A MEDOSZ Lapja, 1970 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1970-07-15 / 14. szám
Hozzákezdtek a veszprémiek is Az idei hosszúra nyúlt tél és szeszélyes tavasz az országban késleltette a kalászosok érését De június végén hirtelen mégis meleg napok jöttek, s megszőkítették a kalászokat A Veszprémi Állami Gazdaság küngösi kerületében július elején beérett a repce és az őszi árpa. Megkezdődött az aratás. A jó előre megszervezett gépi felkészülés tette lehetővé, hogy a 415 hold őszi árpa és a 650 hold repce betakarítását zavartalanul és folyamatosan végzik az MTZ és Super Zetorokkal, valamint az elmúlt hónapban vásárolt nagy teljítményű E—512-es NDK kombájna. Az aratási felkészülésekről, a várható eredményekről és a gazdasági célkitűzések ezzel kapcsolatos egyéb tennivalóiról elsősorban Oravetz Dezső igazgató hivatott nyilatkozni. Látogatásunk elején sok gondja és elfoglaltsága mellett is szakít némi időt, hogy minderről megfelelő és szakszerű tájékoztatást adjon. * / Új, nagy teljesítményű kombájnok — Gazdaságunknak az idén 5653 holdról kell a kalászosokat betakarítania. A 3448 holdnyi búza aratása az elmúlt napok hirtelen esőzései miatt jó másfél héttel elhúzódott. Az őszi árpa és a repce aratása, mint azt a helyszínen láthatják, program szerint folyik. Ezt követi majd a borsó és a rozs betakarítása, majd a 140 holdnyi fűmagé is. Növénytermesztésünk java a küngösi kerületre esik. Előzetes szakbecslésünk szerint a minoravszkaja fajtájú kenyérgabona az idén a tavalyinál jobb termést ígér, de a libelula vetőmagbúza és a francia fajtájú etoas hozama is remélhetőleg megfelelő lesz. Az őszi árpa, valamint a repce úgyszintén — mondja Oravetz Dezső. — Megfelelő-e a gazdaság gépi ellátottsága? — Mint beszélgetésünk elején említettem, a hagyományos aratógépek mellett gépparkunk az idén újabb, nagy teljesítményű E-512-es NDK kombájnnal bővült. Két ugyanilyen kombájn szállítását a napokban várjuk. Gazdaságunknak a német Vorslit gyárral kiváló kapcsolata van. Németh László főmérnökünk vezetésével négytagú kombájnos brigádunk ott kint a helyszínen több héten áttanulmányozta az említett kombájnok működését és tanulta meg szakszerű kezelésüket és szerelésüket. Közel másfélmillió forintot fordítunk most a géppark fejlesztésére. Az említetteken felül jelenleg 14 SZK—4-es kombájn áll üzemkészen az aratásra. Idekívánkozik még, hogy hat bálázó gépünk van és hat tehergépkocsink is a megfelelő pótkocsikkal együtt. — Milyen a kombájnosok bérezése? — Kombájnosaink teljesítménybérezés alapján dolgoznak. Alapul a múlt évi átlagkeresetüket irányoztuk elő, s ezen felül még 20% jár a teljesítmény szerint. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Az egy dolgozóra eső napi jövedelem legkisebb öszszege 170 Ft. De a nagy hajrában, 12 órai munka mellett a 220—240 Ft-ot is megkeresik kombájnosaink — válaszol a társaságunkban lévő Arany József párttitkár. — Ez havi átlagban igen szép summa. Nálunk nem is volt és nem is lesz panasz a jövedelem miatt. — A szociális ellátásban is ilyen jó a helyzet? — Erre nézve szintén nem merült fel panasz — veszi át a szót a gazdaság igazgatója. — A megyei ÁFOSZ jóvoltából már a lucerna betakarításánál is jelentkeztek a mozgóboltok megfelelő élelmiszerrel és üdítőitalokkal. Az ebédet viszont saját konyháink szolgáltatják a helyszínen. Talán dicsekvés nélkül elmondhatom, hogy a jól szervezett szociális ellátottság egyik fő bizonyítéka a munkaerő-vándorlás megszűnése. Közel 1100 fős állandó létszámunk közül dolgozóink több, mint 80%-a tízéves törzsgárdatag. Ebben természetesen az ágazati vezetők szakszerű és emberséges irányító munkájának eredményét is látom. Az ő érdemük, hogy a megszervezett szocialista munkaversenyben nagy feladatok megoldására képesek szocialista brigádtagjaink, illetve dolgozóink többsége. Ilyenkor, aratás idején a korábbi hónapok fáradságos tevékenysége a betakarítás várható eredményében tükröződik. Vajon milyenek a terméskilátások? Felajánlások — Erre vonatkozólag megközelítő adatokat mondhatok — válaszol kérdésemre Oravetz igazgató. — A repce hozamát holdanként 17 mázsára, az őszi árpát 18 mázsára, a borsót 15 mázsára, a búzáét pedig 18—19 mázsára tartjuk. — A közelgő X pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásokról hallhatnánk valamit? Ismét Arany József veszi át a szót. — Az ősszel megrendezésre kerülő X. pártkongresszus tiszteletére gazdaságunk dolgozói újabb felajánlásokat tettek, amellyel elsősorban a termelési eredmények növelését tűzték ki célul. Ez gazdasági szinten 720 000 Ft-os vállalást jelent. Hasonló felajánlást tettek dolgozóink a Szamos árvízkárosultjainak megsegítésére is. Az eddig befizetett összeg 69 000 Ft volt. A párt és a kormány vezetői felhívásának eleget téve a gazdasági dolgozói vállalták, hogy a termelési értéket 1%kal, azaz összesen 735 000 Fial megemelik. Bízunk dolgozónk lelkiismeretes, jó munkájában, hogy a vállalt feladatoknak mindenben eleget tesznek. Zoltai Z. András PERU A napokban közölték a hírügynökségek, hogy a Szovjetunió ellenszolgáltatás nélküli segítséget nyújt a június elejei földrengéstől sújtott Perunak. Száz előregyártott típusházat, vasútépítő gépeket és egyéb szükséges anyagokat szállít a szerencsétlenül járt dél-amerikai országnak. Öszszeállítottak egy 200 ágyas tábori kórházat is. Helikoptereket és ápolókat küldenek Peru távoli körzeteibe, útrakészen áll egy fiatal szovjet sebészekből, traumatológusokból, gyermekorvosokból, belgyógyászokból álló csoport, amely részt vesz a betegségek leküzdésében, és egészségügyi felvilágosító munkával próbálja megakadályozni a járványok kirobbanását. A szovjet nép ajándékaként három óvodát szerelnek fel. Ezt az Andok lábánál elterülő országot nem először éri ilyen természeti csapás. A mostani földrengés ötvenezer ember életébe került. Sok tízezer a sebesültek és a hontalanok száma, ezrével csatangolnak az árvává lett gyermekek az országban. A világ számos állama megmozdult, akciót indított az ENSZ is, hogy enyhítse Peru népének szenvedését, azét a Peruét, amely a mostani földrengést megelőzően Dél-Amerikában szokatlanul haladó földreformjával hívta fel magára a világ közvéleményének a figyelmét. Mielőtt a földreform ismertetésére áttérnénk, nézzünk meg néhány adatot az ország történelméből. Peru, az inkák egykori mesés birodalma, a dél-amerikai földrész észak-nyugati részén terül el. Inkáknak nevezték a keesua indiánok uralkodó osztályát, amely a rabszolgák tízezreinek vére árán, hatalmas — Dél-Amerika csaknem felére kiterjedő — gazdag birodalmat hozott létre. 1530 táján, ezt a birodalmat igázták le a spanyolok Pizarro vezetésével, az indiánok ezreinek legyilkolása árán, töméntelen mennyiségű arannyal rakva meg zsebeiket, gazdagítva a spanyol király kincstárát. 1821-ben sikerült csak Peru népének leráznia a spanyol uralmat. Egy évvel később az ország délkeleti része Bolívia néven lett önálló. Peru fejlődésnek indult mezőgazdaságú, világgazdasági jelentőségű bányászattal rendelkező ország. A gazdag réz, ezüst, arany, bizmut, ólom és horganybányák nagy része külföldi — zömmel amerikai — kézen vannak. Nemzeti jövedelmének 21,5 ° C-a a mezőgazdaságból és halászatból származik. Az ország felét erdők borítják. Területének nem egészen két tizede áll művelés alatt. A vetésterület több mint felét öntözik. De ezek az öntözőművek, csakúgy, mint a vetésterület háromnegyed része, amerikai vállalatok, továbbá spanyol származású kreol nagybirtokosok kezén vannak. Az indián parasztság teljesen nincstelen, földnélküli részes bérlő. A nagybirtokokon az úgynevezett haciendákon éhbérért dolgozik szinte szó szoros értelmében olyan rabszolgának adva el magát, aki a bérleti díjat ledolgozza a tulajdonos szolgálatában. Sor került már 1964-ben egy olyan földreformtörvény elfogadására, amely a nagybirtokosok földjeinek az állam által történő megváltását és a parasztság közti szétosztását irányozta elő. (A cukornádültetvények kivételt képeztek.) A földreform megvalósítása azonban, mint annyi más délamerikai államban, Peruban is elsikkadt ekkor. A változást az elmúlt év hozta meg. Akkor jelentette be ugyanis Velasco Alvarado elnök, hogy átalakítják az ország mezőgazdaságát. Az egy éve hozott agrárreform törvény nyomán azután mind több perui paraszt jut földhöz. Élénkül a mezőgazdaság szövetkezetesítése. (Eddig csak a távoli hegyek között élő indiánok között volt, illetve van még ma is közös földbirtok.) Csaknem húszezer paraszt család jutott már eddig földhöz. Azt tervezik, hogy 1972 végére minden nagy földbirtokot felszámolnak. A földbirtokviszony szerkezetében bekövetkezett ilyen mértékű változás rendkívüli jelentőségét éppen az adja, hogy — mint már említettük — a legnagyobb latifundiumok, külföldi, elsősorban észak-amerikai kézen vannak. A földreform feltétlenül csapást mért az évtizedek óta fennálló félfeudális termelési viszonyokra, amelyek gazdasági és társadalmi elmaradottságra kárhoztatták az országot. A Velasco Alvarado által meghirdetett földreform Peruban első ízben tűzte ki célul a földbirtokrendszer és a feudális maradványok felszámolását, valamint azt, hogy bekapcsolja az ország aktív gazdasági életébe a földművelők népes osztályát, amely eddig, polgárjogaitól teljesen megfosztva, gyakorlatilag a gazdasági fejlődés és a társadalmi haladás perifériáján élt. A perui reformot a parasztság és a munkásság széles tömegei, valamennyi demokratikus erő támogatja. A dolgozók tudják, hogy a földreform széles távlatokat nyit meg az ország önálló, az amerikai monopóliumoktól független fejlődése előtt. M. M. Megnyílt a gyulai SZOT-MEDOSZ Gyógyüdülő (Folytatás az 1. oldalról) tartozik a dolgozók egészségvédelme, a szabad idő ésszerű, jó felhasználása, a kulturált viszonyok közötti üdülés megszervezése. Jó úton haladunk e célkitűzések végrehajtásában. Különösen vonatkozik ez a harmadik ötéves terv időszakára, amikor a magyar szakszervezeti mozgalom összefogással, a kormány közreműködésével összehangolt tervek alapján öt új, hasonló kivitelű üdülővel gazdagodik. A SZOT Elnökség határozata értelmében az idén 260 000 felnőttet és 63 000 gyermeket kell szakszervezeti kedvezményes üdültetésben részesíteni. Ebben az évben állami támogatásból üdülőtelepek felújítására, korszerűsítésére, parkok rendezésére, belső berendezés-cserére 50 millió forint áll rendelkezésre. Nagy gondot fordítunk továbbá az üdülőkbe beutalt dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére is. Könyvtárainkban mintegy 85—90 000 kötet könyvből válogathatnak a beutaltak. Figyelmet fordítunk az étkeztetés nívójának, választékosságának növelésére is. Ez azt jelenti, hogy ma már minden üdülőben a reggeli legalább két, a főétkeztetés pedig három választékos, s minden főétkeztetésnél egy kímélő jellegű ételsort is beiktatunk az étrendbe. A SZOT üdültetési tevékenységén belül pozitívan értékelhetjük a MEDOSZ területén bekövetkezett változásokat is. 1967-ben az összdolgozók 9,5 százaléka, 1969-ben 13,3 százaléka, az idén pedig mintegy 17 százaléka — beleértve a vállalati üdültetést is — részesül kedvezményes üdültetésben, adom át rendeltetésének — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét a főtitkár —, hogy az üdülő vezetői és alkalmazottai vigyázzanak erre a szép létesítményre, óvják berendezéseit, és úgy gondoskodjanak az itt üdülő vendégekről, hogy a lehető legjobb ellátást kapják mind a gyógykezelés, pihenés, mind pedig a szórakozás tekintetében. Az avatóünnepségen Gál László, a SZOT titkára mondott pohárköszöntőt, majd Hunya István a múltat a jelennel összehasonlító szavai után Bányai Béla, a gyógyüdülő vezetője tett ígéretet arra, hogy minden lehetőt elkövetnek a beutaltak kényelmes pihenése, szórakozása, gyógyítása érdekében. Sz. B. Ismerkedés a gyógyfürdővel Ingyenes gyógykezelés, kulturált szórakozás A továbbiakban arról szólt a főtitkár, hogy az üdülő, melyet most az egyik legnagyobb mezőgazdasági megyénkben, az agrármozgalmak fellegvárában átadunk, közel 50 millió forintba került, ebből 32 millió forintot a MEDOSZ biztosított. Kollektív erőfeszítéssel épült fel a kilenc szintes, 400 férőhelyes gyógyüdülő, melyben évente több mint 10 000 ember tölthet kétkét hetet. A gyógyüdülő belső berendezései, az orvosi ellátás, a gyógyvíz ezreknek biztosíthat pihenést és gyógyulást és újult erővel térhetnek vissza munkahelyükre. Nagy előnye az üdülőnek, hogy zárt folyosó köti össze a várfürdő gyógyrészlegével, így a vendégek rossz idő esetén, vagy télen, fedett folyosón közelíthetik meg a fürdőt. A beutaltak ingyenesen, — állapotuknak, szükségletüknek megfelelően — vehetik igénybe a 2000 méter mélyből feltörő 70 fokos termálvizet. Az itt feltörő forrásvíz nagyon jó hatású a reumatikus, izületi és női megbetegedések gyógyítására. A gyulai gyógyüdülőbe beutaltak állandó orvosi felügyelet alatt lesznek és különböző gyógykezelésekben részesülhetnek, így a többi között általános reumatikus gyógykezelésben, hidroterápiás kezelésben, fizikoterápiás kezelésben stb. Ezenkívül igénybe vehetik a szénsavas fürdőt, iszapkezelést, súlyfürdőt és egyéb legkorszerűbb kezelési módokat. Erkel Ferenc szülővárosában nemcsak gyógyulni lehet, hanem kulturált, szép környezetben pihenni, szórakozni is. Ezt segítik a város virágos utcái, vára, a várfürdő gyönyörű 26 holdas ősparkja, a parkban lévő medencék és az évről-évre megrendezett színvonalas, sokoldalú nyári szórakozási programok. Túl azon, hogy a vendégek gyógyulni és pihenni jönnek az üdülőbe, két kultúrfelelős gondoskodik majd a beutaltak programjáról. Elsősorban a helyi sajátosságokat használják ki; várjátékok, ismeretterjesztés, zenei és irodalmi programok, kiállítások megtekintése szerepel a műsorban. Ezenkívül Nagyváradra egynapos kirándulást szerveznek, s az üdülő vendégeivel felkeresik majd Debrecent, a Hortobágyot, a szarvasi Arborétumot, valamint az orosházi üveggyárat és Békéscsabát. Megérkeznek az első beutaltak Készül az első ebéd A jó munka jutalma legyen az üdülés Kovács elvtárs avatóbesze- az üdülés valóban a jó munka dében ez után azt hangsúlyoz- megérdemelt jutalmává vált-, hogy a jövőben többet kelljón tennünk annak az elvnek az Ebben a környezetben érvényesítése érdekében, hogy felépített szép üdülőt azzal MEDOSZ-KÜLDÖTTSÉG ROMÁNIÁBAN A román mezőgazdasági szakszervezet meghívására július 1-én háromtagú MEDOSZ-küldöttség utazott a Román Szocialista Köztársaságba, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára vezetésével. A tíznapos útjuk során tanulmányozták a szakszervezeti munka egyes területeit, az alapszervezetek termelést segítő tevékenységét és tárgyaltak a két szakszervezetet érintő kérdésekről. Hírek a kiállításról Megtörténtek már a jelentkezések a kiállítás növénytermesztési, kertészeti, élelmiszeripari, fagazdasági, kutatási, műszaki és újítási bemutatóira. Emelkedett a termelőszövetkezetek száma is az eredménybemutatókra. Ez egyrészt a megyei és járási tanácsok fokozottabb tevékenységét, illetve a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek hathatósabb munkáját dicséri. ★ A kiállítás előkészületeinek eddigi eredményeiről ír Gergely István miniszterhelyettes június 29-én sajtótájékoztatót , tartott. ★ Az 1967-es kiállításhoz hasonlóan az idén is nyolc miniszteri vándordíjat adnak ki. Közülük hármat termelőszövetkezet, kettőt állami gazdaság, kettőt élelmiszeripari üzem, egyet pedig fagazdasági üzem kap. ★ Harminchét program (köztük huszonnégy kétnapos) készült a kiállítás szakmai rendezvényeire. Megtörtént már a bemutatóhelyek kijelölése, a program egyeztetése A kétnapos üzem bemutatók szervezése már folyamatban van a rendező gazdaságokkal. ★ Az idei kiállításon szaporodik a hazai önálló kiállítók száma. Lényegesen több vállalat, üzem és gazdaság jelentkezett, mint a legutóbbira. A hazai, önálló kiállítók most több mint 35 000 m2 bemutatóterületet igényeltek — 15 000 m2-rel többet, mint 1967-ben. Jelentősen növekedett az önálló bemutatóval részt vevő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek száma. A jövőre Budapesten megrendezésre kerülő vadászati világkiállításra hazánkon kívül eddig 16 ország jelentette be részvételét.