Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XXIII. évfolyam 2016.

2016 / 1. szám - Tanulmányok - Kádár Tamás: IV. László király itineráriuma (1264—[ 1272]—1290)

KÁDÁR TAMÁS IV. LÁSZLÓ KIRÁLY ITINERÁRIUMA(1264-[1272]-1290) Egy-egy középkori uralkodó, jelentősebb világi vagy egyházi előkelő életrajzának megírásakor az adott személy itineráriumának összeállítása, illetve annak felhasz­nálása úgyszólván megkerülhetetlen teendő.1­2 IV. László (uralkodott: 1272-1290) esetében Szabó Károly (1824-1890) jóvoltából rendelkezünk egy igen alapos, a király életét és 18 esztendei országlását meglehetős részletességgel bemutató monográfiával, a tragikus sorsú uralkodó itineráriuma pedig két kézikönyvben és egy tanulmányban is megjelent, a szóban forgó munkákról azonban minden túlzás nélkül elmondható, hogy elsősorban amiatt, mert a legújabb is közülük kis híján 80 éve látott napvilágot, számos szempontból igencsak elavultak, megannyi helyen kiegészítésre, pontosításra vagy épp kifejezetten cáfolatra szorulnak.22 A leginkább, és hozzátehetjük, méltán „Kun” melléknévvel emlegetett Árpád-házi, hasonlóan legtöbb elődéhez és a középkor későbbi századaiban trónra lépett utó­dához, felettébb viharos, személyes kudarcokkal és kivételes hányattatásokkal teli életének, illetve a Magyar Királyság addigi történetének talán nem a legnagyobb, de feltétlenül a legtartósabb általános belső válságát előidéző uralkodásának új, modern tudományos szemlélet és módszertan szerinti, a mára megismert óriási okleveles forrásanyag teljes körű áttekintésén nyugvó, kellően részletes feldolgo­zása, valamint bemutatása ilyenformán igencsak időszerű feladata középkorkuta­tásunknak. E talán egyszer elkészülő új IV. László-biográfiának — természetesen elsősorban köztörténeti szempontból — ha nem is nélkülözhetetlen, de legalább jól, praktikusan használható segédlete, sőt, esetleg valamelyest alapja is lehet jelen összeállításunk, ami a király valamennyi azon adatolható tartózkodási he­lyét tartalmazza, amelyhez, kétségkívüli vagy nagy valószínűség szerinti időpont köthető. Ezen válogatási elv alapján, tekintettel a többnyire igen számottevő bi­zonytalansági tényezőkre, a szóba jöhető datálási lehetőségek tág körére, László­ ­ Gosk­owski, 1977. A középkori uralkodói itineráriumok külföldi és hazai kutatásának történeté­hez, illetve a témában megjelent munkákra: Horváth, 2011. 11-20. p. ; Szabó, 1886.; Ráth, 1866.; Wertner, 1902. 218-229. p.; Sebestyén, 1938. A témával foglalkozó bibliográfia körében a teljesség kedvéért meg kell említenünk Zsótér Rózsa egy rövid tanul­mányát is, amely azonban a király itineráriumának csak néhány szűkebb szeletét tárgyalja, és szinte valamennyi keltezési javaslata és megállapítása helytelen (1. Zsótér, 1991). FONS XXIII. (2016) 1. sz. 3­ 64. p.3

Next