Fővárosi Közlöny, 1894 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1894-10-09 / 79. szám
FŐVÁROSI KÖZLÖNT MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, serkesztőség: IV. ker., régi városház, I. em. 18. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések Eckstein Bernát hirdetést irodájában (V., Fürdő utcza 4. sz.) vétetnek fel. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIVATALOS LAPJA Tartalom : 1. A kerületi vásárcsarnokok ügyében 2. A középítési bizottság szept. 28-án, a pénzügyi bizottság okt. 1 én tartott ülései s a fővárosi egylet értekezlete okt.2-án. 3. Hivatalos hirdetmények s a mértékhitelesítő hivatal kimutatása augusztus hóról,lamint a megközelítő építési költségekre, úgy úgy, hogy egy vásárcsarnok, mely már rendermérnöki hivatal jelentései a várbeli és II. azok a következőkben foglaltatnak: áTve«varibniri^vrdon Kisajátitási költségek (becslés szerint): 89 hrsz. ingatlan 13.968 frt, 90 » » 46.752 » 109 » •» 21.929 » 110 » » 17.070 » i. Kimutatás a hevenyragályos károkról a f. év XXXIX. hetében. összes kisajátítási költség 99.719 frt, megjegyezve azonban, hogy ezen kisajátítási költségbe a 111-ik hr. számú épülethez tartozó és a kisajátítási térrajzon vörös színnel jelzett épületrész, mely két helyiséget tartalmaz és a Bajtaköz feletti boltozaton nyugszik, fel nem vétetett, amely épületrész azonban a vásárcsarnok tetesénél fogva, egyszerű kivitelben készítendő, ezen keletkezendő épületek közé nem illenék és csakis az összhang megzavarását okozná. Eme indokok alapján alulírott hivatal véleménye oda terjed, miszerint az említett Blumféle gőzmalom telke a kombináczióból teljesen elejtendő volna és mint legczélszerűbb hely, a már egyszer javaslatba hozott ama telektömb lenne választandó, mely a bombatér és gyorskocsi-utcza közt fekszik és pedig mindjárt az áthelyezendő plébánia-utczáig terjedőleg, miután ez által a vásárcsarnok telke három oldalról teljesen szabadon fekvő lesz, megjegyezve, hogy ezen terület azon előnynyel bír , amire építése alkalmával szintén kisajátítandó lesz, de arra nézve az illető tulajdonossal külön tárgya- különösen a fősúly fektetendő , hogy a felrások lesznek meginditandók, hagyandó nyilt vásár közelében és egy szabad Ezen kisajátítandó négy ingatlan összes területe 36540 négyszögöl , 131422 m2. Hozzávetőleges építési költség kerekszámban 116 5 m2 beépített területű vásárcsarnok, m2ként 40 frt 163.100 frt, összes költség, vagyis kisajátítási és építési költség együttvéve tehát 262.819 . Ezzel a jelentés tárgya kimeríttetvén, tisztelettel alólírott hivatal ezen előterjesztésnek, mint az összes körülmények kellő figyelembevételével tett javaslatnak elfogadását ajánlja. Budapest, 1894. évi szeptember hó 26-án. A székes főv. mérnöki hivatala: Lechner s. k. Mártás s. k. tér mellett fekszik. A vásárcsarnok czéljára szükséges kisajátításra nézve felemlíttetik, hogy az a jelen esetben akként lesz eszközlendő, hogy nemcsak a vásárcsarnok elhelyezésére szükséges három ingatlan lesz megszerzendő, hanem ezzel kapcsolatban a plébánia-utczának a szabályozási terv értelmébeni áthelyezéséhez megkívántató további három ingatlan is volna kisajátítandó, mely utóbbi ingatlanokra fordított kisajátitási költség azonban nem a vásárcsarnokok költségeit terhelné, miután ezen utczanyitás költségei a régebben megállapított szabályozás által keletkeznek s a vásárcsarnok építése nélkül is városrendezési szempontból lettek volna keresztülviendők. Ezen kisajátítási költség különben az értékesíthető terjedékek után befolyó összeggel nagyobbrészt megtérülni fog. Áttérve ezek után az ide mellékelt helyzetrajznak, valamint a vásárcsarnokra vonatkozólag készült és szintén idecsatolt tervvázlatnak leírására, mindenekelőtt felemlítendő, hogy a rendelkezésre álló területnek legczélszerűbb kihasználása akkér terveztetett, hogy a teleknek a bombatér felé eső, vagyis legértékesebb része bérháznak szolgálna, az e mögötte fekvő telekrész pedig, mely a gyorskocsi-utcza és az áthelyezendő új plébánia-utcza által határoltatik, a tulajdonképeni vásárcsarnok által lenne elfoglalva; a bérháznak a bombatér felőli oldalon levő elhelyezése egyrészt a nagyobb jövedelmezőségre való tekintettel eszközöltetett, de másrészt azon szépészeti szempont is volt irányadó, hogy a bomba-téren majdan épitendő magas bérházak, egy alacsonyabb és egyszerű kivitelű vásárcsarnok által meg ne szakittassanak és igy a jelen esetben a vásárcsarnok a létesitendő bérház által a bomba-tér felé teljesen fedve lesz. A bérház 2, esetleg 3 emeletes lenne és földszinten a kávéházi és vendéglői helyiségeket, a vásárfelügyelő és rendőrség hivatalos helyiségeit, a húsvizsgáló helyiséget és végül a mentőszobát tartalmazná, mely utóbbi hivatalos helyiségek a vásárcsarnokból közvetlen bejárattal lennének ellátva; az egyes emeleteken a bérlakások volnának elhelyezve. A tulajdonképeni csarnok a bérházon átmenő széles kocsiátjáróval van tervezve, mely a Bomba-térről a Gyorskocsi utczába vezet és ezek által határoltatik, lett a szóban levő vásárcsarnok számára ajánlatba hozva. Ezen javaslat feletti határozathozatal előtt a II. ker. törvényhatósági bizottsági tagok egy előterjesztést tettek az iránt, hogy a II. ker vásárcsarnok elhelyezése tekintetében, mint legczélszerűbb hely a Margit-rakparton levő és a magyar általános hitelbank tulajdonát képező u. n. Blum-féle gőzmalom — helye volna választandó. Alulírott hivatal az említett beadványban felsorolt indokokat teljesen osztja ugyan, amennyiben a szóban levő gőzmalomnak a jelenlegi helyéről való eltávolítása úgy közegészségi mint köztisztasági, de főleg szépészeti szempontból is igen kívánatos volna, különösen az állandó országház teljes felépítéséig, de eltérő a tisztelettel alulírott hivatal véleménye a tekintetben, hogy ezen területre a vásárcsarnok építtessék és pedig egyrészt pénzügyi szem- azonkívül a gyalogosok részére a csarnok még pontból, másrészt pedig szintén ugyancsak szé - 9. hmárattal birna és nerlis- elv az új plébániai bejárattal birna és pedig egy az új plébániautcza felől, a második pedig a gyorskocsiutczai oldalon. A csarnokban 224 állandó és 52 ideiglenes, vagyis összesen 276 áruhely lenne az összes többi felszerelésekkel együtt. HIVATALOS RÉSZ. A várbeli és a 11. kerületi vásárcsarnokok elhelyezése tárgyában a mérnöki hivatal a következő jelentéseket mutatta be a tanácsnak: Tekintetes tanács ! A várban létesítendő detail-vásárcsarnok elhelyezésére vonatkozólag van szerencséje alólírott hivatalnak javaslatát a következőkben a tek. tanács elé terjeszteni. A vásárcsarnok helyének választásánál ugyanis azon elv szolgált kiindulási pontul, hogy a vásárcsarnok lehetőleg a jelenlegi nyílt élelmi piac közelében, de egyszersmind a vár közelében is létesíttessék, hogy így az a várbeli lakók által egyformán könnyen elérhető legyen. Az I. ker. elöljáróságnak e tárgyban tett jelentésében a várnak mintegy központja gyanánt már is az Anna-utcza jeleztetvén, alulírott hivatal is ezen környéket találta a szóban levő czélra a legalkalmasabbnak, annyival inkább, mivel épen ezen a helyen egy mindnégy oldalán utczák által határolt, vagyis teljesen szabadon álló telektömb létezik, mely kiterjedésre, vagyis területre nézve a szükségletnek épen megfelelő. Ezen, mint legalkalmasabbnak mutatkozó telektömb a tárnok-utcza, uri-utcza, Anna-utcza és Balta-köz által határoltatik és a szabályozás folytán eleső, illetve az utczák szélesítésére fordítandó terület levonásával 1165 m2 kiterjedéssel bir, mely terület a programm szerint kerek számban kivont 80 áruhely elhelyezésére elegendő. Az ide csatolt elhelyezési tervvázlat szerint a csarnok főbejárata a tárnok utcza felől volna, ahol egyúttal egy széles kocsiút a csarnokot Tekintetes tanács! A II. kerületben létesítendő detail vásárcsarnok elhelyezésére vonatkozólag tisztelettel alólirott hivatal javaslatát a következőkben terjeszti a tek. Tanács elé. A mérnöki hivatal ugyanis már 1892. évi november havában 6273/891. m. h. sz. a. kelt jelentésével a II. ker. vásárcsarnok elhelyezésére nézve egy részletes javaslatot mutatott be, mely szerint elsősorban a Bomba-tér és a Gyorskocsi-utcza közti telektömb és másodsorban alternatív megoldásképen ama olcsóbb ugyan, de kevésbé czélszerű terület, mely a egész az uri-utczáig átszelné; úgy az Anna- Batthyányi-, Iskola-, Csalogány- és Mária-útutcza, mint a Bajta-köz felőli oldalon pedig egy-egy gyalogbejáró lenne, megjegyezve, hogy ez utóbbi köz, mely legnagyobbrészt csak gyalog közlekedésre fog szolgálni, 6 méter szélességre kiszélesítendőnek terveztetett. A csarnoknak a Tárnok-utcza felőli oldalán a hivatalos helyiségek, a. m. a vásárfelügyelői, a rendőrségi, a húsvizsgáló, a mentő és a mérleghelyiségek lennének elhelyezve, az uriutczai oldalon pedig nembeli elkülönítés mellett, két csoport árnyékszék találna elhelyezést. A csarnokokkal rendszerint kapcsolatban létesítendő vendéglői és kávéházi helyiségek a jelen területen már nem lesznek elhelyezhetők és tekintettel a csarnoknak aránylag kisebb kiterjedésére és kisebb forgalmára is, nem is annyira indokoltak és szükség esetén ezen üzletek a szomszéd házakban lesznek nyithatók. A csarnok összesen 77 állandó árúhelylyel és azonkívül a kocsiúton még 40 kisebb ideiglenes árúhelylyel fog bírni és a vásárcsarnokban szükséges összes többi berendezésekkel lesz felszerelve. Áttérve ezek után az eszközölt és ide csatolt becslés szerinti kisajátítási költségekre, répészeti tekintetekből, mert ép ezen telkek, melyek közvetlenül a Dunapart mentén fekszenek, előreláthatólag már a közeljövőben díszes bérházsorok felépítésére fognak felhasználtatni.