Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1891-01-13 / 5-6. szám
II. évfolyam, 5.-6. szám. Budapest, 1891. január 13-án. FŐVÁROSI KÖZLÖNY. BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. ELŐFIZETÉSI ALT. Egész évre 6 irt, félévre 8 frt. MEGJELENIK : Minden kedden és pénteken. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ: HAJNAL ISTVÁN. SZERKESZTŐSÉG: IV. ker., régi városház I. em. 32. KIADÓHIVATAL : V. ker., hold-utcza 7. szám. HIVATALOS RÉSZ. Budapest főváros törvényhatósági bizottságának 1891. évi január hó 8-án tartott rendes közgyűlése. II. nap. Elnöklő Ráth Károly főpolgármester ur megnyitván a folytatólagos közgyűlést, a napirend hátralevő pontjainak tárgyalása kezdetét vette. Vosits Károly jegyző előadta a tanács előterjesztését id. Lónyay Albertnek zúzott kő szállítása iránt beadott ajánlatára, melyhez a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult. Haberhauer János tanácsnok előadta a tanács előterjesztését három ellenőrző orvos díjazására szükséges 495 frt fedezete tárgyában, melyet a közgyűlés vita nélkül elfogadott. Kun Gyula tanácsnok előadta a tanács előterjesztését a telefonvezetékek után szedetni javasolt díjak tárgyában, továbbá a II. ker. csalogány-utczai 41. sz. ingatlan kisajátítása tárgyában; a kötő-utcza és a Perencz Józsefrakpart eskütér és kötő-utcza közti részének szabályozása iránt; az I. ker. Mátyás királyútból kiágazólag a Disznófőhöz vezető út irányának megállapítása; a II. ker. patak -utczának a Ganz-féle villanyos gépgyár kiterjesztése érdekében leendő megszüntetése tárgyában, és a X. ker. kőbányai, Ó-hegy szabályozási tervének módosítása érdemében. A közgyűlés mindezekhez egyhangúlag hozzájárult. Vida Imre tanácsnok előadta a tanács előterjesztését a Gerster Lajos és érdektársaival egységes társaskocsi-vállalat létesítése ügyében megtartott tárgyalások eredményéről, melyhez a közgyűlés vita nélkül hozzájárult. Alker Gusztáv tanácsnok előadta a tanács előterjesztését a külső váczi úti elemi népiskolai épületnek második emelettel való kibővítése iránt és Pathy Károly és Kiss E. János főv. községi reáliskolai tanárok kérvényére kárpótlék-igényük rendezése tárgyában. A közgyűlés ezeket is egyhangúlag elfogadta. Vosits Károly jegyző előadta a tanács előterjesztését a II. ker. lánczhid-utczában újonnan kijelölt bérkocsi-állomás burkolása; a VI. ker. Anker-udvar előtt kijelölt társaskocsi-állomás rendezésére szükséges 1802 frt költség fedezete; a VI. ker. Bulyovszky-utcza és a X. ker. halom-utcza egy részének vízvezetékkel való ellátása tárgyában. Továbbá előadta a tanács előterjesztését a géperejű közúti vasutak közlekedéséről szóló szabályrendelet ügyében érkezett belügyminiszeri leiratra , dr. Rakovitz Mórnak vízbevezetési költség ügyében és Reiner Zsigmondnak vízdíjügyben beadott felebbezésére. A közgyűlés elfogadta az előterjesztéseket. Vosits Károly jegyző előadta a tanács előterjesztését a pesti szr. hitközség elöljáróinak vízbevezetési, csatornaépítési és kövezési járulék ügyben beadott felebbezésére. Császár Jenő nem tartja helyesnek a tanács eljárását, hogy folyamodókat kérelmekkel elutasította. Már fordult több ilyen eset elő s akkor a közgyűlés segélykép adta meg mindig a befizetett követési járulékot. Most csak az a kérdés, hogy az izr. hitközség által fentartott kórház megérdemli-e azt, hogy ily kedvezményben részesüljön. A hitközség oly helyen állított fel kórházat, hol egyetlen kórház sincs, azon vidéken sok gyár van s a sok ambuláns beteg a kórházban valláskülönbség nélkül részesül gyógyításban. Az ily intézet megérdemli a főváros támogatását, azért azt inditványozza, hogy engedtessék meg a hitközségnek, hogy ezen körülbelül 3.800 frtnyi járulékot 10 évi részletekben fizethesse le s ezen összegek erejéig évenkénti segélyben részesittessék. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta ezen indítványt. Vosits Károly jegyző előadta a tanács előterjesztését a németajkú reform, leányegyház hitközségnek kövezési járulék ügyében beadott felebbezésére. Császár Jenő ismét indítványozta, hogy ezen kövezési járulék méltányossági szempontból segélykép adassék meg e hitközségnek is. A közgyűlés elfogadta az indítványt. Rózsavölgyi Gyula főjegyző előadta a tanács előterjesztését a VI. ker. elöljárósághoz két ideiglenes szolga alkalmazása tárgyában és Szabó Sándorné kegydíjazása ügyében. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta ezen előterjesztéseket. Kövér Kálmán jegyző előadta a tanács előterjesztését a Mária Valéria főherczegnő ő Fensége egybekelése alkalmából tett 7.000 frtos alapítványra vonatkozó okirat-tervezet tárgyában ; Scheich Károly biz. tag indítványára az éhező iskolás gyermekeknek a népkonyhai alapból való segélyezése és a Vécsey-féle alapítványnak Mikár Zsigmond elleni 150 frtnyi követelése tárgyában. Előadta továbbá a tanács előterjesztését a karlsbadi katastrófa által sújtottak segélyezése tárgyában és a tűzoltási kiadásoknál várható 1000 frtnyi túlkiadás fedezete iránt. A közgyűlés minden észrevétel nélkül egyhangúlag elfogadta ezen tanácsi előterjesztéseket. Vidla Imre tanácsnok előadta a tanács előterjesztését a főváros gyalogutain való akadálytalan közlekedés biztosítása iránt kidolgozott szabályrendelet tárgyában. Véri Károly előadja, hogy a váczi utczában tapasztalta, hogy ott olyan czégtáblák vannak egyes helyeken, hogy az valóságos botrány. Ennek megszüntetése csakis a szabályrendelet útján lehetséges. Ennek folytán azt indítványozza, hogy a szabályrendelet második bekezdése következőkép módosíttassék: »továbbá, hogy a czégtáblák, függő lámpák, hirdetési lámpák 1 méternél külsebb és 3 méternél alacsonyabban ne helyeztethessenek el és az így alkalmazott czégtáblák 60 cm.-nél szélesebbek ne legyenek.« Polányi Géza a kiugró czégtáblák ellen emelt szót. Nem ismer szolid kereskedőt, ki ilyet alkalmazna. Azért azt indítványozza, hogy a szabályrendelet úgy módosíttassék, miszerint a dohánytőzsdék kivételével ezen kiugró cégtáblák egyáltalában nem engedélyezendők. Forgó István mindezen dolgoknál sokkal nagyobb bajnak tartja azt, hogy a járdák egyes helyeken nagyon rossz karban vannak, így a Lipót utcza elején a járda oly rossz állapotban van, hogy azt egy fővárosban tűrni nem volna szabad. Azért kéri a tanácsot, hogy az ily járda szedessék fel s olyan járdát alkalmazzanak, hol az élet veszélyeztetése nélkül lehet közlekedni. Elnök megjegyzi, hogy most nem lehet arról szó, hogy valamely járda mily anyagból készíttesék, hanem csak arról, hogy a járdákra vonatkozólag a közlekedés szempontjából mily szabályok állíttassanak fel. Hindy Kálmán nagyjában elfogadja Polónyi indítványát, de nem kíván a végletekig menni. Ismer több olyan szolid kereskedést, hol alkalmazva vannak ilyen kiugró czégtáblák. Azért elfogadja Véri indítványát. Nászát Mór a két indítványt oly módon akarja kiegyeztetni, hogy joga legyen a kereskedőnek ilyen kiugró czégtáblát alkalmazni, de csak az üzlet felett és csak bizonyos mértékben. Wagner Géza azt kívánja, hogy minden esetben a hatóságtól keressék engedély ilyen cégtáblák alkalmazására s a hatóság szabja meg, hogy ezek mily mértékben alkalmazhatók. A közgyűlés elfogadta Polónyi indítványát. Előadó ezután folytatván a többi pontok felolvasását, a szabályrendeleti terv 9. §-ánál felszólalt Dezsényi József. Nem fogadhatja el a szabályrendelet ezen rendelkezését, mert nem akarja, hogy a közönség mindennap colusióba kerüljön a rendőrséggel. Ha a járdán esetleg a csoportosulás támad, a közönségnek van eszköze ennek megszüntetésére. Azért indítványozza, maradjon meg a tilalom, t. i. hogy a járdán csoportosulni nem szabad, de a rendőrségnek ne legyen joga azért bárkit is megszólítani. Ily értelemben kívánja e §. módosítását. Tenczer Pál hozzájárul az indítványhoz, hanem azt még kiterjeszteni kívánja, ő nemcsak a rendőrség beavatkozását nem akarja megengedni, hanem a járdán való megállás tilalmát is törölni óhajtja. Azért azt indítványozza, hogy ez az egész, hagyassák ki a szabályrendeletből. Csiky Kálmán nem osztja az előtte szólók nézetét, kik nagyon is tragikusan fogják fel a dolgot. A rendőri beavatkozásra a műveltebb osztálylyal szemben úgy sem lesz szükség, csak a műveletlenebb osztálynál. Szükségesnek tartja ezen §t s azért kívánja ennek a szabályrendeletben való meghagyását. Polónyi Géza, mint a szabadság híve, barátja a rendnek is. Annak a megállapítását, hogy hol kezdődik a csoport, a rendőrségre bízni nem akarja. Más városokban is élelmes kereskedők reklám czéljából csoportosulásokat idéznek elő, melyekből semmi baj sem támad. A csoportosulást csak ott lehet eltiltani, ahol az veszélyes, ez pedig nem szabályrendeletbe való, hanem közrendészeti törvénybe. Magyarország közbiztonságát nem fogja veszélyeztetni az a közönség, melynek csoportosulását a szabályrendelet akadályozni akarja. Ajánlja ezen szakasz kihagyását. A közgyűlés elfogadja Tenczer indítványát s a 9. §. kihagyatik. A szabályrendelet egyéb részeiben azután módosítás nélkül elfogadtatott. Haberhauer tanácsnok előadta a tanács előterjesztését: a főv. himlőnyirk-termelő és oltóintézet felszerelése tárgyában ; továbbá a főv. bacteorologiai intézet építésénél felmerült 2,158 frt többlet kiadás fedezete iránt; Ugocsa vármegye körlevelére, a betegápolási pótadó átalánosítása és országossá tétele tárgyában; Haringás Károly, Tritz Adolf és Heimbach Jakab volt locsolási vállalkozóknak előfogoti ügyben beadott felebbezés. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztéseket.