Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1891-10-09 / 81. szám

II. évfolyam, 86. szám, Budapest, 1891. október 27-én. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉR PÉNTEKEN. ELŐFIZETÉSI ÁR Efést im 6 frt, félévre 8 frt 8 MrhMiV»éx TV. ker., régi városhál L em. SS Kisd*hivatal V. ke r . hold-Dtcca 7. ••. fi KIADJA BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN A lap szétküldésére vonatkozó minden fe­l­szólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések kizárólagosan Singer Gyula hirdetési irodájában, IV., Aranykéz­ utc­a­n vétetnek fel HIVATALOS RÉSZ Budapest főváros törvényhatósági bizottságának 1891. évi október hó 7-én tartott rendes közgyűlése. Ráth Károly főpolgármester a közgyűlést megnyitván, általános élénk figyelem közt a következőket mondotta: »Tisztelt közgyűlés! « Ismerve a főváros közönségének hódolat­teljes ragaszkodását, tántorithatlan hűségét és határtalan kegyeletét, melylyel Felséges Urunk és apostoli királyunk iránt viseltetik, ugy hiszem, hogy a főváros egész közönségének és a tisztelt közgyűlésnek érzelmeivel is talál-l­kozom, midőn azon ocsmány s megdöbbentő eseményt felemlítem, mely Felséges Urunknak csehországi, illetve prága-reichenbergi útja alkalmából történt, és mely a monarchia min­den népében valamint hazánk és a főváros minden polgára kebelében a leghangosabb fel­háborodást és indignátiót keltette. Azon gaz, és alávaló büntettet értem, mely a rosenthali vasúti hidnak szándékolt felrobbantása által elkövettetett, és mely Felséges Urunk és leg­jobb Királyunknak drága személyét, s életét esetleg veszélyeztette. Hála az isteni gond­viselésnek ! a gonosz merénylet nem sikerült, és mondhatni, világszerte egyforma az öröm, hogy Isten kegyelme minden bajtól megóvta szeretett királyunkat. (Éljenzés.) Én meg vagyok győződve arról, hogy a főváros egész közönségének érzelmeit tolmá­csolom, és a tisztelt közgyűlés hasonló érzel­meivel találkozom, midőn arra hívom fel, hogy a mai közgyűlésen egyrészt legmélyebb meg­botránkozásának az elkövetett gonosz tett felett, — másrészt pedig legbensőbb örömének kifejezést adni méltóztassék, hogy a minden­ható Úristen Felséges Urunk Királyunkról s legjobb Fejedelmünkről a veszélyt elhárította. Azt hiszem, hogy a 1. közgyűlés ezen érzületeinek azzal méltóztatik kifejezést adni, hogy az elnökséget és polgármester társait megbízza, hogy ezen érzelmeket küldöttségi­leg a ministerelnök útján Ő Felségének leg­magasabb tudomására juttassa.« A közgyűlés a főpolgármester e szavait általános élénk helyesléssel és éljenzéssel fogadta. Elnök azután bejelenté, hogy özv. Vuk­i Alajosné szül. Strobenz Adél úrnő férjének halála alkalmából a közgyűlés által hozzá­­ intézett részvétiratért köszönetét fejezte ki és egyúttal a fővárosi szegények között való ki­osztás végett 1000 frtot adományozott és ezzel egyidejűleg a Stefánia-gyermekkórházban is 2000 frtos ágy alapítványt tett. A közgyűlés ezen kegyes adományért köszönetet szavaz, miről özv. Vuk Alajosné értesíttetni fog. Márkus József tanácsnok előadta a pénz-­­ ügyi bizottság és a tanács előterjesztését a­­ duna-balparti szemétkotrási jog bérbeadása iránt­­ tartott árverés eredményéről. Pótlólag meg-­­ jegyzi, hogy utólag Friedmann Mór, az egyik­­ ajánlattevő mai beadványában 15.500 forintot , vagyis az árverésen ígért legnagyobb összeg-­­ nél 293 írttal nagyobb bérösszeget ígért, de'­s ezen utólagosan beadott ajánlat az árverési­­ feltételek értelmében figyelembe nem vehető, miért is ajánlja a tanács javaslata elfogadását. Medvey Zsigmond nem fogadhatja el a tanács azon javaslatát­, hogy a főváros a szer­ződést Bruck Manóval az eddigi bérlővel kösse meg ismét, mert ez rablás miatt 5 évet töltött a váczi fegyházban és meg van győződve ar­ról, hogy a közgyűlés osztja azon nézetét, hogy az erkölcsi alap, melyre a közgyűlésnek helyezkednie kell, nem engedi, hogy a főváros egy öt éven át volt fegyenczézel kössön szer­ződést. A tanács javaslatát különben azért sem­­ fogadná el, mert Bruck ellen eddigi bérlete tartama alatt is számos panasz érkezett be. Minthogy továbbá egy másik ajánlattevő utó­lag nagyobb összeget ígért, ezen ajánlat azon­ban későn adatván be, szabály szerint figye­­­lembe nem vehető, indítványozza, hogy a köz­gyűlés ne fogadja el a tanács javaslatát, ha­nem egy új árverés megtartását rendelje el. Bezsényi József nem osztja Medvey Zsig­mond nézetét, mert a­ki valamely bűnért a törvényes büntetést kiáltotta, az ismét elfog­lalhatja helyét a társadalomban. Bruck Manó­val különben már eddig is éveken át szerző­dési viszonyban állott a főváros, és most csu­pán kenyéririgységből denunciálta egy kon­kurrense. Ajánlja elfogadásra a tanács javas­latát. Csepreghy szintén a tanács javaslatát pár­tolja, mert Bruck Manót azért, hogy ő számos év előtt börtönbüntetést állott ki, nem szabad most a tisztességes kenyérkeresettől elzárni, mivel ezáltal arra utalnák őt, hogy ismét a bűn útjára lépjen. A szemétkotrás különben sem oly nagyon delikát természetű dolog. A közgyűlés többsége változatlanul el­fogadta a tanács előterjesztését. Márkus József tanácsnok előadta a pénz­ügyi bizottság és a tanács előterjesztését az V. ker. Szalay- és Szemere utczák sarkán fekvő 1075. hr. számú városi telek további bérbe­adása ügyében; a VII. ker. Wesselényi- és Izabella-utczák sarkán fekvő 4575/2. hr. számú városi teleknek eladása tárgyában; a Wutzel Frigyes t­ángyáros részére eladott 552­ 600-es városi terület vételárának fölemelése tárgyában; a »Szép Juhászné« melletti erdőőri lak helyre­állítására szükségelt költség fedezete tárgyában. Előadta továbbá a tanács előterjesztését a fővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatalának új hirdetési oszlopok felállítása ügyében intézett átiratára és a központi pénz­tárban tartott rovásoló pénztári vizsgálat ered­ményéről. A közgyűlés mindezen előterjesztéseket észrevétel nélkül elfogadta. Rózsavölgyi Gyula főjegyző előadta a pénz­ügyi bizottság és a tanács előterjesztését a fővárosi alkalmazottak részére közgyűlésileg megszavazott drágasági pótlék ügyében érkezett belügyminiszteri leiratra. Dr. Morzsányi Károly csak azért szólal fel, mert a múlt közgyűlésen Polónyi Géza azt az indítványt tette, hogy a drágasági pótlék csak a kisebb fizetésű tisztviselőknek adassék meg. Ezen indítványnyal szemben röviden ki akarja fejteni azon indokokat, melyek őt arra bírják, hogy a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését pártolja. Mindenekelőtt kijelenti, hogy ő teljes tisztelettel viseltetik az ipari és kereskedelmi munka iránt és mindig örül, ha anyagi haladásunk ezen tényezői mennél nagyobb jólétnek örvendenek. De ha összehasonlítjuk a tisztviselők anyagi helyzetét az iparosok és kereskedőkével, azt kell mondanunk, hogy a tisztviselők nagyon is rászorulnak és meg­érdemlik a drágasági pótlékot. Az iparos és kereskedő, ki rövid elméleti oktatás után a gyakorlat terére lép, rendszerint már 17—18 éves korában megkeres annyit, hogy magát, ha szerényen is, de fentarthatja és különben az iparosnak lakás és ruházat tekintetében kisebb igényei is vannak, mint a tisztviselőnek. Ezzel szemben, hogy valaki fővárosi tisztviselő lehessen, el kell végeznie négy elemi, nyolc­ középiskolai osztályt és a jogi facultás négy évfolyamát és azután a legalább már 22 éves korban levő fiatal­embernek gyakran még egy­két évig kell várnia, míg egy 600 forint java­dalmazású fogalmazó-gyakornoki állást elnyer. A tisztviselők csekély javadalmazásával szemben némelyek azt hozzák fel, hogy a tisztviselők jövedelme ellentétben az iparosok és keres­kedőkével biztos és így azt beoszthatják; ez emlékezteti őt azon adomára, midőn egy kisebb hivatalnok azt mondotta, hogy az ő fizetése igen csekély, úgyszólván semmi, de az legalább biztos. Hogy a főváros főhivatalnokainak fize­tése is aránylag mily csekély, legjobban ki­tűnik, ha például összehasonlíttatik Bécs fő­hivatalnokainak fizetésével. Így Bécs város polgármesterének nincs fzetése, ite van pompás lakása, több fogata, évenként 18.000 forint »Functions-buldge­-ja és különböző egyéb juta­léka, úgy hogy összes évi jövedelme 30,000 frtra rúg; ezzel szemben Budapest polgármesterének van 5000 frt fizetése, 1000 frt lakbére és a hosszas szolgálat által kiérdemelt személyes pótléka.­­ A felhozottak alapján és tekintettel arra, hogy a főszámvevő már kimutatta a meg­felelő fedezetet, arra kéri a közgyűlést, hogy fogadja el a tanács előterjesztését. A közgyűlés ezután a tanács javaslatát elfogadta. Haberhauer János tanácsnok előadta a tanács előterjesztését a Rókus-kórház helyébe tervezett új kórház elhelyezése ügyében érke­zett kereskedelemügyi magyar kir. miniszteri leiratra. Medrey Zsigmond utal arra, hogy a Rókus­kórház helyébe építendő kórház ügye már 15 éve van napirenden és hogy ez iránt már min­den előtanulmány megtétetett. Nem lenne szép, ha a millennium megünneplésekor 1895-ben a Kerepesi-úton még mindig ott díszeleg a Rókus­kórház. Azon óhajtásának ad kifejezést, hogy az új kórház végre mennél előbb létesüljön és a Rókus-kórház lebontatván, helyébe sétány rendeztessék be. A közgyűlés a tanács előterjesztését vál­tozatlanul elfogadta. Pohl Ferencz jegyző előadta a Mátyás­utcza folytatásának megnyitására vonatkozó bizottmányi és tanácsi előterjesztést, mely észre­vétel nélkül elfogadtatik. Rózsavölgyi Gyula főjegyző előadta a pénz­ügyi bizottság és a tanács előterjesztését az üllői­ úti valamint a »Három nyúl«-laktanyá­ban foganatosítandó átalakítások fedezete tár­gyában. Matuska Alajos tanácsnok előadta az ipar­munka vasárnapi szüneteléséről szóló törvény­nek és illetve miniszteri rendeletnek az orszá­gos vásárok idejére eső vasárnapokon való

Next