FourFourTwo, 2017 (1-12. szám)
2017-04-01 / 4. szám
Újjáalakult Kelet-Európa egyik legismertebb csapata, a STEAUA BUKAREST; a nagy múltú együttes első edzésén több ezren jelentek meg JÍIÍKOSMJÍINÍ FUTBALL ÉS IRODALON Gazdag József rovata AFKA EKiFICIK Aki a halálos ágyáról is egy bécsi csapat eredményeit tudakolta Franz Kafkáról, a visszahúzódó prágai íróról nehéz elképzelni, hogy bármilyen kapcsolata lett volna a futballal. Pedig volt. Még neki is. „A lehető legaszketikusabban élni, aszketikusabban, mint egy agglegény” - írta naplójába Franz Kafka. Közeli ismerősei depresszióktól gyötört, de jóindulatú, csendes különcnek ismerték. A vegetáriánus Kafka azzal keltett feltűnést prágai irodalmi körökben, hogy nem dohányzott, nem ivott alkoholt, sőt, még kávét és teát sem. A család szolgálólánya szerint azt a kényelmet is megtagadta magától, hogy puha ágyban aludjon, ezért lefekvés előtt kivette az ágyból a matracokat. Kortársai közül senki sem hallotta Kafkát hangosan nevetni, ahogy arra sem emlékszik senki, hogy valaha is felemelte volna a hangját. Ez nem meglepő, hiszen Kafka az emberekkel főleg levél útján érintkezett. Szigorú napirend szerint élt: reggel 8-tól délután 2-ig dolgozott a hivatalban, aztán megebédelt, este 8-ig aludt, majd egy rövid torna után sétára indult, és végül a családi vacsora után, éjjel 11 óra körül végre leülhetett az íróasztalához, ahonnan általában csak hajnali 6-kor kelt fel, hogy munkába induljon. De még ezt is kevesellte, és Balzac időbeosztását tartotta a legcélravezetőbbnek, aki állítólag napi 18 órán át írt egyhuzamban... Kafka rendszeresen tornázott a nyitott ablaknál, de sokáig annyira szégyellte a soványságát, hogy nem mert uszodába menni. A katonai szolgálat alól „testi gyöngeség" miatt mentet AZ IRODALOMBA MELLETT A REPÜLÉSTANI érdekelte es meg VALAMI: A FUTBALL tél föl. Nyaranta általában szanatóriumba vonult, konkrét diagnózis nélkül, saját elhatározásából (nemcsak hipochondriája, hanem csöndigénye is erre ösztönözte). A legavatottabb Kafka-kutató, a cseh irodalomtörténész, Josef Cermák egyik könyvében olvasható az infó, amely szerint Kafkát az irodalmon kívül az aviatika (repüléstan) érdekelte, és még valami: a futball. Kafka családi levelezésében is találni erre való utalást. 1923 októberében postai levelezőlapon azt írja kedvenc húga (Ottla) férjének, Josef Dávidnak, hogy a Selbstwehr nevű prágai cionista lapban egy bizonyos Vogel professzor ismét a futballt támadja, „s a focinak mint olyannak talán már vége”. Akkoriban többen is hasonló jóslásokba bocsátkoztak a labdarúgással kapcsolatban. Maurer János, a budapesti Nemzeti Torna Egylet vezetője még 1899-ben (az FTC megalakulásának évében) nyilatkozott úgy: „a futball csak múló divat...” Kafka, aki a csehek között német, a németek között zsidó volt, a zsidók között pedig a vallásukat nem gyakorlókhoz tartozott, a kor divatos cseh csapatai (a Sparta, a Slavia és a Viktoria Zizkov) helyett egy osztrák klubnak, a Hakoah Wiennek szurkolt. Visszaemlékezések szerint még a betegágyáról is figyelemmel kísérte a bécsi csapat meccseit. Jegyezzük meg: a Hakoah volt az első európai klub, amelyik győzni tudott Angliában profi csapat ellen (1923 őszén: West Ham-Hakoah Wien 0:5), azon a legendás mérkőzésen mesterhármast ért el az egykori ferencvárosi csatár, Nemes Sándor (vagy ahogy az annalesekben fennmaradt Alexander Neufeld Nemes), és pályára lépett a Hakoah mezében Guttmann Béla is, aki később edzőként kétszer is BEK-et nyert a Benficával. IdFIÜl IS MiMI Mondják, hogy Kafka ismeretlen íróként halt meg, de ez nem teljesen igaz. A kassai olvasók például ismerték. Mórai Sándor ugyanis már akkor méltató cikket írt Kafkáról a Kassai Naplóba, amikor a világ még nem is hallott a prágai íróról. „Kafkát úgy leltem meg a magam számára, mint az alvajáró az egyenes utat. Egy könyvkereskedésben egyszerűen kihúztam a többi ezer könyv közül Verwandlung című füzetecskéjét, olvasni kezdtem, s rögtön tudtam: ez az” - írja Mórai az Egy polgár vallomásaiban, és azonnal magyarra fordított három Kafka-elbeszélést, amelyek kassai magyar napilapokban jelentek meg. Mórainak köszönhetően így a cseh után a magyar volt a második nyelv, amelyre Kafka műveit lefordították. S ha már Kafka betegágya szóba került, mindössze 34 éves volt, amikor az orvosok gyógyíthatatlan betegséget, tüdőtuberkulózist állapítottak meg nála. Egy magastátrai tüdőszanatóriumban, Madárházán ismerkedett meg Klopstock Róbert dombóvári orvostanhallgatóval, akinek segített németre fordítani Ady Endre verseit és Karinthy Frigyes néhány novelláját (Kafka maga is elismerőleg nyilatkozott Adyról, különösen a „Sem utódja, sem boldog őse...” tetszett neki.) Franz Kafka végül negyvenévesen, 1924-ben hunyt el a kierlingi szanatóriumban, Bécs mellett. Már nem érhette meg, ahogy csapata megnyeri az első osztrák profi bajnokságot. A Hakoah Wient 1938-ban, az Anschluss után zárták ki az osztrák ligából, eredményeit törölték. Kafka kedvenc húgát, Ottlát 1943-ban vé gezték ki Auschwitzban. FourFourTwo.hu 2017. szeptember 33