemet. Ez lesz Békés megye első földgázfűtéses lucernalisztüzeme. A gyár hamarosan elkészül s az első munkája a bőtermő jugoszláv hibridkukorica szárítása lesz. Hármas, névadó Augusztus végén a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság új és modern épületében hármas névadó ünnepséget tartottak. A kis ünnepeltek: Mészár Andrea, Drescher Attila és Hegedűs István. A legjobs gabonabetakarítógép-vezetők jutalmazása A gabona-betakarítási verseny ez évben is nagyszerű eredményekkel zárult. A MEDOSZ el nőreségének, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, a KISZ Központi Bizottságának együttes felhívása nyomán az egész országban széles körű munkaverseny bontakozott ki a gabonabetakarítógép-vezetők között. A verseny célja az volt, hogy a legkisebb veszteséggel, a lehető legrövidebb idő alatt takarítsák be a kalászosok termését. Elsősorban a betakarítógépek vezetőinek, az aratást irányító szakembereknek köszönhető, hogy országosan mintegy 1,7—1,8%-os szemveszteséggel, hár holdanként 14,5 mázsa kenyérgabonát takarítottunk be. Az eredményekhez hozzájárult az is, hogy ez évben már a vetésterület 90%-án intenzív búzafajták kerültek elvetésre. A jó munkaszervezés mellett a gazdasági és szakszervezeti vezetők nagy felelősséggel gondoskodtak az aratásban résztvevő dolgozók ellátásáról, a biztonságos munkafeltételekről, a menetközben meghibásodott gépekhez szükséges alkatrészekről, az üzemeltetéshez szükséges fűtőanyagról, bálakötöző huzalról, aminek eredményeként csaknem zavartalan volt a munkák végzése. Kifogástalan és jó minőségű volt ez évben a kiszolgáló személyzet (szerelők, gabonaszállító vontatók gabonatisztító telepek) munkája is. Ilyen körülmények között — bár az elmúlt évekhez hasonlóan kiugró teljesítmények nem születtek —, a kombájnosok versenyében nagyszerű eredmények születtek. A felmérések alapján megállapítható, hogy a kombájnok 60 százaléka 60—80, 20 százaléka 40—60, 15 százaléka 20—40 vagon között, 5 százaléka 20 vagon alatt teljesített. Példamutatóan vettek részt a versenyben olyan régi hírneves betakarítógép-vezetők, mint Hoffecker János Állami díjas, Szalka Sándor, ifj. Dali György, Megyik Sándor, Jóbi György, Kalácska János, Dolcsik József, többszörösen kitüntetett kombájnosok, bálázógépvezetők, akik ez évben is az előkelő legjobb helyezést érték el. Ez évben először a ledolgozott napok száma, az egy napra eső teljesítmény, a két hold és a learatott, elcsépelt menynyiség összetevői alapján, figyelembe véve a legkisebb veszteségi százalékot, történt meg az értékelés. Az országos versenybizottság augusztus 1— 4. között értékelte a megyei szervek és a termelőszövetkezeti szövetségek által beküldött legjobb teljesítményeket, és így a betakarítógép-vezetők közötti versenyben szektoronként az alábbi sorrend alakult ki. Állami gazdaságokból vagon Kaposvári Állami G. vagon Hajdúszoboszlói Áll. G. vagon Pápai Állami Gazdaság vagon Pápai Állami Gazdaság vagon Lajta-Hansági Áll. G. vagon Dalmandi Állami G. vagon Újfehértói Állami G. vagon Hajdúszoboszlói Áll. G. vagon Bánkuti Állami G. vagon Soroksári Állami G. vagon Biritói Állami G. vagon Öreglaki Állami G. vagon Bácsalmási Állami G. 1. Szakta Sándor 117 2. Gáti Sándor 103 3. Forsthoffer József 104 4. B. Szabó Sándor 103,2 5. Sárvári József 102 6. Jóbi György 97 7. Kovács József 90,3 8. Pincés Gyula 94,2 9. Serfőző István 91 10. Bajnok József 90,1 11. Feil Ferenc 90 12. Ágh Zoltán 88,1 13. Köteles István 86 Gépjavító állomásokról vagon Cserkuti Gépjavító Áll. vagon Váchartyáni Gépjav. Á. vagon Érdi Gépjavító Állomás vagon Derecskei Gépjavító ÁLL vagon Cserkuti Gépjavító Áll. vagon Békéscsabai Gépjav. Á. vagon Mezőberényi Gépjav. A. vagon Szigetvári Gépjav. Áll. vagon Bugyi Gépjavító Ál. vagon Békéscsabai Gépjav. A. vagon Orosházi Gépjavító Áll. 1. Hoffecker János 112 2. Kalácska János 109 3. Tímár Vince 105 4. Ifj. Dari György 99 5. Ábel Ferenc 96 6. Hankó János 94 7. Back László 93 8. Rábai Lajos 90,3 9. Török Pál 90,2 10. Hajdú Imre 80,5 11. Megyik Sándor 79 Termelőszövetkezetekből vagon Csárdaszállás, Petőfi Tsz vagon Lippó, Béke Őre Tsz vagon Körmend, Vörös Cs. Tsz vagon Murony, Lenin Tsz vagon Mezőkovácsháza, Rákóczi Tsz vagon Murony, Lenin Tsz vagon Csárdaszállás, Petőfi Tisz vagon Bonyhád, Petőfi Tsz vagon Kisújszállás, Ady Tsz vagon Telekgerendás, Vörös Csillag Tsz 1. Fülöp Ferenc 122 2. Mául Ádám 118 3. Nagy József 116,1 4. Kugyelka György 114,2 5. Petykó József 114 6. Vári László 113,7 7. Kiss Mihály 113 8. Sántha István 109,2 9. T. Kása Endre 109 10. Krizsán Pál 107,1 A bálázógép-vezetők versenyében a legjobb eredményt érték el Nagydorog, Új Barázda Tsz Békéscsaba, Szabadság Tsz Hortobágyi Állami Gazdaság Kalocsai Állami Gazdaság Kalocsai Állami Gazdaság Bácsalmási Állami Gazdaság 1. Ifj. Feibl József 1261 kh 2. Moravszki Mihály 1060 kh 3. Dorcsák József 1033 kh 4. Varassdi Ferenc 1006 kh 5. Krivács István 960 kh 6. Hajós József 800 kh Országjáró körúton a kombájnosok A MEDOSZ, az Állami Gazdaságok Országos Központja, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, valamint a KISZ Központi Bizottsága képviselői szeptember 10-én ünnepélyesen fogadták a MEDOSZ központban a nyári betakarítási verseny élenjáróit, a legjobb kombájnvezetőket, szalmabálázó gépkezelőiket. Hunya István, a MEDOSZ elnöke köszöntötte az aratási verseny élenjáróit, méltatta munkájuk jelentőségét, elismeréssel szólt a kombájnvezetők szorgalmas és eredményes munkájáról. Ezután a főhatóságok képviselői elbeszélgettek a kombájnosokkal, meghallgatták véleményüket, hogy az aratás idei legfőbb tapasztalatait jövőre hasznosíthassák. A vendéglátást követően háromnapos országjáró körútra indultak, mely során megtekintik a Hortobágyi, az Apagyi és a Hegyaljai Állami Gazdaságot. Az első 15 helyezett pedig októberben külföldi jutalomüdülésen vesz részt. A MÉM és a JHEHOSZ vezetőinek megállapodása Dr. Dimény Imre miniszter és Kovács István főtitkár vezetésével a MÉM és a MEDOSZ vezetői szeptember 12- én tanácskozást folytattak. A megbeszélés során egyeztették az eddigi megállapítások végrehajtását, kölcsönösen tájékoztatták egymást és megállapodtak az együttműködés további közös tennivalóiban is. A megállapodást részletesen lapunk legközelebbi számában közöljük. Legyőzött Az öntözéses gazdálkodás hasznossága már sokszor bebizonyosodott. Az idén a nyári aszályos hónapokban pedig különös jelentősége volt az öntözésnek. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság — hogy csökkentse az aszály okozta károkat — összesen 43 000 kh öntözött. A vízhasznosítási szárazság osztály Dunaújvárosban kukorricát, burgonyát és kertészeti növényeket, Enyingen füvet, napraforgót, lucernát és facsemete iskolát, Sárszentmihál, lyon pedig rétet, kaszálót öntözött. Hogy milyen eredménnyel, azt az alábbi képeink meggyőzően bizonyítják. Jó termést ígér az iváncsai tsz öntözött cukorrépa táblája 240 cm-es az öntözött siló- Öntözött turajeten a silónapraforgó kukorica is szép csövet hozott Az öntözés eredményeként embermagasságúra nőtt a szudáni fű is. KIÁLLÍTÁS KECSKEMÉTEN Az AGROTERV — az ország legnagyobb mezőgazdasági tervező vállalata — a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattal közösen bemutatót rendezett. Ez a bemutató része annak a nagyszabású kiállításnak, amelyet a „600 éves Kecskemét” jubileumi ünnepségsorozat keretében rendeztek meg s dokumentálja a két vállalat együttműködését, valamint az AGROTERV-nek a sertéstenyésztés hazai fejlesztése érdekében végzett munkáját. A kiállításon — amely IX. 10—15-ig tartott nyitva — szeptember 13-án AGROTERV-napot rendeztek. A programban filmvetítés szerepelt, majd Sós Frigyes gépészmérnök tartott előadást „Az AGROTERV-rendszerű sertéstartási létesítmények és berendezések” címmel. Ezután makettek, fotók és a helyszínen felállított szerkezetek segítségével bemutatták azokat a létesítményeket, melyeket a Tervező Vállalat ajánl az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek részére. Csóti László FÖLDMÍVELŐ 3