Fővárosi Közlöny, 1893 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1893-11-21 / 92. szám
IV. évfolyam, 92. szám. Ele»vetési AB : E* ai évre 6 írt, félévre 8 frt. HieTknzK^«. IV. ker. r»»1 wcabéi. I. A I«. Kled blTatel: V. ka«., bold elcu 7. «. Kudapestt, 1813. november 21-én. FŐVAROSI KÖZLÖNY BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA M KO.IKLENIK MINI» K-N KEDDEN JIH PÉNTEKEN KIADJA: BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ. HAJNAL ISTVÁN. A lepeaMMldmre voaetkaeo mind-n feU •melelie e kledehn etell. « tikuan UldeWerk kiUról«« » • ••rkeeil›Mcb-n veletuckel. HIVATALOS RÉSZ. Budapest székes fuvaros törvényhatósági bizottsága 1893. évi november hó 22-én (szerdán) délután 4 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésének tárgysorozata, l. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a kereskedelemügyi minister úrnak leiratára, a központi vásárcsarnok részére szükséges vasúti díjszabási kedvezmények megadása kérdésében. (Előadó Matuska tanácsnok.) A közélelmezési bizottság ez ügyben a következő jelentést terjesztette a tanács elé: Tekintetes tanácsi A fő-és kékváros törvényhatósági bizottsága f. é. június 28-án és folytatva 30-án tartott közgyűlésében 727. sz. alatt hozott határozatával a központi vasútcsarnok részére a valooi szállítás és díjszabás, továbbá a fogyasztási adókezelés tekintetében szükséges állami kedvezményeket megállapította s azoknak engedélyezése iránt a kereskedelmi s pénzügyminiszter urakhoz felterjesztést intézett, de egyúttal felterjesztést intézett a belügyi s földmívelési minister urakhoz az iránt, hogy a fő- és székváros kérelmét az émlített minister uraknál hathatós közbenjárásukkal támogatni méltóztassanak. És bár a közgyűlés az általa megállapított kedvezményeknek egyszerűen engedélyezését kérelmezte, ennek daczára a kereskedelmi miniszer úr súlyt helyezett arra, hogy a főváros által concret alakban formulázott kedvezmények értekezlet tárgyává tétessenek; miért is értesítette a fővárost, hogy a központi vásárcsarnok részére szükséges állami kedvezmények tárgyalására a kereskedelmi és pénzügyi ministériumok, a m. kir. államvasutak, a vasúti és hajózási főfelügyelőség s a fő- és székváros kiküldötteiből vegyes bizottság összehívását, határozta el s az értekezlet megtartására október 11 -ik napját tűzte ki, mely napon az értekezlet meg is tartatott. Az értekezleten a közgyűlés által megállapított összes kívánalmak behatóan tárgyaltattak , a megállapodásokról jegyzőkönyv vétetett fel, mely jegyzőkönyv azután az abban foglalt megállapodások engedélyezése végett a kereskedelmi minister úr elé terjesztetett. A kereskedelmi minister úr október 29-én 75,173. sz. a. kelt leiratával értesítette a files székváros közönségét, hogy mindama kedvezményeket, melyeket a főváros a központi vásárcsarnok részére a vasúti díjszabás és szállítás tekintetében kérelmezett, egynek kivételével engedélyezte; ezen egy kedvezmény: az állatkisérők ingyenes vasúti szállítása, mely kívánalomtól azonban az értekezleten mái,ik a főváros kiküldöttei is elállottak. A főváros által megállapított kedvezmények egyik legfontosabbika, a zónadíjszabásnak az élelmi czikk szállítmányokra is alkalmazása; a miniszer úr elvben ezen engedményt is megadta, amennyiben leiratában kijelenti, hogy a zónadíjszabás tekintetében a helyzet s a nyújtható könnyebbségek tanulmányozását rendelte el és amennyiben az eredmény azt fogja mutatni, hogy a főváros ebbeli kívánsága teljesíthető, szívesen hajlandó lesz ez irányban is a főváros élelmezésének érdekeit előmozdítani. Végre megjegyzi a minister úr, hogy a központi vásárcsarnokban beszedésre kerülő fogyasztási adóra s a visszatéríté módozataira vonatkozó kérelmek értekezleti tárgyalásának eredményeit illetkes elhatározás végett . m. kir. pénzügyministérium vezetésével megbízott m. kir. miniszerelnök úrral annak kijelentése mellett közölte, m szerint kívánatosnak tartja, hogy a fogyasztási adó kezelési módozatai tekintetében is mindama könnyítések nyújtassanak, melyek fontos pénzügyi érdekek sérelme nélkül megadhatók. A kereskedelmi miniszer úr ezen leiratát mai napon tartott ülésünkben tárgyalván, azt a legnagyobb örömmel veszszük tudomásul, mert azok a kedvezmények, melyeket a minister úr a központi vásárcsarnok részére a vasúti díjszabás és szállítás tekintetében annyi jó indulattal engedélyezett s a központi vásárcsarnok forgalmát, az élelmi czikkek nagy mérvű behozatalát s ebből kifolyólag a főváros lakosságának egészséges, jó és olcsó élelmezését s általában a nemcsak helyi, de országos fontosságú központi vásárcsarnok prosperálását biztosítják. Ezen leiratot oly javaslattal van szerencsénk a t. tanácsnak bemutatni, hogy a közgyűlésnek előterjesztést tenni méltóztassék, miszerint a kereskedelmi minister urnak a köz-fonti vásárcsarnok intézménye iránt tanusított magas jóindulatáért s az ezen csarnok részére engedélyezett s állandó jellegű adománynak tekintett kedvezményekért köszönet nyilvánittasték s egyidejűleg a pénzügyminisztrium vezetésével megbízott m Kir. ministerelnök úrhoz felterjesztés intéztessék, hogy a központi vásárcsarnok részére a főváros által megállapított s a ministeriumban tartott értekezletnek szintén tárgyát képező fogyasztási adókezelési kedvezményeket szintén immár engedélyezni méltóztassék. A tanács e javaslatot pártolólag terjeszt a közgyűlés elé. 2. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a központi vásárcsarnok részletes építési tervei és költségvetése tárgyában. (Előadó Matuska tanácsnok.) A központi vásárcsarnok részletes épitési terveinek és költségvetéseinek felülvizsgálására kiküldött bizottságnak jelentését a vizsgálat eredményéről a tanács tárgyalván, az ügyet a következő javaslattal terjeszti a t. közgyűlés elé. A t. közgyűlés 1891. május 13-án,496. szám alatt hozott és a m. kir. belügyminiszer úr által azon évi augusztus 5-én 56.948 szám alatt hozott határozatával a vásárcsarnokok belső övezetének, nevezetesen a központi, a Rákóczy-téri, az István-téri, a Hunyady-téri, a Hold-utczai, a Bomba-téri és a Döbrentei-téri vásárcsarnok létesítésére a 25 milliós kölcsönből 6 millió forintot szavazott meg, illetve tartott fenn ; 1892. június 30-án 696. szám alatt hozott határozatával pedig kimondotta, hogy a központi vásárcsarnok tervvázlataira nyilvános, nemzetközi pályázat írandó ki azzal, hogy a 3 egyenlő díjjal kitüntetett terv közül úgy műszaki, mint vásárforgalmi tekintetből a t. közgyűlés által egyidejűleg megalakított nemzetközi biráló bizottság által fogjának és lezélsterülőbnek tartlt terv fogadtatik el kivitelre s annak szerzője bizatik meg a részletes tervek készítésével s a művezéssel. Ugyanekkor megállapította a tö közgyűlés a tervezési programmot és a pályázat egyéb részletes feltételeit. A pályázat határidejéül múlt évi deczember 15-ike tűzetett ki, amidőn a bíráló bizottság a beérkezett pályaműveket bírálat alá vévén, decz. 22-én hozott ítéletével Petz Samu műépítész, műegyetemi tanár pályaművét ajánlotta, mint műszaki és vásárforgalmi szempontból legjobbat és legcélszerűbbet a kivitel alapjául, minek folytán a tanács decz. 23-án 52.371 szám alatt kelt határozatával nevezett műépítészt a részletes tervek és költségvetések kidolgozására fölhívta, ki azokat, figyelemmel a biráló bizottság, továbbá a közgazdasági és közélelmezési bizottmány útmutatásaira, 1893. jan. 10-én 24.728 tan.szám alatt bemutatta. közgazdasági és közélelmezési bizottmány a bemutatott terveket jun. 12-én tartott ülésében tárgyalván és azokhoz lényegileg hozzájárulván, a tanács arra való tekintettel, hogy a t. közgyűlés kimondotta, hogy a központi s a 4 (négy) dunabalparti detail-vásárcsarnok 1895-re nemcsak fölépítendő, de a közhasználatnak is átadandó, ezen a m. kir. belügyminiszer úr által is tudomásul vett határidő betarthatása érdekében jan. 13-án 24.758 szám alatt hozott határozatában akként intézkedett a tervek és költségek műszaki és számvevői vizsgálata tekintetében, hogy ez a mérnöki hivatal éa a számvevőség által együttesen eszközlendő és 3 hét alatt befejezendő, utóbb pedig aug. 1-én kezdődőleg lebontatta a központi és 4 detail-vásárcsarnok czéljára kisajátított házakat, hogy a hosszabb ideig épülendő központi vásárcsarnok építését még ez év őszén, a 4 devilvásárcsarnok építését pedig, — a munkáknak minden esetre a tél folyamán kiadása mellett, — legkésőbb 1894. kora tavaszán akadálytalanul megindítani lehessen. A mérnöki hivatal és a számvevőség a terveket és költségvetéseket a kitűzött és be nem tarthatott határidőn túl ez évi szept. 27-én mutatta be átvizsgálva, a tényleges építési költséget 2.256.000 frtban állapítván meg. A középítési 7-es bizottság a terveket és költségvetéseket szept. 19-én tárgyalta és a mérnöki hivatal s a számvevőség által tett reductiókkal és kiviteli javaslatokkal elfogadta. Hozzájárult ezekhez a középítményi bizottmány is, szept 22-én tartott ülésében, valamint szeptember 25-én tartott ülésében a pénzügyi és gazdasági bizottmány is, mely a jelzett tényleges építési költségnek, a 25 milliós kölcsönből fentartott 6 millió forint terhére engedélyezését javasolja. A tanács az építkezési ügyet szept. 29-én tartott ülésében vette tárgyalás alá és dacára a szakközegek és nevezett bizottmányok hozzájárulásának, tekintettel azon körülményre, hogy ámbár a t. közgyűlés a központi vásárcsarnokra nem szavazott meg fix összeget, hanem mind a hét vásárcsarnokra egy összeget, 6 millió forintot, de az ez iránti határozatának alapjául szolgált előterjesztésben a központi vásárcsarnok építési költségére 1.464.000 főt számíttatott; tekintettel továbbá azon, a középítési bizottmány által is feltűnőnek jelzett körülményre, hogy a tervező műépítész a pályázaton