Fővárosi Közlöny, 1890 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1890-01-14 / 4. szám

ELőfizeTtai AR : Ej. u Wre 6 frt. félévre 8 frt. T ....MEGJELENIK : Mii Kedden és pénteken. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ: HAJNAL ISTVÁN. Budapest, 1890. február 14-én. I. évfolyam, 13. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY. BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. SZERKESZTŐSÉG: IV. ker., régi városház I. em. 32. KIADÓHIVATAL : V. ker., hold-utcza 7. szám. HIVATALOS RÉSZ. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1890. január 15-én, szerdán d. u. 4 órakor tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata. I. Az 1872 : XXXVI. t.­ez. 100 %-a értelmé­ben előre kitűzettek : 1. a) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az V. ker. Szalay- és Markó-utczák sarkán fekvő telek további bérbeadása iránt. (Előadó Viola tanács­nok.) A Szalay- és Markó-utczák sarkán 1.074. hrsz. a. fekvő városi telek bérlete iránt Melier József fakereskedővel kötött szerződés 1890. április hó végén lejár. A nevezett bérlő hajlandó e 312.95­0-ös kiterjedésű telket továbbra is és pedig határozatlan időre, negyedévi fel­mondás és az eddigi 200 főt évi bér mellett haszonbérbe venni. Az V. ker. elöljáróság véleménye alapján ugy a pénzügyi bizottság, mint a tanács is azt javasolja, hogy Melier Józseffel a bérleti szer­ződés az említett feltételek mellett meghosszab­bíttassák azon időig, a­míg e környéken a mérnöki hivatal 6.285/89. sz. jelentésében foglalt fővárosi telekfeltöltési, bekek­tetési és utcza-rendezési munkálatok végrehajtatni fog­nak. b) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az F. ker. Szalay-utczai 1.073. hrsz. a. fekvő telek további bérbeadása iránt. (Előadó Viola tanács­nok.) A Szalay-utczában az új igazságügyi pa­lotával sze­mben levő 1.073. hrsz. 396.14­5-ös kiterjedésű városi telek bérlete iránt ugyan­csak Melier Józseffel kötött szerződés 1890. április hó végén szintén lejár. A nevezett bérlő hajlandó e telket is továbbra és pedig hatá­rozatlan időre, negyedévi felmondás és az eddigi 250 főt évi bér mellett haszonbérbe­­ venni. Az V. ker. elöljáróság véleménye alapján úgy a pénzügyi bizottság, mint a tanács­osi javaslatba hozzák a bérletnek az érlített fel­tételek alatti meghosszabbítását az előbbi pontban érintett telekfeltöltési és utczarende­zési munkálatok végrehajtásáig. II. Rendes tárgyak. 2. a) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés Klein H. János építőmesternek a VII. ker. Wesselényi-és Izabella-utczák sarkán levő területek eladása iránt beadott kérvényére. (Előadó Viola tanács­nok.) Klein H. János épitőmester folyamodott, hogy a főváros adja el neki, saját hársfa-utczai 4.586. hrsz. telkéhez csatolás végett az Izabella-és Wesselényi-utczában szabályozás folytán keletkezett, összesen 52-40 D­ölnyi külön telekkönyvi testként szereplő városi területe­ket négyszögölenkint 45 frtnyi áron. A telekeladó bizottság javaslatára, mint­hogy a kérdéses, két részletben levő területek önállóan nem értékesíthetők, úgy a pénzügyi bizottság, mint a tanács is véleményezik az eladást, de négyszögölenkint nem 45, hanem 50 frtért, a­mit a vevő is elfogadott már. b) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az irgalmasrendűeknek kövezési járulék elengedése iránt beadott kérvényére. (Előadó Viola tanács­­­nok.) Az irgalm­asrend budapesti házára a Zsig­mond-utcza szabályozása alkalmából 472 főt 40 krnyi kövezési járulék rovatott ki. A rend e kövezési járulék kegyes elenge­déséért folyamodott, mert a kérdéses összeg­­ reá a margithidi följáró építése következtében rovatott ki, a­mely följáró a rendházának, bár­­ értékcsökkenés czímén részesült némi kárpót­lásban, előnyére épen nem vált; mert továbbá a rend a betegápoló intézetben külön fővárosi I osztályt tart fenn, hol a főváros által oda utalt betegek 31 l/s kvnyi díjért ápoltatnak s naponta, a­mely díj a tényleges költséget sem fedezi s a rend kórháza legnagyobbrészt csak az alapítványi tőkék kamataiból tartatik fenn. A számvevőség meghallgatása után a pénzügyi bizottság és a tanács a kirótt köve­zési járulék fejében a rend részére h­asonösszegű segély megadását javasolják és pedig a száraz­vámoknál tengelyen behozott tárgyak után eredményezett 13.000 frtnyi kövezetvám-több­letből ez idő szerint még rendelkezésre álló 767 frt terhére. c) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az Irtzl­­ József és neje után hátralékban maradt gyámpénztári követelésnek a gyámtartalékalapból leendő megtérítése ügyében. (Előadó Viola ta­nácsnok.) Irtzl József és neje Schenk Rozália s örököseik terhére a föv. gyámpénztári adós­könyvben 831 frt 99 kr. tőkehátralék és járu­lékai tartatnak nyilván. E követelés összesen 7.000 frtnyi váltópénz tartozás maradványa, melylyel Irtzl József és neje ó-budai lakosok még 1821. s 1827-ben kelt kötelezvények alap­ján az ó-budai árvatárnak tartoztak. E 7.000 frt tartozás eredetileg egy házra és hat szőlőre volt betáblázva. Időközi törlesztések követ­keztében a tartozás 831 o. é. frt 99 krra apadt s a tőke a házról és három szőlőről 1870-ben Ó-Buda város tanácsa lejegyzési en­gedélyével töröltetett. Egy szőlő 1874-ben tehermentesen vitetett át egy más telek­könyvbe, más tulajdonába s igy a 831 frt, 99 kr gyámpénztári tartozás jelzálogául csak két szőlő maradt. 1870 óta sem a tőke nem fizettetett többé, sem a kamatok, a melyek igy mindegyre sza­porodtak. Hogy 1870-től 1878-ig a követelés behajtása iránt történt-e és mily intézkedés, az iratokból ki nem derül; megjegyzendő azonban, hogy ezen időközre esik a fővárosok egyesítése, a budai és ó­budai ügyek, ezek közt a városi követelések, peres ügyek átvétele. A szóban forgó követelés behajtása a főváros egyesítése után egyik tiszti ügyészre bízatott. Azonban csak annak elhalálozása után 1878-ban vette kezdetét e követelés per útján való be­hajtása iránt az ügyészségi eljárás. Ekkor a tőke 6'/1 kamatai és késedelmi kamatai már az 500 frtot meghaladták. A tiszti­ ügyészség 1878-ban végrehajtást vezettetett mind a két szőlőre és annak termésére is. A termésből befolyt 127 frt; 1879-ben az egyik, 865 frtra becsült szőlő árverésen 300 frton kelt el; a másik 536 frtra becsült szőlőt 1880-ban 700 forinton vették meg. E végrehajtások utján mindössze 888 frt 76 fr. folyt be, a­mi a hátralékos kamatok, késedelmi kamatok és per­költség összegét sem fedezte egészen. Ez idő­ben az ó­budai szőlők közt már a filloxéra pusztított, innen ered a kedvezőtlen árverési eredmény. A tiszti ügyészség további lépéseket is tett a követelés behajtása iránt. Irizl József már elhalt; az özvegy és gyermekei ellen Irtzl József után örökölt ingatlanaik eladása iránti lépések nem vezettek eredményre, mert a szőlők azonosak voltak a már előbb teher­mentesített, vagy épen az árverésen eladott szőlőkkel. A ház pedig még 1877-ben birói árverésen eladatott s a vételár felosztatott s az ügyészség, ez irányban utasítása nem lévén, az örökösöket illető részre igényt nem támaszt­hatott. A további vizsgálatok az örökösök vagyontalanságát dérítették ki s az ingóságok is, melyeket lefoglalni s eladni sikerült, csak a végrehajtási költségeket fedezték. E körülmények következtében a jogi bizott­ság, minthogy Ó-Buda tanácsa, mely felelős­ségre volna vonható, megszűnt; az ügyész, ki a behajtás tekintetében 1878-ig mulasztást követett el, meghalt; az adósok és örököseik teljesen vagyontalanokká lettek, a 831 frt 99 kv. tőke és járulékai behajthatatlanságának kimon­dását s a gyámtartalékalapból való megtéríté­sét indítványozza, a­mihez a tanács annak ki­emelésével, hogy 1878 óta a tiszti ügyészség e követelés behajtása iránt minden lehetőt elkövetett, indokainál fogva szintén hozzájárul. d) Bizottsági és tanácsi előterjesztés Lit­schauer Józsefnek és Götz Jánosnak teheceladás iránt beadott kérvényére. Litschauer J. és Götz J. II. ker. horvát­utczai sítneiszfőző és fénymázgyárakat a gyár nagyobbitása czéljából is másüvé akarván át­­­helyezni, a soroksári­ út mentén fekvő 9640/4. hrsz. 1200 D-es kiterjedésű városi telek meg­vételét kérik. A telekeladó bizottság a leltár­ban négyszögölenkint 3 frtra becsült teleknek a mai viszonyokhoz mérve 6 írtjával való el­adását hozta javaslatba a folyamodók részére, a­kik a vételárhoz hozzájárultak. A pénzügyi bizottság és tanács az albizottság által tett azon megjegyzéssel, hogy vevők az építendő gyárat 3 év alatt üzembe venni tartoznak, az eladást ajánlja. e) Bizottsági és tanácsi előterjesztés a Nomn János és érdektársainak átengedendő terü­letek vételárának megállapítása ügyében. Nonn János és érdektársai II. ker. retek­utczai telkének rendezése czéljából a főváros 3304 és 5720. hrsz. retek­utczai telkéből 4­4 négyszögölet kérnek átengedtetni. A telekeladó bizottság véleményéhez képest a pénzügyi bizottság és a tanács hozzájárulnak a kérdéses 4*4 négyszögöl átengedéséhez s árát négyszög­ölenkint 5 frtban vélik megállapíthatni. 3. , a) A tanács előterjesztése Tyroler Irma homok­­­bánya-bérlőnek az igazságügyminiszeri palota I építéséhez szükséges homokanyag szállítása ügyé­ben beadott felebbezésére. (Előadó Viola tanácsnok.) Tyroler Irma, a főváros soroksári­ út men­tén levő homokbányájának bérlője feljelentést­­ tett Stadler Károly fuvaros ellen, ki a régi I váczi temető melletti homokdombokból a főváros építtetői részére homokot hordatott, mi­által őt szerződésszerű jogaiban sértő, kérte Stadler megbüntetését s a jogtalan építési homok szál­lítása által okozott kára megfizetésében való elmarasztalását. A tanács a feljelentőt eluta­­­sította kérelmével, mert a mérnöki hivatal és a VI. ker. elöljáróság által megejtett vizsgálat­­ eredménye szerint Stadler a váczi temetőből nem építkezési homokot, hanem az igazság­­ügyi palota telkének feltöltésére szükséges­­ földanyagot szállított s e feltöltési földanyag

Next