Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1891-01-02 / 1. szám

1. szám, mert az áthidalások nélkül az ingatlanok gyak­ran meg sem közelíthetők. Ennélfogva javasoljuk, hogy az áthidalási engedélyek kiadása körül a következő eljárás követtessék: A aiint valamely útárok áthidalási enge­dély iránt a kérvény a tanácsi iktatóból a tan. II. ügyosztály útján a mérnöki hivatalba jut és a munka végrehajtása tekintetében nehézség vagy egyéb különös körülmény fenn nem forog, a középítési hetes albizottmány tárgyalása nél­kül a mérnöki hivatal a folyamodónak az át­hidalásra az engedélyt a műszaki feltételekkel írásban haladéktalanul adja meg és a munka végrehajtása után a féllel már közlött feltéte­leknek tanácsi határozatba való foglalása, valamint a földesúri jog elismerése c­ímén fizetendő 1 darab ezüst forint előírása iránt előterjesztést tegyen. A középítési hetes al­bizottmány, valamint a közmunkák tanácsa által való tárgyalás tehát szintén elejtendő volna. A pénzügyi és gazdasági bizottság 1890. évi deczember hó 29-én Márkus Jó­z­ef tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. A cá­­gyakat Mátray József tanácsjegyző adta elő. Elnök az ülést megnyitván, kegyeletes szavak­kal emlékezett meg Nagel Ármin fővárosi bi­zottsági tag haláláról s indítványozta, hogy nevezettnek emléke, a ki ezen bizottságban is a legbuzgóbb és legtevékenyebb tagok sorába tartozott, azzal, hogy a halála fölötti fájdalom­nak kifejezés adatik, jegyzőkönyvileg megörö­kíttessék. A bizottmány egyhangúlag fogadta el elnöknek ezen, valamint azon további indít­ványát is, hogy a haláleset következtében a pénzügyi és gazdasági bizottságban megürese­dett hely betöltése iránt a megfelelő előter­jesztés megtétessék. A napirend előtt Német Titusz bizottsági tag kér szót s elnök figyelmét azon sajnálatos körülményre hívta fel, mely szerint ezen na­gyon fontos és számos tagból álló bizottság­nak üléseire a tagok oly gyéren jelennek meg, hogy még a bizottsági megállapodások ellen is e szempontból méltán aggályokat táplálhatni. Azt hiszi, h­ogy a dolognak felemlítése egy­magában változást fog előidézni, ámde végre­­ intézkedések sem maradhatnának el. Ennök szükség esetén a fővárosi szervezési szabály­rendelet vonatkozó határozmányait fogja al­kalmazásba vétetni. A Karlsbad város segélye­zése tárgyában előterjesztett tanácsi­ javaslat­hoz, mely szerint 1.000 főt ajánltatik megsza­vaztatni, a bizottság készséggel járult s a főszám­vevő által kijelölt fedezeti alapot elfogadta. Érdekes és élénk vitát idézett elő a Lipót­utczai új városház kibővítése czéljából a Tököly­féle intézetnek és a vele szomszédos Grünwald­féle ingatlannak megvétele. A telek eladó bi­zottság a Tököly-féle intézetért 220.000 frtot, a Grünwald-féle ingatlanért pedig 80.000 frt vételárt ajánlott fel. Az intézet eladására a görögkeleti szerb egyházközség közgyűlése által kiküldött s a vallás- és közoktatási miniszer által ezen tisztében megerősített bizottság a fenti összeget elfogadta, Grünwald-Reisinger Borbála ellenben 100.000 frtot kér. A jelek e szerint 300.000 forintba fogna kerülni, rajta pedig egy három, avagy négyemeletes bérház­szerű homlokzattal bíró épület, mely szükség esetén egész könnyűséggel bérházzá válna át­alakítható, a mérnöki hivatal tervvázlatai és hozzávetőleges kiszámítása szerint 280—340.000 forint költséget igényelne. Az építkezés­i előadó fejtegetései sze­rint — minden esetre drága, de minekutána véget vetne a jelenleg fennálló és immár majdnem tűrhetetlen állapotnak, mely a hi­vatalok elhelyezésében kifejezésre jut, , meg­szüntetné azt a sok nehézséget és fennakadást, melylyel az administratiónak a hivatalok szét­szórt volta miatt megküzdenie kell, továbbá a közönségnek nagy előnyére volna s végül csak maga az időveszteség által okozott ki­­­számíthatlan sok költséget megtakarithatóvá tenné, a mai viszonyok között az égető kér­­­désnek gyorsabb, egyszerűbb és jobb, esetleg mondhatni még azt is, olcsóbb megoldását arra az időre, a­mikorra az új központi városház létesülhet, találni nem lehet. Az 1 új épületben az összes, jelenleg a vá­rosházakon kívül elhelyezett hivatalok elfér­nének az egy adóügyosztály és illetve adó­hivatal kivételével, a­melyre nézve az itten t­eendő elhelyezésről különben soha szó sem volt s a mely mostani helyén a városházakhoz egész közel és igen czélszerűen van elhelyezve. Csak a jelenleg fizetett bérek összegét véve, évenként közel 27.000 forintot takarítana meg a főváros. Az eredmény, vele tehát a jövedel­mőség valószínűleg azonban még sokkal kedvezőbbé lehet, mert egyrészről alapos ki­látás van arra, hogy az új épületben a terve­zettnél­­több hivatal lesz megfelelő módon elhelyezhető, másrészről a jelenleg fizetett bérek évek során át valószínűleg emelkedni fognak, de szükség lenne idővel a fejlődés mérvében mindig több és több hivatalt a vá­ró­ról kitenni, holott az új építkezéssel ennek elejét lehet venni, a­mennyiben erre az épületre nézve a mérnöki­­hivatal tervezeteit az ügyosztályok vezetői és a hivatalfőnökök meghallgatása folytán szolgáltatott adatok figyelembe vétele mellett a mostani és jövendő­beli igényeket szemügyre véve és kielégítve készítette. Herczog Péte­r, Wodianer Béla, Szarvassy Sándor és Fenyvessy Adolf az új városháznak kibővítése ellen vannak, a­meny­nyiben ezen szerintük különben nagyon költ­séges és túlságos drága tervezet az új központi városház létesítését elodázni s mint félcunka a kérdés igazi megoldását, az sz munkát lehetetlenné tenni fogja. Kiváltképpen­­Your­ner Béla az erők elfecsérlését félti, holott ezeket épen a fővárosnak összehordani, együtt tartani kellene már c­sak a végből is, hogy azután később valami nagyszerűt és tökéleteset, a fő­város tekintélyének megfelelőt építtethessen. Szarvassy Sándor nem bízik a mérnöki hivatal által készített tervekben s attól fél, hogy a sz­ándékolt colossalis épület a szűk utczák és házsorok közé beékelve, egészségtelen, czélsze­rűtlen, kiváltképen pedig nem használható, sötét helyiségekből fog állani s a sok pénz hiába lesz kiadva. A telkek megvétele s az épitkezés mellett szólaltak fel Német Titus, kiváltképen azt hangsúlyozva, hogy olyan köz­gyű­lés­i határozattal állunk szemben, a­mely az új városház kibővítését s a Tökölyanum megvé­telét elvben elhatározta, dr. Köffinger Frigyes, Preuszner József kir. tanácsos és Forgó István. Utóbbiak nagy melegséggel s döntő érvekkel támogatták s álláspontjukat s különösen Forgó meggyőzően bizonyította annak az iránynak a helytelenségét, a mely a belváros hanyatlását mintegy mesterséges módon idézi elő s a város központjának el­maradása mellett a kifelé terjeszkedést majd­nem elviselhetlen terhekkel elősegíti. Beszédjének e része a kibővítést ellenzők azon indokolására vonatkozott, a mely az épít­kezést a város bármely távolabb eső pontján, más kerületekben is foganatosithatónak mon­­­­dotta s hogy a hatóság ilyképen nincsen a szóban forgó drága telkek megvételéhez kötve. Végül Márkus József tanácsnok c­áfolta az ellenzék állításait s maga részéről a városházi kérdésnek a javasolt módon leendő megoldását melegen ajánlotta. Szavazásra kerülvén a sor, a nagy többség tekintettel arra, hogy a telkek megvétele s ezen foganatosítandó épitkezés által a jelenleg a városházákon kívül elhelyezett kü­lönféle hivatalokat egy épületbe lehetene össz­pontosítani, a­mi úgy magára az admministra­tióra, mint a közönségre nézve kiszámíthat­ó előnyökkel, tömérdek idő és költségmegtaka­rítással fog járni, tekintettel továbbá arra hogy e czél elérésére sem helyileg, sem pénz­ügyileg előnyösebb megoldást alig találhatni, de tekintettel arra is, hogy az új városházának kibővítése az új központi városház létesítésének útjában semmi esetre sem állhat, mert a mígelőbbi dolog egyenesen csakis ideiglenes jelleggel bír­­­hat, addig az utóbbi pénzügyileg sem szen­­­ved hátrányt, mert a most emelendő épület, mint bérház mindig értékesíthető lesz, végül tekintettel arra, hogy a hivataloknak jelenlegi szétszórt és több helyen egészségtelen és a főváros tekintélyével össze nem egyeztethető elhelyezése sokáig már meg nem tűrhető, az az új központi városházi kérdés megoldása pe­dig előreláthatólag még hosszú időt fog igé­nyelni, a pénzügyi és gazdasági bizottság , celekeladó bizottság javaslatait a Tököly-féle intézet és a Grünwald-féle ingatlan megvételét nézve elfogadta s ilyképen a Tököly-féle vi­­­­zet vétel utján 220.000 frtért a Grünwald-IV . ingatlan pedig kisajátítási eljárás mellett meg­­­szerzendő, továbbá a nyert területen egy oly­­ épület leszen emelendő, a melyben az őszes künnlévő, esetleg még több hivatalt is az igé­nyeknek megfelelő módon elhelyezni lehessen. Az ekképen felmerülendő körülbelül 640.000 , frt költségre nézve a főszámvevő által a 25­­ milliós kölcsön keretében kijelölt fedezet fogad­­­tatott el. A közúti vaspályatársaságnak a köztemető után a régi kőbányai vámháznál lerakó helyű­ az eddig is bérelt 519-30­5-ös fővárosi terüle­t további három évre az eddigi feltételek mel­­­lett bérbeadatni javasoltatik. Hasonlóképen az­­ első magyar részvényserfőzdének a vasúti vágányai által elfoglalt fővárosi terület további 12 évre évi 50 frt bér mellett. A két oroszlán épületben levő 6. számú­­ lakás évi bérének 340 frtról 280 frtra val­ó leszállítását a bizottság az elöljáróság javas­­­­­lata ellenére nem pártolja, hanem az eddig bért fentartani ajánlja. A biskteorológiai intézet műs­zereinek be­­­szervébérő­l a Murányi-ut­­zai iskola­­ sére és felszerelésére" a legkivántató költségek-­ nek fedezete a főszámvevő javaslata szerint , elfogadtatott. Az ülés elején megtartott árlejtés ered-i­ményéhez képest a főváros tulajdonát képező sétatéri padok jókarban tartása iránti vállalatot­­ Buchwald Sándor nyerte el. Előfizetési felhívás. A »Fővárosi Közlöny« a mai szám­mal Il-ik évfolyamába lép. Az első évben megmutattuk az irányt, melyben a lapot legsikeresebben vezetni véljük a főváros törvényhatósági bizott­ságát foglalkoztató kérdések bő és meg-­­ bízható ismertetése által azon czél felé,­­ hogy e közlöny a főváros községi ügyei , körül a tájékozottságot fokozza és irán­tuk az érdeklődést éleszsze. Ezen érdek-­j­e­lődés élesztése volt a t. tanácsnak is a czélja akkor, midőn megengedte, hogy a »Fővárosi Közlöny« előfizetés utján­­ bárki által is megszerezhető legyen. Kérjük a t. előfizetők részéről az elő­fizetések szives megújítását s a Közlöny barátai részéről a lap szives terjesztést. Előfizetési ár egész évre 6 frt, fél­évre 3 frt. Az előfizetési pénzeket Nagy Gyula, ur I (régi városház, I. emelet, 18. ajtó) kezeli.

Next