A MEDOSZ Lapja, 1971 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1971-01-01 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) ban dolgozóké pedig 4—5 százalékkal kevesebb, mint az egyéb iparágakban. A IV. ötéves terv időszakában tervezett kereseti-színvonal-emelkedés megfelel a népgazdasági terv általános előirányzatának, de a terület más ágazatokhoz viszonyított lemaradásából fennálló feszültséget teljes egészében ez sem küszöbölheti ki. A fagazdasági dolgozók szociális helyzetének alapvető megjavítását és a kereseti színvonal növelését csak a korszerű termelés alapját képező műszaki-technikai bázis megteremtésével lehet elérni. A gépjavító vállalatok dolgozóinak 15—17 százalékos béremelésével számolunk. Újabb 100 millió forint beruházást fordítunk a dolgozók szociális ellátottságának javítására, elsősorban új öltözők, fürdők, üzemi konyhák építésére és a meglevők korszerűsítésére. Természetesen az elmondottakon túlmenően dolgozóinkat is érinteni fogják mindazok az életszínvonal-intézkedések, amelyek a X. kongresszus határozatai alapján kerülnek majd kidolgozásra. Gondolok itt elsősorban a társadalombiztosítás továbbfejlesztésére, a családi jövedelmek javítására, a családi pótlék és az alacsony nyugdíjak további várható rendezésére, a munkaidő-csökkentés további kiszélesítésére, csak hogy néhányat említsek. Beszámolójának befejező részében a miniszter utalt arra, hogy — mint ezt a X. pártkongresszus határozata is hangsúlyozza — az állami gazdaságoknak továbbra is élenjáró szerepük van a mezőgazdaság fejlesztésében. Elsősorban állami gazdaságainktól várjuk, hogy járjanak élen a fajlagos hozamok növelésében, a termelési költségek csökkentésében. Az erdő- és fafeldolgozó gazdaságoknak — tovább szilárdítva az ez évben kialakított új szervezetüket — a gazdálkodás minden területén javítani kell a hatékonyságot, a munkaszervezést, a műszaki fejlesztést. A tervben előirányzott anyagi-műszaki bázis megteremtése a mezőgazdasági gépjavító és -forgalmazó trösztök, vállalatok munkájának lényeges javulását igényli. Bízunk abban, hogy a tervidőszak folyamán sikerült teljesen megszüntetnünk olyan problémákat, mint a gép-, anyag- és alkatrészellátás, és biztosítani tudjuk a szűkös kereteken belül is a zavartalan termelés anyagi-műszaki feltételeit, növeljük az üzemeknek nyújtott szolgáltatást. A szakszervezet feladatai Most a legfontosabb előttünk álló feladat — mondotta befejezésül —, hogy a terv célkitűzéseit — összhangban az üzemek terveivel és az 1971. évi feladatokkal —, a X. pártkongresszus anyagának feldolgozása során a dolgozók széles, tömegeivel megismertessük. Ebben a munkában ugyanúgy, mint eddig, a pártszervezetekkel és a KISZ-szervezetekkel együtt, jelentős részt vállalhatnak a MEDOSZ központi, területi és üzemi szervei és szervezetei. Erre a lehető legjobb alkalom a MEDOSZ XXIII. kongresszusára való felkészülés, a végzett munka értékelése és a további feladatok meghatározása. Úgy vélem, a szakszervezeti munkában nem lehetma nemesebb feladat, mint aktív részvétel a X. pártkongresszuson hozott határozatok végrehajtásában. A miniszter beszámolója után Micsuch László, a MEDOSZ titkára ismertette a terv végrehajtásával kapcsolatos sajátos szakszervezeti tennivalókat. Elöljáróban leszögezte, hogy a Dimény elvtárs előadásában ismertetett célkitűzésekkel szakszervezetüek elnöksége egyetért, és megvalósításukat sajátos eszközeinkkel minden lehetséges módon elősegítjük. A magasabb szintű célkitűzések végrehajtásának lényeges eleme és feltétele a dolgozók sokoldalú tájékoztatása, mozgósítása a hatékonyabb gazdálkodás érdekében, valamint érdekvédelmük ellátása, élet- és munkakörülményeik rendszeres javítása. Mindezekben a kérdésekben az állami vezetéssel együttműködve, továbbra is segítenünk és befolyásolnunk kell a végrehajtás területén működő gazdasági és mozgalmi szerveket, rendszeresen véleményt kell cserélnünk, úgy a termelés, mint a termelékenység tennivalói, a mezőgazdaság állami szektoraiban foglalkoztatotttak életszínvonal-emelkedésének tapasztalatai és módozatai, valamint a dolgozók szociális-kulturális szükségleteit érintő kérdésekben. Jó alap erre: a MÉM és a MEDOSZ vezetői között ez év novemberében aláírt közös megállapodásban rögzítettek, mely részleteiben is megjelöli úgy a minisztérium, mint szakszervezetünk együttes és különkülön jelentkező feladatait, megteremtése irányába ható tervezőmunka elmélyítését. A dolgozók számára a napi munka- és a szocális feltételeket képező problémák témáira tegyenek javaslatot, igényeljék a megoldások megjelölését úgy az éves, mint a középtávú tervekben. Tegyenek intézkedéseket az üzemi balesetek, a foglalkozási betegségek csökkentése, az egészségre ártalmas munkakörülmények javítása érdekében. 7. Az üzemi, vállalati szakszervezeti szervek egyetértésével határozható meg a vállalati bérpolitika, és rögzíthetők, úgy a közép- és rövidtávú tervekben, a bérszínvonal növelésére és évenkénti ütemezésére, a felosztható részesedési alap évközi és év végi felhasználásának mértékére és módjára, a hatékonyabb anyagi és erkölcsi ösztönző bevezetésére, a törzsgárda tagok anyagi, erkölcsi megbecsülésére hozandó helyi intézkedések. 8. A tervezési munka során figyelmet kell fordítani arra, hogy a gazdasági eredmények függvényében legyen meghatározva a vállalati juttatás mértéke és módszere. Számoljanak azzal, hogy a vállalati eszközökből gondoskodás történjen a nyugdíjasokról, a sokgyermekesekről, a nőkről és a továbbtanulókról. Célszer meghatározni a vállalati lakásépítés segítésére előirányzott összeget is. ? A vállalati szakszervezeti szervek a gazdasági vezető szervekkel egyetértésben határozzák meg az üzemi étkeztetés, a gyermekintézmények, művelődési intézmények, a helyi sportkörök, a vállalati üdülőhozzájárulás, -fenntartás és -fejlesztés céljaira szolgáló vállalati keretet. A vállalati szakszervezeti szervek döntsenek a szociális segélyezési, kulturális, sport-, üdülési célokra rendelkezésre álló alapokról és azok felhasználásáról. 9. A tervkészítés során mind a gazdasági vezetők, mind a szakszervezeti szervek fordítsanak nagy figyelmet a nők helyzetének, élet- és munkakörülményeinek javítására. A mezőgazdaság állami szektoraira vonatkozó előirányzatok teljesítése, az ember és a munka viszonyának alakítása, formálása érdekében állandósítani és tovább kell fejleszteni a szocialista munkaversenyt és annak különböző formáit Felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója jegyében kibontakozott, majd a X. pártkongresszus tiszteletére tovább szélesedett munkaversenymozgalom újólag is bizonyította mozgósító és eredményeket fokozó hatását. Újra láthattuk, hogy a mozgalomban a dolgozók egyre szélesebb tömegeire lehet számítani. A munkaverseny továbbfejlesztése jelen viszonyaink között azt is jelenti, hogy a munkát új módon kell végezni, s a munka verseny szervezését, értékelését, nyilvánosságát elsősorban nem többletmunkaként kell kezelni, szinten történő hatékonyságának elősegítése. A szakszervezetünkhöz tartozó ágazatokban a bérellenőrzés két különböző módszerét alkalmazzuk. Az állami gazdaságok és erdőgazdaságok területén bértömeg-ellenőrzéses, az ipari és szolgáltatási tevékenységet végző vállalatoknál bérszint-szabályozós bérezési módot alkalmaznak. Egyetértést a döntésekben Változást jelent, hogy lehetőség nyílott a részesedési alapból meghatározott összeg átvételére a fejlesztési alapba. Ezt a lehetőséget azonban — és ehhez kérjük a minisztérium azonos álláspontját — csak a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben, alapos megfontolás után, minden helyi körülményt figyelembe véve lehessen csak célszerűen felhasználni. Szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni, hogy a börtörmeggazdákodás rendszerében úgy az állami gazdaságok, mint az erdőgazdaságok az elmúlt években pozitív eredményeket értek el. A termelési érték és a termelékenység olyan mértékben növekedett, mely a népgazdasági átlagnál magasabb bérszínvonal-fejlesztést tett lehetővé. Erre feltétlenül szükség is volt, mert a népgazdaság egészéhez viszonyítva a MEDOSZ-hoz tartozó valamennyi ágazatnál bérvonatkozásban elmaradásban voltunk. Jelenleg a bérszínvonal tekintetében megközelítjük ugyan az ipari átlagot, de a munkakörülményekben, munkaidőben, a szociális és kulturális jellegű ellátásban még mindig igen jelentős a különbség, amelynek egy részével még a jövőben is számolni kell. T. V. : Sajátos módon segítjük a IV. ötéves terv megvalósítását Szükségesnek tartjuk azt — folytatta a titkár —, hogy az 1971. évi, valamint a vállalati középtávú tervezésben a szakszervezeti szervek folyamatosan részt vegyenek és a gazdaságvezetőkkel együttműködve, gondoskodjanak a dolgozókkal történő tanácskozások megszervezéséről. E tekintetben a minőségi változást elsősorban a gazdaságokban, vállalatoknál kell megvalósítani. Széles körben ismertetni kell a jövő évi terv mezőgazdaságra vonatkozó célkitűzéseit és a szocialista munkaverseny további kibontakoztatásával segítenünk kell az 1971. évi terv sikeres megvalósulását. A kollektív szerződéseknek általában 5 évre szóló kötése is igényli a vállalati-gazdasági középtávú tervmunkát. Heti vezető fórumok —uszt-, tiszt-üléseiken tárgyalják meg a vállalati középtávú tervelképzeléseket. Ezeken a tanácskozásokon az előzetesen kialakított vállalati terv azon fejezetei kerüljenek megvitatásra, amelyek a szakszervezeti jogok ezt a vállalati gazdasági vezetés számára is kötelezően előírják. Értékeljék a munkahelyi és üzemi szakszervezeti fórumokon szóvá tett javaslatokhasznosításásának módját, elutasításának indokait, és azok újólagos felülvizsgálatát. Gondoskodjanak, hogy minden dolgozó kellő magyarázatot kapjon javaslata sorsáról. 5. Formáljanak véleményt a tervezett helyi gazdaságpolitikáról, a hatékonyság és az emberi gondoskodás összhangjáról, a vállalati életszínvonal, politika alakításáról. Vegyék figyelembe, ha a gazdasági és pénzügyi feltételekhez a szükséges fejlesztéshez az eszközök maradéktalanul nem állnak rendelkezésre. 6. Az üzemi szakszervezeti szervek segítsék a korszerű munka- és üzemszervezés A szakszervezetek szerepe a tervezésben Ezután arról szólt Micsuch elvtárs, mi legyen a szakszervezeti szervek szerepe a középtávú tervek kidolgozásában. Semmi esetre sem a tervlapok kitöltésében való részvétel, hanem szakszervezeti szempontból a célok és arányok kialakításában való együttműködés. Ezért 1. A vállalati szakszervezeti szervek részvételét kívánatos a tervkidolgozás egész menetében rendszeresen biztosítani. Célszerű, ha a tervezőmunka szervezésére szóló gazdasági, vállalati szakszervezeti bizottság közreműködésének a módját is meghatározzák. Ebben sokat tehetnek a gazdasági vezetők is. 2. Előre lehet lépni abban is, hogy a gazdaságokon, vállalatokon belüli egységek gazdasági vezetője és szakszervezeti szerve is részt vegyen a tervmunkában. Az egyes kerületek, telephelyek szakszervezeti szervei az adott kollektíva érdemes tapasztalatait közvetítsék a velük azonos szinten tevékenykedő tervező szervek számára. 3. A gazdaságokban és a vállatokban dolgozók helyzetét és alapvető érdekeit érintő tervcélokat célszerű az érintett kollektíva termelési tanácskozása illetve szakszervezeti taggyűlése elé terjeszteni véleményezésre. Helyesnek tartjuk és támogatjuk, hogy a dolgozók egyes csoportjai az érintett termelési gazdasági egységek kollektívái, a szocialista brigádok, újítók, a törzsgárda tagjai körében, valamint az illetékes szakszervezeti fórumokon tartandó viták tárgyát és ütemezését a középtávú tervezőmunka szervezésére készítendő munkatervben rögzítsék. 4. Javasoljuk, hogy — az egyes gazdaságok, vállalatok igazgatói jóváhagyását megelőzően a vállalati szakszerve Az ÚJ ÉV ALKALMÁBÓL köszönti „A MEDOSZ LAPJA" minden kedves olvasóját és valamennyi kedves ügyfelét a most 20 éves VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT Budapest I., Márvány utca 1/c. Munka szerinti elosztást Szükségesnek tartjuk, hogy továbbra is a szocialista brigádmozgalmat tekintsük a legfejlettebb versenyformának, de emellett gondot fordítunk a a különféle egyéni versenyformák, mint például a kiváló dolgozó, kiváló újító, kiváló ifjú mérnök stb., valamint nagyobb kollektívák, például: élüzem, szocialista üzem, versenyformákra is. Lényegesnek tartjuk, hogy ezeknek a címeknek eléréséhez szükséges feltételek ki legyenek munkálva, a versenyeredményekrendszeresen értékelésre kerüljenek és érvényesüljön a vállalaton belüli nyilvánosság. Az előttünk álló tervidőszakban lényeges feladatunk a munka szerinti elosztás szocialista elvének következetes érvényesítése, a megfelelően differenciált, ösztönző bérezési formák kialakításában való közreműködés, illetve ezeknek vállalati jobb munkakörülményeket Micsuch László titkár beszéde további részében felhívta a figyelmet a kollektív szerződésekben foglaltak végrehajtásának az ellenőrzésére, a dolgozókkal történő megvitatásra, valamint a munkakörülmények, a szociális és a kulturális helyzet javítására. Az új év során kiemelt figyelmet kell fordítani a balesetek csökkentésére, az idevonatkozó törvényes rendeletek és előírások betartására. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a szállító, az anyagmozgató eszközök biztonságtechnikai állapotára, mivel a baleseteknek közel 50 százaléka e területen következik be. Biztosítani kell továbbá, hogy a IV. ötéves terv munkavédelmi és szociális intézkedési célkitűzések tervszerűen megvalósuljanak, s hogy 1975. végéig a MOTI-normák előírásai realizálódjanak. A MEDOSZ titkára végül hangsúlyozta, hogy a IV. ötéves terv és ennek részeként az 1971. éves tervek területünkön történő teljesítésének fontos feltétele a céloknak a dolgozókkal történő ismertetése, megvitatása és elfogadtatása. Jó fórumot adnak ehhez a most folyó szakszervezeti választások, ahol a szakszervezeti vezető szervek és tisztségviselők nemcsak az elmúlt években végzett munkáról adnak számot a tagságnak, hanem meghatározzák a következő évek főbb tennivalóit, úgy a termelés, a gazdálkodás segítése, mint a dolgozók szociális ellátása, érdekvédelmük biztosítása vonatkozásában. A vita A beszámolót követő vitában elsőnek dr. Petőházi Gábor kért szót. Örömmel üdvözölte az állattenyésztés előirányzott nagy arányú fejlesztését, amely jelentős lépés az ágazat iparszerű átállítása felé. A technikai fejlődéssel az évszázados embertelen munka csökken, de az állattenyésztésben dolgozók munkája még így is egyike marad a legnehezebbnek — mondotta. Szakács Ferenc, a Bábolnai Állami Gazdaság kitűnő kukoricatermelési eredményéről számolt be: a legkorszerűbb agrotechnikával, komplex gépesítéssel 11,5 ezer holdon 33,4 mázsás kukoricatermést értek el khdankénti átlagban. Dr. Szatmári Nagy Imre a mezőgazdasági nagyüzemek közötti kooperáció kiszélesítését sürgette. Dr. Keserű József az alkatrészellátás gondjait és okait részletezte és gyökeres megoldását sürgette. Kovács István főtitkár: A párt, a társadalom mind többet vár a szakszervezetektől A hozzászólásokra dr. Dimény Imre miniszter adott választ, majd Kovács István, a MEDOSZ főtitkára emelkedett szólásra. Rámutatott, hogy a szakszervezet 1970. évi munkájáról ezúttal nem tájékoztatják részletesen a központi vezetőséget, a munka átfogó érékelésére a MEDOSZ XXIII. kongresszusán kerül sor. A következő központi vezetőségi ülés már a MEDOSZ kongresszusának előkészítése jegyében zajlik majd le. Hangsúlyozta, hogy a X. pártkongresszus új módon, újabb szempontok szerint foglalkozott a szakszervezeti munkával, s nagy megtiszteltetés, hogy a párt, a társadalom mind többet vár a szakszervezetektől, a tagságtól a gazdasági és politikai feladatok megoldásának segítésében is. Minden feltétele megvan annak, hogy a szakszervezetek megfeleljenek ennek a várakozásnak. Ugyancsak minden feltétel adott ahhoz, hogy a MEDOSZ és a minisztérium közötti együttműködés még erősebb és eredményesebb legyen. A Központi Vezetőség ülése Hunya István elnök zárószavaival ért véget A VETŐMAGTERMELTETŐ és ÉRTÉKESÍTŐ ORSZÁGOS VÁLLALAT Budapest VII., Rottenbiller u. 33. termékei felhasználóinak, valamennyi kedves ügyfelének és a lap olvasóinak