Fővárosi Közlöny, 1894 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1894-01-05 / 2. szám
Tartalom : 1. A balharti végleges vízmű II. részletének kiépítése ügyében kelt vegyes bizottsági előterjesztés 2. A pénzügyi bizottság véleménye a javadalmi díjjegyzékek új tervezetéről. 3. A belügyminiszer leirata a Rókus-kórház helyett építendő új kórház ügyében. 4. A h. polgármester intézkedése az influenza betegség tárgyában kelt belügyministeri leiratra. 5. A tanács üdvözlő irata Toldy József főügyészhez. 6. Közlemény a VIII. nemzetközi demográfiai congressusról. 7. A középitési bizottság 1893. decz. 22-iki ülése. 8. Kimutatás a heveny-ragályos károkról 1893. decz. 24—decz. 31. 9. Vízvezetéki heti kimutatás. HIVATALOS RÉSZ. A balparti végleges vizmű Ilik részletének kiépítésére vonatkozólag a középitési igazgató által előterjesztett tervekre a végleges vizmű terveinek megbirálására kiküldött vegyes bizottság a következő jelentést terjesztette a tanács elé: Tekintetes tanács! A balparti végleges vízmű kiépítése körül 1894. év folyamán végrehajtandó munkálatokra vonatkozólag a mérnöki hivatal által előterjesztett tervet és javaslatot mai ülésünkben felülvizsgálván, van szerencsénk arra tiszteletteljes véleményünket a következőkben előadni. Konstatáljuk, hogy a mérnöki hivatal által előterjesztett terv mindenben alkalmazkodik ahhoz az elrendezési tervhez, melyet a végleges vízműnek Káposztásmegyer község határába eső részére ugyancsak a mérnöki hivatal készített és amelyet felülvizsgáltunk és elfogadtunk. A vízműnek legközelebb kiépítendő részletéül a terv szerint a rákospalotai sziget van kijelölve. A szigeten a terv készítése előtt talajfúrások foganatosíttattak s a fúrólyukakból nyert víz vegyelemzés alá vétetett. A vegyelemzés adatai alapján helyeselnünk kell a kibővítés programmját, mert a vízműnek ez a része nemcsak bőséges vizet, hanem a vízmű többi részeihez viszonyítva a vízmű legjobb vizét is fogja szolgáltatni. E meggyőződésünkben megerősít bennünket a termelési hely kedvező fekvése is, mely a szűrő talajt mindennemű megfertőzések ellen beláthatlan időkre biztosítja. A tervet illetőleg hozzájárulunk a mérnöki hivatal javaslatához, amely szerint a szigeten négy kút létesítendő, a gépházba két nagy függőleges gép és egy kondensátor, a kazánházba pedig egy gőzkazán lenne beszerzendő, úgy, hogy e berendezéssel tartalék gépező is fogna rendelkezésre állani. A szigeten termelt víznek a balpartra leendő átvezetésére nézve a mérnöki hivatal alternatív javaslatot tesz. A víz átvezetése a Duna medrében fektetendő vascsöveken, vagy pedig a Duna medre alatt az agyagrétegben létesítendő alagcsatornán keresztül történnék. E javaslatok közül a vascsőfektetést elejtendőnek tartjuk, mert nézetünk szerint ezen csőfektetésnek műszaki keresztülvitele nehézségekbe ütközik. A munkálatok téli időben egyáltalán nem folytathatók, ami magában véve is nagy, jelentőséggel bír, mert a mű létesítésénél pótolhatlan időveszteséget idézne elő. Hozzájárul ehhez, hogy az egyes csődarabok helyes összeillesztése, tömítése a víz alatt ellen nem őrizhető s az egész műtárgy állandóan nehezen hozzáférhető része lenne a vízműnek. Ez pedig hátrányos nemcsak azért, mert a természetes kopás és az elhasználás folytán igényelt javítások minden alkalommal nagy előkészületeket tennének szükségesekké s az üzem ilyenkor hoszszabb időn át szünetelne, téli időben pedig a csővezeték egyáltalán nem is lenne hozzáférhető, hanem azért is, mert a Duna árja hordalékot visz magával, mely a csővezetékre káros befolyással lehetne, sőt még a hajók vashorgonyai is megsérthetnék. Közegészségi tekintetben fontosságot kell tulajdonítanunk azon körülménynek is, hogy a csővezeték időközönként tisztítható legyen, erről pedig a vascsővezetéknél le kellene mondani. A mederbe fektetendő vascsővezetékkel egybekötött hátrányokkal szemben megvizsgáltuk, hogy miképen alakulna a helyzet, ha a Duna medre alatt az agyagrétegben alagcsatorna és a két parton ahhoz vezető aknák létesíttetnének és vizsgálódásunk eredményeképen határozottan az alagcsatorna létesítése mellett foglalunk állást. Könyves Tóth Mihály vállalkozó mérnöknek a vízvezető alagcsatorna kiépítésére vonatkozólag a mérnöki hivatal jelentése mellett előterjesztett ajánlatából kitűnik, hogy az időjárás az alagcsatorna építésére nincs befolyással, az építés tehát bármikor megkezdhető s az időjárás viszonyaira való tekintet nélkül folytatható és öt hónap alatt befejezhető. Az alagcsatorna kedvezőbbé alakítja az üzem viszonyait, amenynyiben a vascsővezetéknél jelentékenyen kisebb súrlódási veszteséget idéz elő, az alagcsatorna bejárható, időközi tisztítása és javítása nehézséggel nem jár. Arra nézve, hogy az alagcsatorna milyen anyagból építtessék, a végleges határozathozatal akkorra tartandó fenn, amikor a mérnöki hivatal a részletes tervek mellett a vállalkozóval az iránt folytatandó tárgyalások eredményét fogja előterjeszteni. Tekintettel arra, hogy az alagcsatornának tekintélyes belső nyomást kell leküzdenie, nézetünk szerint megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy a csatorna, ha a műszaki keresztülvitel nehezen leküzdhető akadályokba nem ütközik betonból létesíttessék és pedig a kellő szilárdság érdekében tisztán portland clementtel. Ehhez képest fölkértük a középítési igazgató urat, hogy a terv elkészítésénél és a vállalkokozóval folytatandó tárgyalásoknál most előadott nézetünkre legyen figyelemmel. Belügyminiszer úr ő nagyméltósága a székesfőváros közönségéhez 108.002 III. 5. szám alatt intézett leiratában oly irányú intézkedést kíván a székes főváros közönségétől, hogy a káposztásmegyeri vízmű 1894. év folyamán kiépítendő részének üzembehelyezése a jövő nyárig bekövetkezhessék. Erre nézve Könyves Tóth Mihály, vállalkozó mérnöknek és Röck István gépgyárosnak elénk terjesztett ajánlatai alapján abban a véleményben vagyunk, hogy a vízmű újabb része a munkák megkezdésétől számított 7 hónap alatt üzembe helyezhető. Jelentjük meg, hogy mai ülésünkben Rupp Imre mint tanácsos úr a közmunkák tanácsa nevében kijelentette, hogy a káposztásmegyeri vízmű 2-ik részének kiépítéséhez fenti javaslatunk értelmében hozzájárul s ennélfogva a tervnek törvényszerű tárgyalás végett aközmunkatanácshoz leendő átküldése mellőzhető. A mérnöki hivatal a javaslatba hozott munkálatokkal kimeríti az 1894. évi programmot s kijelenti, hogy Káposztásmegyerről uj nyomócsőnek bevezetését még a jövő 1894. évben szükségesnek nem tartja. Ha egyedül abból a szempontból vizsgáljuk a dolgot, hogy a meglevő csővezeték alkalmas-e arra, hogy a kibővítés után Káposztásmegyeren naponként összesen termelendő 60.000 köbméter vizet a városba bevezesse, helyeselnünk kell a mérnöki hivatal véleményét, mert a nyomó csővezeték átmérője úgy állapíttatott meg, hogy a gazdaságos üzem mellett 24 óránként 120.000 köbméter vizet legyen képes szállítani, a csővezeték tehát a káposztásmegyeri vízműsik részletének kiépítése után is csak szállítóképességének feléig lesz igénybe véve. Ámde itt más tekintetek is okvetlenül figyelembe veendők. Provideálni kell arra az esetre, hogy ha a meglevő nyomócső véletlen eset folytán sérülést szenved, a főváros ne legyen elzárva a Káposztásmegyeren termelhető összes vízmennyiségtől. Nem valószínű ugyan, de mégis bekövetkezhetik a nyomócsőnél valami baleset, csőtörés, tömítetlenség vagy hasonló baj, mert a csővezeték új és még kellően nincsen megülepedve, s minthogy az ilyen véletlen balesetet nem lehet megelőzni, megtörténhetik, hogy a helyreállítási munkák tartama alatt egy esetleg több napon át a főváros egészen el lenne zárva a káposztásmegyeri víztől, márpedig akkor amikor a főváros vízellátása naponkint 60.000 köbméter vizet vesz igénybe Káposztásmegyerről, kiszámíthatlan zavarokat idézne elő, ha ez a nagy vízmennyiség ezen egy napra is elvonatnék a fogyasztástól. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy Káposztásmegyerről a nyugati pályaudvarig a 2-ik nyomócsővezeték is mielőbb, lehetőleg azonban 1894. év folyamán lefektettessék. Tekintettel arra, hogy a 2-ik nyomócsővezeték 1—2 év múlva okvetlenül lefektetendő, ennek költségeit megtakarítani nem lehet; azt a biztonságot, mely a vízszolgáltatásban a 2-ik nyomócső lefektetése által keletkeznék, csak azzal a kamatveszteséggel fizetné meg a főváros, mely arra az 1—2 évre esik, mely alatt a 2-ik nyomócső létesítése nem okvetlenül szükséges. Budapesten a balparti végleges vízmű terveinek megbirálása végett alakított vegyes bizottságnak 1893. évi deczember hó 29-én tartott üléséből. A községi fogyaszási adóról, kövezetvámról, állás- és helyilletékekről, és kikötési és lakhelydijakról szóló javadalmi díjjegyzékek 1894. évi ápril 1-től 3 évre ismét megállapitandók lévén, a főszámvevő az új tervezetet bemutatta s azt a közélelmezési bizottság letárgyalta.gy a díjjegyzékek tervezete, mint a közélelmezési bizottság jelentése különkülön kinyomatván, szétosztattak. A pénzügyi bizottságnak ide vonatkozó jelentése pedig következőleg hangzik: Tekintetes Tanács! A közgazdasági és közélelmezési bizottmánynak a javadalmi díjjegyzékek, nevezetesen a községi fogyasztási adóról, az állás- és helyilletékekről, a kikötési és lakhely-díjakról s a kövezetvámdíjakról szóló díjjegyzékek 1894. ápril 1-től további 3 évre megállapítására, továbbá Rémi Róbert törvényhatósági bizottsági tagnak a kőbányai borkereskedelem visszaterelése érdekében teendő intézkedések iránt a közgyűléshez benyújtott indítványára tett előterjesztését tárgyalás és véleményes jelentés végett nekünk kiadni méltóztatott.