Fővárosi Közlöny, 1897 (8. évfolyam, 1-105. szám)
1897-03-26 / 28. szám
FŐVÁROSI KÖZLÖNY B1 E .1 E J > E N I li MINDEN KEDDEN fű S PÉNTEKEN |ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Szerkesztőség: IV. ker., régi városház, I. em. 18. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjairészére díjtalanul küldetik. KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések Eckstein Bernát hirdetési irodájában (Fürdő utcza 4. sz. a.) vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA Tartalom : 1. A székes főváros közgyűlése f. hó 24-én. 2. A pénzügyi bizottmány ülése f. hó 15-én. 3. Hivatalos kimutatások. HIVATALOS RÉSZ Budapest székes főváros törvényhatósági bizottságának 1897. évi márczius hó 24-én (szerdán) délután 4 órakor tartott rendes közgyűlése. Elnök: Játh Károly főpolgármester. Jegyző: Faller Ferencz főjegyző. Elnök megnyitván a közgyűlést, a jegyzőkönyv hitelesítésére a törvényhatósági bizottság több tagját, a tanács részéről pedig Haberhauer János alpolgármestert, esetleg Vida Imre tanácsnokot kéri fel. A nyomtatott napirendre utólag még egy tárgy vétetett fel és pedig a szakbizottmány és a tanács előterjesztése a kiállítás területén levő fővárosi pavillon bérlet útján való értékesítése tárgyában. Bejelenti elnök, hogy a törvényhatósági bizottság ez évben történendő kiegészítése, illetve az új választások körüli intézkedések tárgyában a főjegyző úr később egy főpolgármesteri előterjesztést fog felolvasni. Fenyvessy Adolf és társai indítványt adtak be a vásárcsarnokok előtt levő szabad terek parkírozása érdekében, mely a napirend során szintén előterjesztetik. Faller Ferencz főjegyző bemutatja a különböző közgyűlési határozatok jóváhagyása tárgyában időközben érkezett belügyminiszeri leiratokat és felolvassa a főpolgármester úr következő előterjesztését: Az 1872 : XXXVI. t.-cz. 27. §-a értelmében a törvényhatósági bizottság tagjai három évenkint hat évre választatnak, s minden három év elteltével azok, kik a szabályszerű hat évet már betöltötték, a törvényhatósági bizottságból kilépnek. Ennek további folyományaként annyi tag és póttag újból választandó, ahány a bizottság mindkét rendbeli fele tagjainak teljes számú kiegészítéséhez szükséges. A törvényhatósági bizottságnak legutóbbi kiegészítése 1894. évi deczember 27-én történvén, a folyó év deczember havában ismét egy három évi cyclus fog letelni, mely alkalommal a törvényhatósági bizottság tagjainak azon fele lép ki, a mely 1891-ben választatott be a bizottságba. A hivatkozott 1.-czikk 30. §-a értelmében a választási előintézkedések, nevezetesen: a választókerületek megalakítása, az összeíró küldöttségek tagjainak megválasztása, továbbá a választók összeírási határidejének és helyiségeinek meghatározása, a választást megelőzőleg legalább 2 hóval már megteendők. Tapasztalás szerit azonban az előmunkálatok keresztülvitele, valamint az újonnan megválasztott bizottsági tagok igazolása körüli eljárás legalább 3—4 havi időt igényel, minélfogva, nemkülönben azon körülményre való tekintettel is, hogy június, július és augusztus hónapokban a fővárosi közönségből sokan távol szoktak lenni és így ez időben számosan választóknak be sem iratkozhatnának: a kiegészítendett bizottság törvényszerű újjáalakulásának kellő időben való eszközölhetése czéljából szükséges, hogy az előintézkedések legkésőbb május és június hó folyamán történjenek meg, annál is inkább, mert az idén a tisztújítás is küszöbön áll, s így a törvényhatósági bizottság újjáalakításának is korábban kell bekövetkezni. Van szerencsém tehát a t. közgyűlést felkérni, mikép a fővárosi tanácsot felhívni méltóztassék, hogy az 1872 : XXXVI. t.-cz. 30. §-ában jelzett előmunkálatokra nézve a következő legközelebbi közgyűlés elé előterjesztését tegye meg, hogy annak alapján a további intézkedések az április 7-én tartandó rendes közgyűlésen megállapíthatók legyenek. (Az előterjesztés egyhangúlag elfogadtatik.) Bejelenti továbbá, hogy a tanács az egyes házi bizottságokban megüresedett helyekre a következőket választotta be: nevezetesen a nádorszigeti fürdőre felügyelő bizottmányba Örley Lajos drt, a rudasfürdői házi bizottmányba Moldoványi Sándort, a kültelki és erdészeti bizottmányba Vuk Lajost és Lindmayer Ferenczet, a vigadói házi bizottmányba Quittner Zsigmondot, a ruházati bizottmányba Grünbaum Miksát és a sétányügyi bizottmányba Kriegner Györgyöt és Vuk Lajost. (Tudomásul vétetik.) Bejelenti ezután, hogy a közgyűlés rendeleténél fogva Kamermayer Károly ny. polgármesternek a törvényhatóság díszpolgári oklevele küldöttség útján átadatott s ezért ő hálás köszönetét nyilvánította. (Tudomásul szolgál.) Bejelenti végül, hogy a központi választmány a VII. kerületben végbement országgyűlési képviselőválasztás eredményéről jelentését a közgyűléshez megtette. (Tudomásul szolgál.) Ezután a napirendre térvén, Vaszilievits János dr. tanácsnok előadta a pénzügyi bizottmánya és tanács előterjesztését az V. ker. Alkotmány utczai 1031 —1039/6/7. hr. sz. városi telek eladása iránt. Pohl Károlynak a vigadói kávéház bérletének meghosszabbítása végett benyújtott kérvényére; a VIII. ker. ker. köztemetőúti 58752/b. hr. sz. teleknek Schwicker Ferencz részére leendő bérbeadása tárgyában és a magyar testgyakorlók köre által az óbudai rakparton felállítandó csónakda czéljára szükséges partterület átengedése tárgyában. (Elfogadtatnak.) Láng György tanácsnok előadja a tanács előterjesztését a társaskocsi-közlekedés létesítése ügyében, a II. ker. Fazekas-téren épült reform, templom által elfoglalt 1060/100 négyszögölnyi telektöbblet tárgyában és a budapesti kádár-, esztergályos- stb. ipartestület kérvényére, az esztergályos szakipari jelvényeknek kifüggesztve tarthatása iránt. (Elfogadtatnak.) Előadja a tanács előterjesztését a Kőbányán épülő r. kath. új templom művezetésével megbizott Lechner Ödön műépítész tiszteletdíjának felemelése tárgyában. (Elfogadtatik.) Faller Ferencz főjegyző bemutatja Heves-és Fehér vármegyék közönségének körleveleit, az Ausztriával való küszöbön álló kiegyezés és a quóta tárgyában az országgyűlés mindkét házához intézett felirataiknak pártolása iránt Pucher József meg van győződve arról, hogy a közgyűlésnek minden tagja politikai pártállásra való tekintet nélkül, mélyen átérzi az Ausztriával kötendő egyezség fontosságát. Ennek a fontosságnak a tudatában azt véli, hogy a közgyűlés nem fog eléje vágni a törvényhozás munkájának és annak bölcsességére bízza, hogy oly kiegyezést fogadjon el, amely az ország érdekét minden tekintetben kielégíti. Idő előtti most hozzászólni a kvótakérdéshez, amikor ezt a törvényhozás nem is tárgyalta, mikor a kvótabizottság még meg sincs választva. (Zajos ellenmondás.) Azért nem helyesli, hogy a közgyűlés felirattal lépjen a törvényhozás színe elé. Ajánlja a következő határozati javaslat elfogadását. (Olvassa): A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése, bízva a törvényhozás bölcsességében s azon biztos reményt táplálva, hogy az Ausztriával megkötendő egyezségben az ország jogos érdekei teljes védelemben részesülnek s az országra jogosulatlan terhek hárittatni nem fognak, Heves és Fejér vármegyék feliratait tudomásul veszi. (Helyeslés és ellentmondások.) Frivaldszky Sándor dr.: Minden magyar embernek szívéhez és lelkéhez kell csak fordulni, hogy megkapjuk a választ, vájjon mi a jelen kérdésben a tennivaló? Ausztriában kiadták a jelszót, hogy Magyarország tejbenmézben úszik, kiapadhatlan kincsei vannak, ennélfogva a nagyobb hozzájárulási arányt is el fogja tudni viselni. Ebben a viselkedésben nincsen komolyság, mert Ausztria épen olyan jól tudja, mint mi, hogy közgazdasági viszonyaink nem olyan rózsásak, Ausztriát ennél a kérdésnél csak a kapzsiság és a telhetetlenség vezérli. (Tetszés.) És a legszomorúbb az, hogy itt az országban is vannak egyesek, akik tápot nyújtanak az ilyen jogtalan követeléseknek. Nagyváradon hangzott el a röpke szó, hogy: nem fogadhatunk el ajándékot. Hát nem is fogadunk el ajándékot, de nem is akarunk adni. (Tetszés.) Az osztrákok jogtalan követelését a leghatározottabban vissza kell utasítani. Ezért ajánlja a következő indítvány elfogadását. (Olvassa): Mondja ki a közgyűlés, hogy Heves és Fejér vármegyék közönségének a kvóta kérdésében a képviselőházhoz intézett feliratát pártolja s elhatározza, hogy a képviselőházhoz hasonló értelemben feliratot intéz, mely felirat elkészítésére a tanácsot ezennel utasítja. (Helyeslés.) Pártos Béla: Szomorú bizonyítéka a közélet hanyatlásának az, hogy ilyen fontos kérdés fölött itt még vitatkozni kell. Azt hitte, hogy vita nélkül hozzá fognak járulni a vármegyék felirataihoz. Ausztriában a legszenvedélyesebb agitácziót folytatják a magyarok ellen. Pedig legjelesebb férfiaink pártkülönbség nélkül mondották azt, hogy a mai viszonyok mellett a kvóta fel nem emelhető. Hiszen még 1867-ben egynehány százezer forinttal több állapíttatott meg méltányosságból, mint a mennyit Magyarország fizetni köteles lett volna. A kvóta felemelése ellen tiltakoztak pártkülönbség nélkül Falk Miksa, Kossuth Ferencz, Horánszky Nándor, (Éljenzés.) akik munkálataikban a leghathatósabb indokokkal bizonyították, hogy jogtalan dolgot követel, aki a kvóta felemelését akarja. Nincs jogunk a nemzet vagyonát elo-