Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1891-10-09 / 81. szám
II. évfolyam, 86. szám, Budapest, 1891. október 27-én. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉR PÉNTEKEN. ELŐFIZETÉSI ÁR Efést im 6 frt, félévre 8 frt 8 MrhMiV»éx TV. ker., régi városhál L em. SS Kisd*hivatal V. ke r . hold-Dtcca 7. ••. fi KIADJA BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések kizárólagosan Singer Gyula hirdetési irodájában, IV., Aranykéz utcan vétetnek fel HIVATALOS RÉSZ Budapest főváros törvényhatósági bizottságának 1891. évi október hó 7-én tartott rendes közgyűlése. Ráth Károly főpolgármester a közgyűlést megnyitván, általános élénk figyelem közt a következőket mondotta: »Tisztelt közgyűlés! « Ismerve a főváros közönségének hódolatteljes ragaszkodását, tántorithatlan hűségét és határtalan kegyeletét, melylyel Felséges Urunk és apostoli királyunk iránt viseltetik, ugy hiszem, hogy a főváros egész közönségének és a tisztelt közgyűlésnek érzelmeivel is talál-lkozom, midőn azon ocsmány s megdöbbentő eseményt felemlítem, mely Felséges Urunknak csehországi, illetve prága-reichenbergi útja alkalmából történt, és mely a monarchia minden népében valamint hazánk és a főváros minden polgára kebelében a leghangosabb felháborodást és indignátiót keltette. Azon gaz, és alávaló büntettet értem, mely a rosenthali vasúti hidnak szándékolt felrobbantása által elkövettetett, és mely Felséges Urunk és legjobb Királyunknak drága személyét, s életét esetleg veszélyeztette. Hála az isteni gondviselésnek ! a gonosz merénylet nem sikerült, és mondhatni, világszerte egyforma az öröm, hogy Isten kegyelme minden bajtól megóvta szeretett királyunkat. (Éljenzés.) Én meg vagyok győződve arról, hogy a főváros egész közönségének érzelmeit tolmácsolom, és a tisztelt közgyűlés hasonló érzelmeivel találkozom, midőn arra hívom fel, hogy a mai közgyűlésen egyrészt legmélyebb megbotránkozásának az elkövetett gonosz tett felett, — másrészt pedig legbensőbb örömének kifejezést adni méltóztassék, hogy a mindenható Úristen Felséges Urunk Királyunkról s legjobb Fejedelmünkről a veszélyt elhárította. Azt hiszem, hogy a 1. közgyűlés ezen érzületeinek azzal méltóztatik kifejezést adni, hogy az elnökséget és polgármester társait megbízza, hogy ezen érzelmeket küldöttségileg a ministerelnök útján Ő Felségének legmagasabb tudomására juttassa.« A közgyűlés a főpolgármester e szavait általános élénk helyesléssel és éljenzéssel fogadta. Elnök azután bejelenté, hogy özv. Vuki Alajosné szül. Strobenz Adél úrnő férjének halála alkalmából a közgyűlés által hozzá intézett részvétiratért köszönetét fejezte ki és egyúttal a fővárosi szegények között való kiosztás végett 1000 frtot adományozott és ezzel egyidejűleg a Stefánia-gyermekkórházban is 2000 frtos ágy alapítványt tett. A közgyűlés ezen kegyes adományért köszönetet szavaz, miről özv. Vuk Alajosné értesíttetni fog. Márkus József tanácsnok előadta a pénz- ügyi bizottság és a tanács előterjesztését a duna-balparti szemétkotrási jog bérbeadása iránt tartott árverés eredményéről. Pótlólag meg- jegyzi, hogy utólag Friedmann Mór, az egyik ajánlattevő mai beadványában 15.500 forintot , vagyis az árverésen ígért legnagyobb összeg- nél 293 írttal nagyobb bérösszeget ígért, de's ezen utólagosan beadott ajánlat az árverési feltételek értelmében figyelembe nem vehető, miért is ajánlja a tanács javaslata elfogadását. Medvey Zsigmond nem fogadhatja el a tanács azon javaslatát, hogy a főváros a szerződést Bruck Manóval az eddigi bérlővel kösse meg ismét, mert ez rablás miatt 5 évet töltött a váczi fegyházban és meg van győződve arról, hogy a közgyűlés osztja azon nézetét, hogy az erkölcsi alap, melyre a közgyűlésnek helyezkednie kell, nem engedi, hogy a főváros egy öt éven át volt fegyenczézel kössön szerződést. A tanács javaslatát különben azért sem fogadná el, mert Bruck ellen eddigi bérlete tartama alatt is számos panasz érkezett be. Minthogy továbbá egy másik ajánlattevő utólag nagyobb összeget ígért, ezen ajánlat azonban későn adatván be, szabály szerint figyelembe nem vehető, indítványozza, hogy a közgyűlés ne fogadja el a tanács javaslatát, hanem egy új árverés megtartását rendelje el. Bezsényi József nem osztja Medvey Zsigmond nézetét, mert aki valamely bűnért a törvényes büntetést kiáltotta, az ismét elfoglalhatja helyét a társadalomban. Bruck Manóval különben már eddig is éveken át szerződési viszonyban állott a főváros, és most csupán kenyéririgységből denunciálta egy konkurrense. Ajánlja elfogadásra a tanács javaslatát. Csepreghy szintén a tanács javaslatát pártolja, mert Bruck Manót azért, hogy ő számos év előtt börtönbüntetést állott ki, nem szabad most a tisztességes kenyérkeresettől elzárni, mivel ezáltal arra utalnák őt, hogy ismét a bűn útjára lépjen. A szemétkotrás különben sem oly nagyon delikát természetű dolog. A közgyűlés többsége változatlanul elfogadta a tanács előterjesztését. Márkus József tanácsnok előadta a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését az V. ker. Szalay- és Szemere utczák sarkán fekvő 1075. hr. számú városi telek további bérbeadása ügyében; a VII. ker. Wesselényi- és Izabella-utczák sarkán fekvő 4575/2. hr. számú városi teleknek eladása tárgyában; a Wutzel Frigyes tángyáros részére eladott 552 600-es városi terület vételárának fölemelése tárgyában; a »Szép Juhászné« melletti erdőőri lak helyreállítására szükségelt költség fedezete tárgyában. Előadta továbbá a tanács előterjesztését a fővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatalának új hirdetési oszlopok felállítása ügyében intézett átiratára és a központi pénztárban tartott rovásoló pénztári vizsgálat eredményéről. A közgyűlés mindezen előterjesztéseket észrevétel nélkül elfogadta. Rózsavölgyi Gyula főjegyző előadta a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését a fővárosi alkalmazottak részére közgyűlésileg megszavazott drágasági pótlék ügyében érkezett belügyminiszteri leiratra. Dr. Morzsányi Károly csak azért szólal fel, mert a múlt közgyűlésen Polónyi Géza azt az indítványt tette, hogy a drágasági pótlék csak a kisebb fizetésű tisztviselőknek adassék meg. Ezen indítványnyal szemben röviden ki akarja fejteni azon indokokat, melyek őt arra bírják, hogy a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését pártolja. Mindenekelőtt kijelenti, hogy ő teljes tisztelettel viseltetik az ipari és kereskedelmi munka iránt és mindig örül, ha anyagi haladásunk ezen tényezői mennél nagyobb jólétnek örvendenek. De ha összehasonlítjuk a tisztviselők anyagi helyzetét az iparosok és kereskedőkével, azt kell mondanunk, hogy a tisztviselők nagyon is rászorulnak és megérdemlik a drágasági pótlékot. Az iparos és kereskedő, ki rövid elméleti oktatás után a gyakorlat terére lép, rendszerint már 17—18 éves korában megkeres annyit, hogy magát, ha szerényen is, de fentarthatja és különben az iparosnak lakás és ruházat tekintetében kisebb igényei is vannak, mint a tisztviselőnek. Ezzel szemben, hogy valaki fővárosi tisztviselő lehessen, el kell végeznie négy elemi, nyolc középiskolai osztályt és a jogi facultás négy évfolyamát és azután a legalább már 22 éves korban levő fiatalembernek gyakran még egykét évig kell várnia, míg egy 600 forint javadalmazású fogalmazó-gyakornoki állást elnyer. A tisztviselők csekély javadalmazásával szemben némelyek azt hozzák fel, hogy a tisztviselők jövedelme ellentétben az iparosok és kereskedőkével biztos és így azt beoszthatják; ez emlékezteti őt azon adomára, midőn egy kisebb hivatalnok azt mondotta, hogy az ő fizetése igen csekély, úgyszólván semmi, de az legalább biztos. Hogy a főváros főhivatalnokainak fizetése is aránylag mily csekély, legjobban kitűnik, ha például összehasonlíttatik Bécs főhivatalnokainak fizetésével. Így Bécs város polgármesterének nincs fzetése, ite van pompás lakása, több fogata, évenként 18.000 forint »Functions-buldge-ja és különböző egyéb jutaléka, úgy hogy összes évi jövedelme 30,000 frtra rúg; ezzel szemben Budapest polgármesterének van 5000 frt fizetése, 1000 frt lakbére és a hosszas szolgálat által kiérdemelt személyes pótléka. A felhozottak alapján és tekintettel arra, hogy a főszámvevő már kimutatta a megfelelő fedezetet, arra kéri a közgyűlést, hogy fogadja el a tanács előterjesztését. A közgyűlés ezután a tanács javaslatát elfogadta. Haberhauer János tanácsnok előadta a tanács előterjesztését a Rókus-kórház helyébe tervezett új kórház elhelyezése ügyében érkezett kereskedelemügyi magyar kir. miniszteri leiratra. Medrey Zsigmond utal arra, hogy a Rókuskórház helyébe építendő kórház ügye már 15 éve van napirenden és hogy ez iránt már minden előtanulmány megtétetett. Nem lenne szép, ha a millennium megünneplésekor 1895-ben a Kerepesi-úton még mindig ott díszeleg a Rókuskórház. Azon óhajtásának ad kifejezést, hogy az új kórház végre mennél előbb létesüljön és a Rókus-kórház lebontatván, helyébe sétány rendeztessék be. A közgyűlés a tanács előterjesztését változatlanul elfogadta. Pohl Ferencz jegyző előadta a Mátyásutcza folytatásának megnyitására vonatkozó bizottmányi és tanácsi előterjesztést, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Rózsavölgyi Gyula főjegyző előadta a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését az üllői úti valamint a »Három nyúl«-laktanyában foganatosítandó átalakítások fedezete tárgyában. Matuska Alajos tanácsnok előadta az iparmunka vasárnapi szüneteléséről szóló törvénynek és illetve miniszteri rendeletnek az országos vásárok idejére eső vasárnapokon való