Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XI. évfolyam 2004.

1. szám - Tanulmányok - Rácz Attila: A magyar állami országos fegyvergyár termelése 1848 márciusától 1849 áprilisáig

RÁCZ ATTILA A MAGYAR ÁLLAMI ORSZÁGOS FEGYVERGYÁR TERMELÉSE 1848 MÁRCIUSÁTÓL 1849 ÁPRILISÁIG A szabadságharc kutatói számára mind a mai napig nem pontosan tisztázott, ho­gyan volt képes az indusztrializáció előtt álló Magyarország kormányzata biztosí­tani a sikeres hadviselés feltételeit a Habsburg Birodalom fejlettebb nyugati felével szemben. Mekkora volt az állami, illetve a magánszféra hozzájárulása a hadsereg ellátásához? Milyen szervezési nehézségek adódtak? Hogyan lett ezeken úrrá a magyar vezetés? Ehhez kíván adalékokat szolgáltatni jelen tanulmányom. A Birodalom sajátos helyzete, a negyvennyolcas tavaszi politikai események ellentmondásai miatt 1848 tavaszán hamarabb jött létre a „magyar hadügy", mint a „magyar hadsereg". A létrejövő magyar Hadügyminisztérium kezdetben csupán a császári és királyi hadseregnek a tágabb értelemben vett Magyarországon állomá­sozó része felett rendelkezett. A magyar hadsereg felállítása így 1848 májusára da­tálható, mivel ekkor állították fel az első honvédzászlóaljakat (a felettes hatóság jellemző módon sokáig nem is a Hadügyminisztérium, hanem az Országos Nem­zetőrségi Haditanács volt). Mindezek ellenére az egyszerűbb fogalomhasználat ér­dekében már 1848 márciusától a magyar hadsereg fogalmat használom, annál is inkább, mert a honvédelem és a hadügy fogalmak szembeállítása a bécsi udvar mesterkedésének volt tekinthető, és nemcsak a korabeli magyar, de az osztrák szó­használatban is felváltva használták őket.­ Jelen tanulmány terjedelmi korlátok miatt a Magyar Állami Országos Fegyver­gyár működésével foglakozik, és a tavaszi hadjárat végéig tekinti át a szabadság­harc magyar oldalán harcoló alakulatok fegyverrel való ellátását. A jövőbeni kuta­tások alkalmával a teljesebb kép érdekében fel kell majd dolgozni az Országos Fegyvergyár mellett működő további ipari műhelyek tevékenységét is.2­ 1 Változóan említik a Hadügyminisztériumot Kriegs- és Landesverteidigungsministeriumnak. F. Kiss Erzsébet: 1848-1849-es minisztériumok. Bp., 1987. (A továbbiakban: F. Kiss, 1987.) 314-315. p. 2 Arra, hogy szükség esetén helyben is gondoskodhattak és gondoskodtak a fegyver- és lőszer­ellátásról, jó példa a Székelyföld 1848 október-januári ellenállása, gondoljunk csak Gábor Áron legendás rézágyúira vagy Szacsvay János lőporkészítésére, Gabriányi József gyógysze­rész gyutacsaira. FONS XI. (2004) 1. sz. 3-38. p. 3

Next