Fővárosi Közlöny, 1897 (8. évfolyam, 1-105. szám)

1897-03-26 / 28. szám

FŐVÁROSI KÖZLÖNY­ B1 E .1 E J > E N I li MINDEN KEDDEN fű S PÉNTEKEN |ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Szerkesztőség: IV. ker., régi városház, I. em. 18. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. A törvényhatósági­ bizottság rendes és póttagjai­­részére díjtalanul küldetik. KIADJA: BUDAPEST SZÉKES­FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések Eckstein Bernát hirdetési irodájában (Fürdő­ utcza 4. sz. a.) vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA Tartalom : 1. A székes főváros közgyűlése f. hó 24-én. 2. A­ pénzügyi bizottmány ülése f. hó 15-én. 3. Hivatalos kimutatások. HIVATALOS RÉSZ Budapest székes főváros törvényhatósági bizottságának 1897. évi márczius hó 24-én (szerdán) délután 4 órakor tartott rendes közgyűlése. Elnök: J­áth Károly főpolgármester. Jegyző: Faller Ferencz főjegyző. Elnök megnyitván a közgyűlést, a jegyző­könyv hitelesítésére a törvényhatósági bizott­ság több tagját, a tanács részéről pedig Haber­hauer János alpolgármestert, esetleg Vid­a Imre tanácsnokot kéri fel. A nyomtatott napirendre utólag még egy tárgy vétetett fel és pedig a szakbizottmány és a tanács előterjesztése a kiállítás területén levő fővárosi pavillon bérlet útján való értékesítése tárgyában. Bejelenti elnök, hogy a törvényhatósági bizottság ez évben történendő kiegészítése, illetve az új választások körüli intézkedések tár­gyában a főjegyző úr később egy főpolgár­mesteri előterjesztést fog felolvasni. Fenyvessy Adolf és társai indítványt adtak be a vásárcsarnokok előtt levő szabad terek parkírozása érdekében, mely a napirend során szintén előterjesztetik. Faller Ferencz főjegyző bemutatja a kü­lönböző közgyűlési határozatok jóváhagyása tárgyában időközben érkezett belügyminiszeri leiratokat és felolvassa a főpolgármester úr kö­vetkező előterjesztését: Az 1872 : XXXVI. t.-cz. 27. §-a értelmé­ben a törvényhatósági bizottság tagjai három évenkint hat évre választatnak, s minden há­rom év elteltével azok, kik a szabályszerű hat évet már betöltötték, a törvényhatósági bizott­ságból kilépnek. Ennek további folyománya­ként annyi tag és póttag újból választandó, a­hány a bizottság mindkét rendbeli fele tagjai­nak teljes számú kiegészítéséhez szükséges. A törvényhatósági bizottságnak legutóbbi kiegészítése 1894. évi deczember 27-én történ­vén, a folyó év deczember havában ismét egy három évi cyclus fog letelni, mely alkalommal a törvényhatósági bizottság tagjainak azon fele lép ki, a mely 1891-ben választatott be a bizottságba. A hivatkozott 1.-czikk 30. §-a értelmében a választási előintézkedések, nevezetesen: a választókerületek megalakítása, az összeíró kül­döttségek tagjainak megválasztása, továbbá a választók összeírási határidejének és helyisé­geinek meghatározása, a választást megelőző­leg legalább 2 hóval már megteendők. Tapasz­talás szeri­t azonban az előmunkálatok keresz­tülvitele, valamint az újonnan megválasztott bizottsági tagok igazolása körüli eljárás leg­alább 3—4 havi időt igényel, minélfogva, nem­különben azon körülményre való tekintettel is, hogy június, július és augusztus hónapokban a fővárosi közönségből sokan távol szoktak lenni és így ez időben számosan választóknak be sem iratkozhatnának: a kiegészítendett bizott­ság törvényszerű újjáalakulásának kellő időben való eszközölhetése czéljából szükséges, hogy az előintézkedések legkésőbb május és június hó folyamán történjenek meg, annál is inkább, mert az idén a tisztújítás is küszöbön áll, s így a törvényhatósági bizottság újjáalakításá­nak is korábban kell bekövetkezni. Van szerencsém tehát a t. közgyűlést fel­kérni, mikép a fővárosi tanácsot felhívni mél­tóztassék, hogy az 1872 : XXXVI. t.-cz. 30. §-ában jelzett előmunkálatokra nézve a követ­kező legközelebbi közgyűlés elé előterjesztését tegye meg, hogy annak alapján a további intéz­kedések az ápril­is 7-én tartandó rendes köz­gyűlésen megállapíthatók legyenek. (Az előterjesztés egyhangúlag elfogadtatik.) Bejelenti továbbá, hogy a tanács az egyes házi bizottságokban megüresedett helyekre a következőket választotta be: nevezetesen a nádorszigeti fürdőre felügyelő bizottmányba Örley Lajos drt, a rudasfürdői házi bizott­mányba Moldoványi Sándort, a kültelki és erdé­szeti bizottmányba Vuk Lajost és Lindmayer Ferenczet, a vigadói házi bizottmányba Quittner Zsigmondot, a ruházati bizottmányba Grünbaum Miksát és a sétányügyi bizottmányba Kriegner Györgyöt és Vuk Lajost. (Tudomásul vétetik.) Bejelenti ezután, hogy a közgyűlés rende­leténél fogva Kamermayer Károly ny. polgár­mesternek a törvényhatóság díszpolgári oklevele küldöttség útján átadatott s ezért ő hálás köszö­netét nyilvánította. (Tudomásul szolgál.) Bejelenti végül, hogy a központi választ­mány a VII. kerületben végbement országgyűlési képviselőválasztás eredményéről jelentését a közgyűléshez megtette. (Tudomásul szolgál.) Ezután a napirendre térvén, Vaszilie­vits János dr. tanácsnok előadta a pénzügyi bizottmány­a és tanács előterjesztését az V. ker. Alkotmány­ utczai 1031 —1039/6/7. hr. sz. városi telek eladása iránt. Pohl Károlynak a vigadói kávéház bérletének meghosszabbítása végett be­nyújtott kérvényére; a VIII. ker. ker. köztemető­úti 5875­2/b. hr. sz. teleknek Schwicker Fe­rencz részére leendő bérbeadása tárgyában és a magyar testgyakorlók köre által az óbudai rakparton felállítandó csónakda czéljára szük­séges partterület átengedése tárgyában. (Elfo­gadtatnak.) Láng György tanácsnok előadja a tanács előterjesztését a társaskocsi-közlekedés létesí­tése ügyében, a II. ker. Fazekas-téren épült reform, templom által elfoglalt 10­60/100 négy­szögölnyi telektöbblet tárgyában és a budapesti kádár-, esztergályos- stb. ipartestület kérvé­nyére, az esztergályos szakipari jelvényeknek kifüggesztve tarthatása iránt. (Elfogadtatnak.) Előadja a tanács előterjesztését a Kőbá­nyán épülő r. kath. új templom művezetésével megbizott Lechner Ödön műépítész tisztelet­díjának felemelése tárgyában. (Elfogadtatik.) Faller Ferencz főjegyző bemutatja He­ves-és Fehér vármegyék közönségének körleveleit, az Ausztriával való küszöbön álló kiegyezés és a quóta tárgyában az országgyűlés mindkét házához intézett felirataiknak pártolása iránt Pucher József meg van győződve arról, hogy a közgyűlésnek minden tagja politikai pártállásra való tekintet nélkül, mélyen átérzi az Ausztriával kötendő egyezség fontosságát. Ennek a fontosságnak a tudatában azt véli, hogy a közgyűlés nem fog eléje vágni a tör­vényhozás munkájának és annak bölcsességére bízza, hogy oly kiegyezést fogadjon el, a­mely az ország érdekét minden tekintetben kielégíti. Idő előtti most hozzá­szólni a kvótakérdéshez, a­mikor ezt a törvényhozás nem is tárgyalta, mikor a kvóta­bizottság még meg sincs vá­lasztva. (Zajos ellenmondás.) Azért nem helyesli, hogy a közgyűlés felirattal lépjen a törvény­hozás színe elé. Ajánlja a következő határozati javaslat elfogadását. (Olvassa): A székes­főváros törvényhatósági bizott­ságának közgyűlése, bízva a törvényhozás böl­csességében s azon biztos reményt táplálva, hogy az Ausztriával megkötendő egyezségben az ország jogos érdekei teljes védelemben ré­szesülnek s az országra jogosulatlan terhek hárittatni nem fognak, Heves és Fejér vár­megyék feliratait tudomásul veszi. (Helyeslés és ellentmondások.) Frivaldszky Sándor dr.: Minden magyar embernek szívéhez és lelkéhez kell csak for­dulni, hogy megkapjuk a választ, vájjon mi a jelen kérdésben a tennivaló? Ausztriában ki­adták a jelszót, hogy Magyarország tejben­mézben úszik, kiapadhatlan kincsei vannak, ennélfogva a nagyobb hozzájárulási arányt is el fogja tudni viselni. Ebben a viselkedésben nincsen komolyság, mert Ausztria épen olyan jól tudja, mint mi, hogy közgazdasági viszonyaink nem olyan rózsásak, Ausztriát ennél a kérdés­nél csak a kapzsiság és a telhetetlenség ve­zérli. (Tetszés.) És a legszomorúbb az, hogy itt az országban is vannak egyesek, a­kik tápot nyújtanak az ilyen jogtalan követeléseknek. Nagyváradon hangzott el a röpke szó, hogy: nem fogadhatunk el ajándékot. Hát nem is fogadunk el ajándékot, de nem is akarunk adni. (Tetszés.) Az osztrákok jogtalan követe­lését a leghatározottabban vissza kell utasí­tani. Ezért ajánlja a következő indítvány el­fogadását. (Olvassa): Mondja ki a közgyűlés, hogy Heves és Fejér vármegyék közönségének a kvóta­ kérdé­sében a képviselőházhoz intézett feliratát pár­tolja s elhatározza, hogy a képviselőházhoz hasonló értelemben feliratot intéz, mely felirat elkészítésére a tanácsot ezennel utasítja. (He­lyeslés.) Pártos Béla: Szomorú bizonyítéka a köz­élet hanyatlásának az, hogy ilyen fontos kérdés fölött itt még vitatkozni kell. Azt hitte, hogy vita nélkül hozzá fognak járulni a vármegyék felirataihoz. Ausztriában a legszenvedélyesebb agitácziót folytatják a magyarok ellen. Pedig legjelesebb férfiaink pártkülönbség nélkül mon­dották azt, hogy a mai viszonyok mellett a kvóta fel nem emelhető. Hiszen még 1867-ben egynehány százezer forinttal több állapíttatott meg méltányosságból, mint a mennyit Magyar­ország fizetni köteles lett volna. A kvóta fel­emelése ellen tiltakoztak pártkülönbség nélkül Falk Miksa, Kossuth Ferencz, Horánszky Nán­dor, (Éljenzés.) a­kik munkálataikban a leghat­hatósabb indokokkal bizonyították, hogy jog­talan dolgot követel, a­ki a kvóta felemelését akarja. Nincs jogunk a nemzet vagyonát el­o-

Next