Fővárosi Közlöny, 1896 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1896-10-09 / 78. szám
Tartalom 1. A tiszti és kerületi orvosok hatásköre ügyében kelt belügyminiszeri leirat. 2. A főváros közegészségi állapota augusztus hóban. 3. A közmunkatanács ülése f. hó 1-jén. 4. A pénzügyi bizottság szept. 28-án és okt. 5-én tartott ülései. 5. Hivatalos hirdetmények és kimutatások. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN S PÉNTEKEN Előfizetési ár: Egész évre 6 frt, félévre 8 frt. Szerkesztőség: IV. ker., régi városház, I. em. 18. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjai részére díjtalanul küldetik. KIADJA: BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések a szerkesztőségben vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA HIVATALOS RÉSZ. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága f. hó 10-ikén d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya: a jövő országgyűlés összehívása tárgyában érkezett kegyelmes királyi meghívó levél kihirdetése. A tiszti és kerületi orvosok hatáskörének módosítása tárgyában hozott közgyűlési határozatra a belügyminiszer úr a következő leiratot intézte a székes főváros közönségéhez: 20.930—III. sz. Budapest fő- és székváros közönségének. A törvényhatósági bizottság folyó évi február hó 19-én és folytatva 20-án tartott közgyűlésében 221. kgy. szám alatt hozott határozatát, mely szerint a halottvizsgálat foganatosítása a kerületi tiszti orvosok hatásköréből kivétetett és a kerületi orvosok hatáskörébe utaltatott, egyszersmind a kerületi elöljáróságokról 1894. évben 472. kgy. szám alatt alkotott szabályrendelet 38 §-ának megfelelő módosítása elrendeltetett, dr. Korotnai Árpád és dr. Kelen József kerületi orvosok felebbezése folytán is, felülvizsgálat alá vévén, jóváhagyhatónak nem találtam. Mert a kerületi elöljáróságokról szóló 1893 : XXXIII. t.-czikk világos czélzata az, hogy a kerületekben az egészségügyi közigazgatás a szegénybetegek gyógykezelésétől teljesen külön választva legyen és ezen különböző jellegű feladatok külön közegek által végeztessenek akként, hogy az egyik feladat teljesítésére hivatott közegek a másik ügykörhöz tartozó teendőket egyáltalában ne végezzenek. A törvény ezen czélzata kitűnik nemcsak annak 4., 9. és 24. §-ból, melyekben a kerületi orvosok félreismerhetlen czélzatossággal mindenütt »a szegények gyógykezelésével megbízott kerületi orvosok« megjelöléssel említtetnek fel, de kitűnik különösen a törvény alapjául szolgált törvényjavaslat indokolása azon tételéből is, melyben a tiszti orvosok hatáskörével szembe állítva, a kerületi orvosok feladatául kizárólag a szegény betegek gyógyítása van feltüntetve. Az indokolás ezen kijelentése ellen felszólalás nem történvén, kétségtelen, hogy a törvényhozás a törvényt azon célzattal alkotta meg, hogy a kerületi orvosok feladatát kizárólag a szegények gyógykezelése képezi. Kitűnik ez a két különböző feladat elvégzésére hivatott közegeknek a törvény által megállapított különböző szervezéséből is. Míg ugyanis az egészségügyi közigazgatási szolgálat ellátására rendelt tiszti orvosokat valóságos közigazgatási tisztviselőkké tette, azokat a betegek — és pedig nemcsak a szegények, de általában minden beteg — gyógykezelésétől feltétlenül eltiltotta s a kerületi tiszti személyzetre alkalkalmazott elvhez képest, állásukat állandósította s azt részükre életfogytiglan biztosította, a kerületi (úgynevezett szegény) orvosokra semmiféle megszorítást meg nem állapított, állásukat nem állandósította, hanem eltérőleg időlegessé tette, minél fogva ezen gyakorló orvosok a többi tiszti személyzettel szemben, állandó közigazgatási tisztviselőknek nem is tekinthetők, amenynyiben állásuk hat évenkint új szabályozás alá esik, amint a viszonyok és a mutatkozó szükséglet azt kívánja. Ebből világos a törvény azon célzata, hogy más nemű közegek által láttassanak el az egészségügyi közigazgatás teendői és más közegek által a szegények gyógykezeltetése, miből önként folyik, hogy az egyik feladatkörbe eső teendők a másik ügykör ellátására hivatott közegek által nem végezhetők. A törvény czélzatának és egyenes rendelkezéseinek helyesen felelt meg tehát a fő- és székváros közönsége, midőn a kerületi elöljáróságokról 1894. évben 472. kgy. szám alatt alkotott szabályrendelet 38. §-ban kimondotta, hogy a kerületi orvosok kizárólag csak a szegény betegek gyógyításával foglalkoznak. Eszerint tehát az egészségügyi közigazgatási szolgálat körébe tartozó teendők a kizárólag szegény betegek gyógykezelésére hivatott kerületi orvosok feladatává tehető nem lévén, minthogy a halott vizsgálat az egészségügyi rendészet körébe tartozó, kétségtelenül közigazgatási teeendő, az a kerületi orvosok ügykörébe, amint arra a fő- és székváros jogügyi bizottsága is helyesen rámutatott, csak a törvény megváltoztatásával volna utalható. A törvény ily irányú módosításának kezdeményezésére azonban magamat hivatva nem érezhetem, mert idevágó intézkedései helyességétől teljesen át vagyok hatva s azoknak a jelzett irányban való módosítását sem a szolgálat érdekében fekvőnek, sem a szegények gyógykezeltetése érdekeivel megegyeztethetőnek nem tartom. Habár tehát nem vonom kétségbe, hogy a tiszti orvosok ez idő szerint teendőkkel felette meg vannak terhelve, sőt tudomásom van arról, hogy a jelen szervezet mellett főleg az úgynevezett nagyobb kerületekben a törvény és a közszolgálat követelményeinek kellő módon megfelelni képtelenek ; habár az is lehetséges, hogy a szegény betegek gyógykezelésére hivatott kerületi orvosok elfoglaltsága aránylag csekély is, mindez nem szolgálhat alapul arra, hogy a bajok elhárítása a törvény rendelkezéseivel és czélzatával ellenkező módon kiséreltessék meg és hogy a törvény által élesen szétválasztott hatáskörök összezavarásánál oly teendők utaltassanak a kerületi orvosok hatáskörébe, melyek törvény szerint a tiszti orvosok körébe tartoznak s a melyek végzésére a kerületi orvosokat megbízatásuk idejének lefolyása előtt kötelezni különben sem lehetne, miután állásaikra való alkalmaztatásuk egészen világosan meghatározott teendőkre történt. Ezek azok az indokok, melyekből a törvényhatósági bizottság szóban levő határozatához jóváhagyólag nem járulhatok. Mivel a fő- és székváros közönségét a folyó évi február hó 19-én és folytatva 20-án tartott közgyűléséből tett, továbbá a polgármester folyó évi február hó 28-án 5974/elu. szám alatti jelentésével felterjesztett iratok visszaküldése mellett tudomás és további eljárás végett értesítem. Budapesten, 1896. évi szeptember hó 30. Perczes s. k. Budapest székes főváros közegészségi állapota 1896. évi augusztus hóban. A székes főváros közegészségi állapota, viszonyítva a mult havihoz, általános halálozás tekintetében változást alig mutat. Elhalt ugyanis julius havában 1059, e hóban 1049 (— 10). A hevenyragályos kórok közül a hasi hagymáz e hóban is emelkedett (68,102 +34). A többi ragályos kórok a múlt havihoz képest csökkentek. Volt ugyanis julius hóban 709 hevenyragályos eset, e hóban csak 540, vagyis 169 esettel kevesebb, mint julius havában. — A heveny gyomorbélhurut e hóban is a nyári hónapokban észlelt módon emelkedett. (Aug. 302, jul. 213 + 89. — mult évi aug. 292, most + 1o.) Élve született e hóban 1810, meghalt katonák nélkül, az útról jött s itt elhalt 115 egyén levonásával 1049, így a születések 761-el múlták felül a halálozásokat. A lefolyt utolsó öt év első havában a születési és halálozási esetek egymáshoz a következőleg viszonylanak. A kötelezőleg fennálló bejelentések szerint a heveny ragályos kórok betegedési esetei kerületekre beosztva következő számmal fordultak elő : vérhas 7, hasi hagymáz 102, hólyagos himlő 1, álhimlő 1, bárányhimlő 16, vörheny 100, kanyaró 56, roncsoló toroklob és torokgyík 71, szamárhurut 65, gyermekágyi láz 3, orbáncz 64, trachoma 50, járványos sültőmirigyláb 3, járványos agygerincz —, agygyuladás 1, össz. 540. Ezen bejelentett ragályos kórnemek tekintetében 42 esetben történt felülvizsgálat, illetve ellenőriztetett a ker. tiszti orvosok ténykedése a tiszti főorvosi hivatal részéről. Járványnyá fajulásuk meggátlása szempontjából a szükségesnek mutatkozó hatósági óvintézkedések — elkülönítés, fertőtlenítés stb. — megtétettek. •Augusztus hóban a székesfőváros összes nyilvános és magánkórházaiban gyógykezeltetett 6334 fekvő és 8025 járóbeteg, vagyis 104-el kevesebb, mint az elmúlt hóban. A kerületi orvosok által gyógykezeltetett 460 fekvő és 1361 járó beteg, összesen 1821, kórházba küldetett 61 egyén. Előfordult kezelésük alatt hasi hagymáz 2, vérhas 4, álhimlő 1, bárányhimlő 1, vörheny 1, kanyaró 2, roncsoló torokláb és torokgyík 4, szamárhurut 13, influenza 5, orbáncz 4, gyomorbélhurut 486, tüdővész 66, tüdőgyuladás 18, váltóláz 25, bujakór 31. Sürgős esetben más kerületben lakó szegény beteghez 10-szer hivattak. Augusztus hóban a lipótmezei országos tébolydában 947, az angyalföldi elmebeteg élve született meghalt 1892. év 8 első havában . 12.350 9.800 1893. » 8 » » 12.685 9.817 1894. » 8 » » 13.513 8.881 1895. » 8 » » 14.346 9.450 1896. » 8 » » 13.815 9.667 egyén.