Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1891-06-30 / 60. szám

II. évfolyam, 55. szám. FŐVÁROSI Budapest, 1891. junius 30-én. 4 / KÖZLÖNY BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK MINDE­N KEDDEN ÉS PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR Egész évre 6 frt, félévre 8 frt. 9«*rke«itt»és: rv. ker., régi városház I. em. 32. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utca a 7. BE. KIADJA BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN A lap szétküldésére vonatkozó minden fel­szólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések kizárólagosan Singer G­yula hirdetési irodájában, IV., Aranykéz-utcza­n vétetnek fel HIVATALOS RÉSZ. Budapest főváros törvényhatósági bizottságának 1891. évi junius hó 25-én folytatólagosan tartott rendes közgyűlése. II. nap. Elnöklő Ráth Károly főpolgármester d. u. 4 órakor a folytatólagos közgyűlést megnyitván, Pohl Ferencz jegyző előadta a középitési bizott­mány és tanács előterjesztését az I. ker. felső­hegy-utczai 56. sz. h­áznak ; az I. ker. felső­hegy-utczai 62. sz. háznak; az I. ker. körutczai 31. sz. háznak kisajátítása tárgyában és a ta­nács előterjesztését a m. kir. államvasutak igazgatóságának felfolyamodására k írt épitési engedély-díj ; ugyanennek felfolyamodására t írt építési engedélydíj elengedése iránt és a fogas­kerekű vasút városmajori indóházának kibőví­tése tárgyában. A közgyűlés ezen előterjesztéseket észre­vétel nélkül elfogadta. Dr. Radnai Jenő jegyző előadta a »Sza­badságharczszobor« terveire kiírt pályázat ered­ményéről szóló bizottsági és tanácsi előterjesz­tést, továbbá a tanács javaslatát a fővá­rosi fogalmazó-gyakornokok fizetési pótléka tárgyá­ban érkezett belügyminiszeri leiratot illetőleg, végre a pénzügyi bizottság és a tanács előter­jesztését a fővárosi kőnyomda részére egy sajtónak és az ehhez szükséges személyzetnek engedélyezése iránt. Mindezen előterjesztések hozzászólás nélkül elfogadtattak. Láng György tanácsnok előadta a főváros­ban még elhelyezendő egy gyalogsági zászlóalj számára szükséges férőhelyek előállítása tár­gyában készült bizottmányi és tanácsi előter­jesztést. Scheich Károly felhívja a tanács figyelmét a retek-utczában levő azon telekre, melyet an­nak idején Buda városa kórházépítési czélból vett meg és mely telek, különösen, ha még egy szomszédos telekkel kibitvittetik, igen al­kalmas volna a kaszárnya fölépítésére. A közgyűlés az előterjesztést elfogadva, a kaszárnyaépítést elvben elhatározta és a tanács a telek kijelölésénél a Scheich biz. tag­ által ajánlott területet is kombináczióba fogja venni. Jandeli János jegyző előadta a tanács elő­terjesztését a III. ker. összlakosságának kér­vényére a főváros pesti részével összekötő s a gyalog­ átjárást közvetítő dunai híd állítása iránt. Rill József felebbezésére csatorna-építési és lámpa-felállítási járulék ügyében, továbbá a középítési bizottmány és tanács előterjesztését a fővárosi közmunkák tanácsának átiratára a lipótmezei vízvezetéki csőhálózatnak a Tömöri Kálmán telkéig való kiterjesztése tárgyában. Mindezen előterjesztések ho­zzászólás nélkül elfogadtattak. Jandek János jegyző előadta még a buda­pesti városi vasút Király-utczai vonalának a kertész-utczai villamfejlesztő teleppel kábellel való összeköttetése ügyében készült bizottmányi és tanácsi előterjesztést. Scheich Károly kimondatni szeretné, hogy ha a társulat ezen kábelből magánosok részére is szolgáltatna majd villamosságot, úgy ez minden egyes esetben a rendes fizetési kötele­zettség alá essék. Elnök megjegyzi, hogy ezt kimondani tel­jesen fölösleges lenne, mert a vállalatnak külön kérendő engedély nélkül nem is szabad magá­nosoknak villamosságot szolgáltatni. Erre a közgyűlés az előterjesztést válto­zatlanul elfogadta. Dr. Bogisich Árpád tollnok előadta a tan­ügyi bizottság és tanács előterjesztését Aggházy Gyula kérvényére, epreskerti műtermére 20.000 forint jelzálog-kölcsön felvételének megenge­dése iránt; az ó­budai Korona-vendéglői épület­nek iskolai czélokra való átalakításához szük­séges költség fedezete tárgyában; a Mátyás­templom restaurálási munkálatainak befejezésé­hez még szükséges költség engedélyezése iránt; a VIII. ker. práter-utczai polgári fiú- és elemi leányiskola czéljaira megvásárlandó ingatla­nokra vonatkozólag érkezett belül,gyinnisteri leiratra, továbbá a tanács előterjesztését az erzsébetvárosi II. sz. iskolaszék kérvényére, területe határvonalának újabb megállapítása tárgyában. Mindezen előterjesztések hozzászólás nél­kül elfogadtattak. Vaselljovits János jegyző előadta a társas­kocsi közlekedés rendezése és ily vállalat létesí­tése iránti pályázat kiírása tárgyában készült bizottmányi és tanácsi előterjesztést. Dezsényi József nem tartja szükségesnek részletezni, hogy mily fontosságú a fővárosra nézve a helyi közlekedés rendezése. Az összes fővárosi hatóságok és a belügyminiszer is elismerik, hogy a mostani omnibus­ közlekedés tarthatatlan. A közrendészeti bizottság és a tanács javaslata nem akar azonban mást, mint ezen tűrhetetlen viszonyokat további tizenöt éven át fentartani. Az előterjesztés az omnibusz-közlekedés nyomorúságos voltának egyik okául azt hozza föl, hogy az útvonalak túlságosan hosszúak, ezzel szemben constatálja, hogy Európa egyetlen nagy városában sincsenek rövidebb útvonalak. Az előterjesztés azt mondja továbbá, hogy az omnibusz-tulajdonosok nem fektethetnek nagyobb tőkét a vállalatukba, mert az eng­edélyük csak ideiglenes, más helyen pedig azt mondja,hogy az omnibusz-tulajdonosok nagy részének egy omnibusz és 2—3 ló képezi egész vagyonát; hát miként fektethetnének ily emberek 15 évi concessio esetén is nagyobb tőkét a vállalatba? A tervezett pályázat ép oly sikertelen lenne, mint volt az első nagy pályázat. Talán mégis elfogadná az előterjesztést, ha egyáltalá­ban nem lenne észszerű kilátás arra, hogy a főváros tisztességes, gyors és olcsó helyi köz­lekedést nyerhessen, mely nélkül a »világ­város« elnevezés csak szatira lehet. De hiszen köztudomású, hogy a városi vasúttársaság egy beadványt intézett a fővárosi tanácshoz, mely­ben hajlandónak nyilatkozik mindenütt, a­hol szükséges, villamos vonalakat felállítani. Szaló igen sajnálja, hogy az omnibusz-közlekedés kérdésénél erre nem is reflektáltak. Mindezek folytán nem fogadja el az előterjesztést, hanem indítványozza, hogy adja azt vissza a köz­gyűlés a tanácsnak azon utasítással, hogy tegyen javaslatot az iránt, miként volna a helyi társasközlekedés a villamos vasút bevoná­sával rendezhető. Lechner Lajos középítési igazgató meg­jegyzi, hogy az Andrássy­ úti vonalat illetőleg nemcsak a városi vasút-társaság, hanem a ló­vasút-társaság és még egy harmadik consortium is nyújtott be ajánlatot a tanácshoz. Scheid­ Károly teljesen elfogadja a nagy gonddal és körültekintéssel készült javaslatot, mert ha a városi vasúthálózat kibővíttetik is, mindig lesznek útvonalak, nevezetesen Budán, hol omnibuszokra szükség lesz Elnök annál kívánatosabbnak mondja az előterjesztés elfogadását, mert az egyáltalában nem praejudi­ál a vasútvonalak kiterjesztésé­nek. Megjegyzi különben, hogy az Andrássy­úton vasút építése nemcsak a közgyűléstől függ, hanem ehhez a közmunkák tanácsának és a belügyminisztériumnak hozzájárulása is szük­séges. Az ez iránt benyújtott ajánlatok tárgya­lás alatt vannak és ezekről majd külön fog előterjesztés létezni. Rémi Róbert szükségtelennek tartja az omni­busz-vállalat létesítését, hanem indítványozza, hogy határozza el a közgyűlés, miszerint ezen­túl az illető szabályrendeletet szigorúan fogja foganatosíttatni és mindazon tulajdonosoktól, kiknek kocsijai, lovai és személyzete nincsenek tisztességes állapotban, meg fogja vonni a con­cessit. Dezsényi József nem tekinti a főváros helyi közlekedésének kérdését az omnibusz-tulajdo­nosokra vonatkozó humanismus szempontjából; ha ezek szegények, úgy foglalkozzanak az ő viszonyaikhoz mért vállalattal és ne járassanak oly omnibuszokat, melyekért minden ipgáros lakosnak pirulnia kell. Az előterjesztés elfogadása kétségtelenül praejudicál a villamos vasútvonalak kiterjesztésének, mert évekig fog tartani, míg az omnibusz-vállalat létrejön és meg nem felelő voltát a hatóságok constatálják. — Kéri a köz­gyűlést-fogadja el az indítványát, mert míg a vil­lamos vasút ajánlata tárgyaltatik, a közönség még elt­űri az eddigi szégyenletes viszonyokat. Kamermayer Károly polgármester hang­súlyozza,hogy a villamos vasút kiterjesztése nem függ össze az omnibusz-közlekedés rendezésé­vel, mert mindig lesznek útvonalak, hol omni­busz-közlekedésre lesz szükség.,, Az Andrássy­úti villamos vagy egyéb vasút ügyében kü­lönben valószínűleg előbb fog előterjesztés lé­tezni a közgyűlésnek, mintsem az omnibusz­közlekedés ezen alapon létesül, de ismétli, amit az elnök mondott, hogy az Andrássy­ úti vasút létesítése nemcsak a közgyűléstől függ.­­ A­mit Rémi Róbert kimondatni kíván, azt éppen legutóbb már megpróbálták, de az csak azt eredményezte, hogy az omnibuszosok felmon­dották a szolgálatot. Kéri a közgyűlést, hogy fogadja el az előterjesztést, mely alapos kísér­let az omnibusz-közlekedés rendezésére. A közgyűlés az előterjesztést változatlanul elfogadta. Ezután Haberhauer János tanácsnok előadta a bizottmányi és tanácsi előterjesztést a budai Erzsébet-apáczák zárdájának kibővítésénél mu­tatkozó költségtöbblet fedezete tárgyában. Miután ezen előterjesztés észrevétel nélkül elfogadtatott, az elnök a közgyűlést befejezett­nek nyilvánította. A lőhús árusításának Budapesten való megengedése tárgyában a Magyar Orsz. Állat­orvos­ Egyesület választmánya a következő bead­ványt intézte a tanácshoz: Tekintetes fővárosi Tanács! Európa nagy városaiban a közélelmezés­­ tekintetében mindenütt érvényesülő nehézségek­­ elhárításának egyik alkalmas módjául bizo-

Next