Fővárosi Közlöny, 1895 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1895-01-01 / 1. szám

mány nem hozott olyan határozatot, hogy Tatai dr. nyugdíjába négy év kétszeresen be­számíttass­ék. Az előterjesztés e tekintetben tehát téves. Ellenkezőleg a jogügyi bizottmány kimondta, hogy a nyugdíj-szabályzat törvényes határozmányaitól való eltérésnek ez esetben nincsen helye. A maga részéről is a mellett van, hogy a nyugdíj-szabályzattól eltérés ne történjék, mert ha most Tatai dr. kedvéért történik eltérés, minden orvos igényelhet majd hasonló kedvezményt. (Helyeslés.) Kullmann Lajos főjegyző felolvassa a jog­ügyi bizottmány határozatának egy részét szó­szerint és ebből kitűnik, hogy a bizottmány méltányossági indokokból a kérés teljesítése mellett van, de jogi szempontból a nyugdíj­szabályokhoz való rideg ragaszkodást javasolja. Dr. Országit­ Sándor elismeri a jogügyi bizottmány álláspontjának helyességét, de mél­tányossági szempontból a kérés teljesítését javasolja. Elfogadja a tanács javaslatát. Dr. Grósz Sándor csatlakozik a tanács elő­terjesztéséhez. Kasits Péter dr. Preyer álláspontját teszi a magáévá. Nem szabad — úgymond — a protectió látszatával cselekedni és Tatai dr.-ral szemben másképen eljárni, mint a­hogy eljárt a közgyűlés megelőzőleg az idegen munkások honosítási illetékének elengedése kérdésénél. Az elnök szavazásra bocsátván a kérdést, a közgyűlésnek 26 tagja a jogügyi bizottság javaslata mellett és 22 tagja a tanács javaslata mellett van. A többség tehát a tanács javas­latának mellőzésével a jogügy bizottmány javas­latát fogadja el. Kullmann Lajos főjegyző előadja a tanács előterjesztését Abelsberg Alajos kegy­díjazása ügyében érkezett belügyminiszeri leirata. (Elfo­gadtatik.) Elnök, több tárgy nem lévén, a közgyűlést bezárja. NEM HIVATALOS RÉSZ. A fővárosi kiállítási bizottság végre­hajtó-bizottságának ülését 1894. évi deczem­ber hó 22-ikén d. u. 5 órakor Gerlóczy Károly alpolgármester megnyitván, Amtmann Géz tanácsjegyző felolvassa a nagy bi­zottsághoz intézendő jelentést, melynek első része egyszerűen tudomásul szolgál, a második rész azonban a programra egyes pontjairól szólván, bővebb megvitatást igényel s elnök kéri a bizottságot, hogy a tételeket sorjában tárgyalás alá véve véleményeiket a biz. tag urak egyenként adják elő.­­ Az első ily kér­dés a pavillon kérdése, melyre nézve elnök felvilágosításképen megjegyzi, hogy ennél külö­nösen a situatió kérdése okozott nagyobb ne­hézségeket, különösen azért, mert az artézi fürdő kiegészítő része gyanánt a kiállítás után megmaradó végleges épületnek volt a pavillon tervezve. Bemutatja egyben az elkészített terve­ket, a­melyek 150.000 négyszögméter területre tervezik az épületet, az eredeti 170.000 négy­szögméter helyett, mely reductió térszűke miatt volt okvetlenül eszközlendő. A tervezett beosz­tás szerint azonban a kisebb területen is el fog térni a főváros kiállításával. A tervezett részle­tek kivitele árejtések útján fog vállalkozók által eszközöltetni. A közmunkatanács is arányla­gosan részt vesz a pavillon költségeiben, mert megengedtetett, hogy a közmunkatanácsi kiállí­tás is a pavillon egyik szárnyában foglaljon helyet; a költségekhez való hozzájáruláshoz írásbeli nyilatkozatot adott a közmunkák tanácsa. A tervet a részletes kivitel alapjául a bizottság elfogadja. Steiger Gyula bizottsági tag csak azt kifo­gásolja, hogy a főbejáraton át az ember éppen a képek csarnokába jut, mi oly benyomást kelt az emberben, mintha egy képtárlatba s nem a főváros kiállításába lépne. Már­pedig a főváros kiállításának mindjárt a belépésnél, a fővárosra nézve jellegzetes objektumokat, nem pedig a bár művészi becsű, de mégis inkább magántulajdont képező s kevésbé közérdekű tárgyakat kell produkálnia. Megyeri Krauss Lajos bizottsági tag úgy hiszi, hogy az még végleg sem megállapítva, sem kimondva nincs, hogy az első teremben kizárólag képek futnak, lehet, hogy ott a képe­ken kívül egyéb érdekes tárgyak is elhelye­zést nyernek. Különben a főbejárat kérdését nem kell szerinte oly szigorúan venni. A fő­bejáraton kívül van még a pavillonnak hat bejárója, a kiállítást látogató közönség pedig nem a főbejárót keresi, hanem azt, hogy merre jut be a pavillonba leghamarább. Különben az elhelyezkedés kérdését későbbi dolognak nézi, most csak a fölött határoz a bizottság, hogy külalakra és situatióra nézve az általános köve­telményeknek a pavillon megfelel-e? S hogy a felállítás költségei a felvett összeg keretén belül mozognak-e. Ez utóbbi részben magát teljesen megnyugtatva érzi az elnök úr által tett ama nyilatkozat folytán, hogy lényeges megtakarítás lesz az építésnél elérhető. Elnök felvilágosítólag megemlíti, hogy a Benczur-féle nagy kép felülvilágítást igényel s az lenne a kiállítás középpontja, azonkívül a jövőre való tekintettel, ha az épület restauratió czéljaira lesz felhasználva, szintén szükséges abban egy nagy teremféle; ezért terveztetett a középső részre a felülvilágított terem, a­melybe a Benczur-kép mint főobjectum elhelyeztetnék és a többi képek is a világítás folytán ugyanott helyeztetnének el, a­mi még nem jelent annyit, hogy ott egyéb tárgyak is ne lennének azért alkalmas módon elhelyezhetők. Különben a fő­városnak mindig egyik legszebb feladatát képezte a művészetek felkarolása, segélyezése, nem lesz tehát a fellendülőben levő művészetek szem­pontjából sem érdektelen, ha a főváros be­mutatja azt, hogy éveken át mily műveket szerzett meg, a Benczur-féle nagy képnek pedig okvetlenül az egész kiállítás központjának kell lennie. E nézetben van Weisz Berthold bizott­sági tag is, kinek hozzászólalása után ki­mondja a bizottság, hogy az egyes tárgyak be­osztása tekintetében magának teljesen szabad kezet tart fenn a főváros, a pavillon situatiójára nézve pedig a félkör alakban készített tervezetet fogadja el a bizottság. Steiger Gyula bizottsági tag szükségesnek látja, hogy a pavillon jövendő rendeltetésére való tekintettel a kémények már most a falak­ban megépíttessenek, hogy a majdani vendéglőt fűteni is lehessen. Lechner Lajos min.­tan. középítési igazgató megjegyzi, hogy az artézi fürdőnél természetes therma szolgáltatja a gőzfűtéshez felhasználandó forró vizet, így tehát a fűtésre való provideálás szempontjából a kémények megépítése felesleges. A kiállítási tárgyak megjelölésére szolgáló vignettek feliratára nézve többek felszólalása után oly értelemben határoz a bizottság, hogy a mily nyelveken az állam által kiállított tár­gyak megjelölve lesznek, épp oly felirati táblák fognak a fővárosi tárgyaknak is beszereztetni. Az országos kiállítási bizottság megkeres­vényét olvassa fel ezután Amtmann jegyző, melyben arra kéri az említett bizottság a fő­várost, hogy az utczák burkolására, csatorná­zásra stb. szóval a közmunkákra vonatkozó anyag egy részét az általános közmunka , a) csoport alatt is kiállítsa a főváros s e végből engedje át a megfelelő kiállítási anyagot. Ullmann Pál dr. azt hiszi, hogy a kiállí­tási tárgyakat a főváros át nem engedheti, azok tisztán fővárosi érd­ekűek lévén. Ha más cso­portban is láthatók lesznek, az rontani fogja a fővárosi kiállítás érdekességét. Eredetben és másolatban kiállítani nem lehet. (Derültség.) A bizottság nem járul hozzá a kérelemhez. A városligeti tó rendezési tervének és a főváros emlőseinek tételeit szintén, mint nagyon primitíveket, törli a bizottság s a napirend ki­merülvén, elnök esti 6 órakor az ülést bezárja, nyújtandó vallományaikat a törvényes következmények terhe alatt 1895. évi január hó 20-áig (bezárólag) nyújtsák be. Felhívja továbbá a helybeli házak és telkek tulaj­donosait, hogy az ingatlan birtokukra netán bekebele­zett terheknek az ezen birtokuk után az 1895. évre kivetendő általános jövedelmi pótadó megállapításánál a törvény értelmében leszámítandó kamatait 1895. évi január h­ó 81-ikéig (bezárólag) jelentsék be. A szükséges űrlapokat a reggeli 8 órától déli 12 óráig terjedő hivatalos órák alatt a székes­fővárosi adószámviteli hivatalok ingyen szolgáltatják ki s ugyan­azon hivataloknál lesznek a kitöltött vallományok is elismervény mellett benyújtandók. A III. osztályú kereseti adóra vonatkozó vallomá­nyoknál, melyeket mindazok tartoznak benyujtani, kik az 1894. évi adókivetés befejezte óta III. osztályú ke­reseti adó alá tartozó üzletet nyitottak vagy foglalko­zást kezdtek, vagy kik III. osztályú kereseti adóval, bármi okból, az 1895. évben kerülnek első izben meg­adóztatás alá, — a bevallás tárgyát az 1894. évben, illetve az 1894. év megfelelő részében elért tisztajöve­delem képezi. A III. osztályú kereseti adó alá eső jöve­delmek a székes főváros azon közigazgatási kerületében lesznek bevallandók, melyben az üzlet, esetleg főüzlet létezik, mert a megadóztatás is rendszerint ezen kerü­letben foganatosítandó. Ama III. osztályú kereseti adót fizetők, kik segédekkel dolgoznak, vallomásaikhoz segé­deik jegyzékét is tartoznak csatolni, mely jegyzékekben a segédek nevei, azok lakásai, a segédek belépésének ideje s havi vagy évi fizetései pontosan kiteendők. A IV. osztályú kereseti adóra vonatkozó vallomá­nyoknál, melyeket alkalmazottaikat illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek is benyúj­tani tartoznak, a bevallás tárgyát az 1895. évre meg­állapított, ha pedig ez megállapítva még nem volna, az 1894. évben élvezett évi fizetés képezi. A tőkekamat- és járadékadóra vonatkozó vallo­mányoknál a bevallás tárgyát a kamatok­ és járadékok­ból az 1894. évben élvezett jövedelem összege képezi. Az ingatlanok utáni általános jövedelmi pótadóra vonatkozó tehervallományokat illetőleg utalunk a min­den egyes ház és telek tulajdonosának kézbesített külön figyelmeztetésre. Budapesten, 1894. évi deczember hó 28-án. A székes főváros tanácsa. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK Hirdetmény a III. és IV. osztályú kereseti, tőkekamat-és járadékadóra, valamint az ingatlan birtokok utáni általános jövedelmi pót­adóra vonatkozólag az 1895. évre benyúj­tandó vallományok tárgyában. A tanács ezennel felhívja mindamaz adózókat, kik III. vagy IV. osztályú kereseti vagy tőkekamat- és járadék­adó fizetésére kötelesek, hogy az ezen adókra vonatko­zólag a törvény intézkedésénél fogva az 1895. évre be- ) MAGÁNHIRDETÉSEK. GANZ ÉS TÁRSA vasöntő- és gépgyár-részvénytársulat BUBAFEST. A) Gépek és épület-vasmunkák, vasúti felszerelések, teljes malom - berendezések aczélöntvények. B) Spec­ialitások: Kérgesöntésű vasúti kocsikerekek és váltócsúcsok, hengerek és lövegek. A legjobb és legolcsóbb, álló vagy fekvő, egy völgy két hengerít áz-és petroleum-motorok. Szabadalm, daráló- és örlő-hengerszékek kérgesöntésű hengerekkel, hengerszékek búza, rozs és kukorícza őrlésére. Golyós malmok, hengerszékek czement őrlésére gabona tisztítógépek. Turbinák, a helyi viszonyok szerint szerkesztve. Zsilipek és zárókészülékek. Mindenemü vasúti kocsik. Elektromos világító és erőátviteli berendezések Zipernowsky, Déri, Bláthy távvezető rendszere szerint. A Maas-palotában (Gizella-tér) lévő­ városi iroda a villamos világítás körébe vágó kérdésekre szívesen szolgál magyarázattal. Nagy raktárán egész a legdísze­sebb csillárig válogathatni a lámpák minden fajtájában THE MUTUAL NEW-YORKI ÉLETBIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG Alapíttatott 1843. Tisztán kölcsönös. Részvényesei nincsenek. A világ­ leg­­ag­yobb és leg­gazdagabb biztosító intézete. Összes vagyon 1893 deczember 31-ikén: 967 millió frank. Legkorlátlanabb biztosítási feltételek. Leg­magasabb nyeremények a biztosítottak javára. Bővebb felvilágosításokkal szívesen szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság. Budapest IV., Károly­­körút S6. sz

Next