Fővárosi Közlöny, 1894 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1894-10-09 / 79. szám

FŐVÁROSI KÖZLÖNT MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, serkesztőség: IV. ker., régi városház, I. em. 18. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. KIADJA: BUDAPEST SZÉKES­FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. F­ELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden fel­szólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések Eckstein Bernát hirdetést irodájában (V., Fürdő­ utcza 4. sz.) vétetnek fel. BUDAPEST SZÉKES­FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA Tartalom : 1. A kerületi vásárcsarnokok ügyében 2. A középítési bizottság szept. 28-án, a pénzügyi bizottság okt. 1 én tartott ülései s a fővárosi egylet értekezlete okt.­­2-án. 3. Hivatalos hirdetmények s a mértékhitelesítő hi­vatal kimutatása augusztus hóról,­lamint a megközelítő építési költségekre, úgy úgy, hogy egy vásárcsarnok, mely már render­mérnöki hivatal jelentései a várbeli és II. azok a következőkben foglaltatnak: áTv­e«varibnir­i^vrdon Kisajátitási költségek (becslés szerint): 89 hrsz. ingatlan 13.968 frt, 90 » » 46.752 » 109 » •» 21.929 » 110 » » 17.070 » i. Kimutatás a hevenyragályos károkról a f. év XXXIX. hetében. összes kisajátítási költség 99.719 frt, megje­gyezve azonban, hogy ezen kisajátítási költ­ségbe a 111-ik hr. számú épülethez tartozó és a kisajátítási térrajzon vörös színnel jelzett épü­letrész, mely két helyiséget tartalmaz és a Bajta­köz feletti boltozaton nyugszik, fel nem véte­tett, a­mely épületrész azonban a vásárcsarnok tetesénél fogva, egyszerű kivitelben készítendő, ezen keletkezendő épületek közé nem illenék és csakis az összhang megzavarását okozná. Eme indokok alapján alulírott hivatal véle­ménye oda terjed, miszerint az említett Blum­féle gőzmalom telke a kombináczióból teljesen elejtendő volna és mint legczélszerűbb hely, a már egyszer javaslatba hozott ama telektömb lenne választandó, mely a bomba­tér és gyors­kocsi-utcza közt fekszik és pedig mindjárt az áthelyezendő plébánia-utczáig terjedőleg, miután ez által a vásárcsarnok telke három oldalról teljesen szabadon fekvő lesz, megjegyezve, hogy ezen terület azon előnynyel bír , a­mire építése alkalmával szintén kisajátítandó lesz, de arra nézve az illető tulajdonossal külön tárgya- különösen a fősúly fektetendő , hogy a fel­rások lesznek meginditandók, hagyandó nyilt vásár közelében és egy szabad Ezen kisajátítandó négy ingatlan összes terü­lete 365­40 négyszögöl , 1314­22 m2. Hozzávetőleges építési költség kerekszámban 116­ 5 m2 beépített területű vásárcsarnok, m2­ként 40 frt 163.100 frt, összes költség, vagyis kisajátítási és építési költség együttvéve tehát 262.819 . Ezzel a jelentés tárgya kimeríttetvén, tisz­telettel alólírott hivatal ezen előterjesztésnek, mint az összes körülmények kellő figyelembe­vételével tett javaslatnak elfogadását ajánlja. Budapest, 1894. évi szeptember hó 26-án. A székes főv. mérnöki hivatala: Lechner s. k. Mártás s. k. tér mellett fekszik. A vásárcsarnok czéljára szükséges kisajátításra nézve fel­említtetik, hogy az a jelen esetben akként lesz eszközlendő, hogy nemcsak a vásárcsarnok elhelyezésére szükséges három ingatlan lesz megszerzendő, hanem ezzel kapcsolatban a plébánia-utczának a szabályozási terv értelmébeni­ áthelyezéséhez megkívántató további három ingatlan is volna kisajátítandó, mely utóbbi ingatlanokra fordí­tott kisajátitási költség azonban nem a vásár­csarnokok költségeit terhelné, miután ezen utczanyitás költségei a régebben megállapított szabályozás által keletkeznek s a vásárcsarnok építése nélkül is városrendezési szempontból lettek volna keresztülviendők. Ezen kisajátítási költség különben az értékesíthető terjedékek után befolyó összeggel nagyobbrészt meg­térülni fog. Áttérve ezek után az ide mellékelt helyzet­rajznak, valamint a vásárcsarnokra vonatkozó­lag készült és szintén idecsatolt tervvázlatnak leírására, mindenekelőtt felemlítendő, hogy a rendelkezésre álló területnek legczélszerűbb kihasználása akkér terveztetett, hogy a teleknek a bomba­tér felé eső, vagyis legértékesebb része bérháznak szolgálna, az e mögötte fekvő telekrész pedig, mely a gyorskocsi-utcza és az áthelyezendő új plébánia-utcza által határol­tatik, a tulaj­donképeni vásárcsarnok által lenne elfoglalva; a bérháznak a bombatér felőli ol­dalon levő elhelyezése egyrészt a nagyobb jöve­delmezőségre való tekintettel eszközöltetett, de másrészt azon szépészeti szempont is volt irányadó, hogy a bomba-téren majdan épi­tendő magas bérházak, egy alacsonyabb és egyszerű kivitelű vásárcsarnok által meg ne szakittassanak és igy a jelen esetben a vásár­csarnok a létesitendő bérház által a bomba-tér felé teljesen fedve lesz. A bérház 2, esetleg 3 emeletes lenne és földszinten a kávéházi és vendéglői helyisége­ket, a vásárfelügyelő és rendőrség hivatalos helyiségeit, a húsvizsgáló helyiséget és végül a mentő­szobát tartalmazná, mely utóbbi hivata­los helyiségek a vásárcsarnokból közvetlen be­járattal lennének ellátva; az egyes emeleteken a bérlakások volnának elhelyezve. A tulaj­donképeni csarnok a bérházon át­menő széles kocsiátjáróval van tervezve, mely a Bomba-térről a Gyorskocsi­ utczába vezet és ezek által határoltatik, lett a szóban levő vásár­csarnok számára ajánlatba hozva. Ezen javaslat feletti határozathozatal előtt a II. ker. törvényhatósági bizottsági tagok egy előterjesztést tettek az iránt, hogy a II. ker vásárcsarnok elhelyezése tekintetében, mint leg­czélszerűbb hely a Margit-rakparton levő és a magyar általános hitelbank tulajdonát képező­­ u. n. Blum-féle gőzmalom — helye volna választandó. Alulírott hivatal az említett beadványban felsorolt indokokat teljesen osztja ugyan, a­mennyiben a szóban levő gőzmalomnak a je­lenlegi helyéről való eltávolítása úgy közegész­ségi mint köztisztasági, de főleg szépészeti szempontból is igen kívánatos volna, különösen az állandó országház teljes felépítéséig, de el­térő a tisztelettel alulírott hivatal véleménye a tekintetben, hogy ezen területre a vásárcsarnok építtessék és pedig egyrészt pénzügyi szem- azonkívül a gyalogosok részére a csarnok még pontból, másrészt pedig szintén ugyancsak szé - 9. hmárattal birna és nerlis- elv az új plébánia­i bejárattal birna és pedig egy az új plébánia­utcza felől, a második pedig a gyorskocsi­utczai oldalon. A csarnokban 224 állandó és 52 ideiglenes, vagyis összesen 276 áruhely lenne az összes többi felszerelésekkel együtt. HIVATALOS RÉSZ. A várbeli és a 11. kerületi vásárcsar­nokok elhelyezése tárgyában a mérnöki hivatal a következő jelentéseket mutatta be a tanácsnak: Tekintetes tanács ! A várban létesítendő detail-vásárcsarnok elhelyezésére vonatkozólag van szerencséje alólírott hivatalnak javaslatát a következőkben a tek. tanács elé terjeszteni. A vásárcsarnok helyének választásánál ugyanis azon elv szolgált kiindulási pontul, hogy a vásárcsarnok lehetőleg a jelenlegi nyílt élelmi piac­ közelében, de egyszersmind a vár közelében is létesíttessék, hogy így az a várbeli lakók által egyformán könnyen elérhető legyen. Az I. ker. elöljáróságnak e tárgyban tett jelentésében a várnak mintegy központja gya­nánt már is az Anna-utcza jeleztetvén, alulírott hivatal is ezen környéket találta a szóban levő czélra a legalkalmasabbnak, annyival inkább, mivel épen ezen a helyen egy mindnégy olda­lán utczák által határolt, vagyis teljesen sza­badon álló telektömb létezik, mely kiterjedésre, vagyis területre nézve a szükségletnek épen megfelelő. Ezen, mint legalkalmasabbnak mutatkozó telektömb a tárnok-utcza, uri-utcza, Anna-utcza és Balta-köz által határoltatik és a szabályozás folytán eleső, illetve az utczák széles­ítésére fordítandó terület levonásával 1165 m2 kiter­jedéssel bir, mely terület a programm szerint kerek számban kivont 80 áruhely elhelyezésére elegendő. Az ide csatolt elhelyezési tervvázlat szerint a csarnok főbejárata a tárnok­ utcza felől volna, a­hol egyúttal egy széles kocsiút a csarnokot Tekintetes tanács! A II. kerületben létesí­tendő detail vásárcsarnok elhelyezésére vonat­kozólag tisztelettel alólirott hivatal javaslatát a következőkben terjeszti a tek. Tanács elé. A mérnöki hivatal ugyanis már 1892. évi november havában 6273/891. m. h. sz. a. kelt jelentésével a II. ker. vásárcsarnok elhelyezé­sére nézve egy részletes javaslatot mutatott be, mely szerint első­sorban a Bomba-tér és a Gyorskocsi-utcza közti telektömb és másodsor­ban alternatív megoldásképen ama olcsóbb ugyan, de kevésbé czélszerű terület, mely a egész az uri-utczáig átszelné; úgy az Anna- Batthyányi-, Iskola-, Csalogány- és Mária-út­utcza, mint a Bajta-köz felőli oldalon pedig egy-egy gyalogbejáró lenne, megjegyezve, hogy ez utóbbi köz, mely legnagyobbrészt csak gyalog közlekedésre fog szolgálni, 6 méter szélességre kiszéles­ítendőnek terveztetett. A csarnoknak a Tárnok-utcza felőli olda­lán a hivatalos helyiségek, a. m. a vásárfelügye­lői, a rendőrségi, a húsvizsgáló, a mentő és a mérleghelyiségek lennének elhelyezve, az uri­utczai oldalon pedig nembeli elkülönítés mel­lett, két csoport árnyékszék találna elhelyezést. A csarnokokkal rendszerint kapcsolatban létesítendő vendéglői és kávéházi helyiségek a jelen területen már nem lesznek elhelyezhetők és tekintettel a csarnoknak aránylag kisebb ki­terjedésére és kisebb forgalmára is, nem is annyira indokoltak és szükség esetén ezen üzle­tek a szomszéd házakban lesznek nyithatók. A csarnok összesen 77 állandó árúhelylyel és azonkívül a kocsiúton még 40 kisebb ideig­lenes árúhelylyel fog bírni és a vásárcsarnok­ban szükséges összes többi berendezésekkel lesz felszerelve. Áttérve ezek után az eszközölt és ide csa­tolt becslés szerinti kisajátítási költségekre, ré­pészeti tekintetekből, mert ép ezen telkek, me­lyek közvetlenül a Dunapart mentén fekszenek, előreláthatólag már a közel­jövőben díszes bérházsorok felépítésére fognak felhasználtatni.

Next