Fővárosi Közlöny, 1897 (8. évfolyam, 1-105. szám)

1897-10-22 / 85. szám

vénynek megfelelőleg szerkesztessenek és az ügy ezután újból a közgyűlés elé terjesztessék. A közgyűlés Polónyi Géza és Molityus Arisztid halasztási indítványát elfogadta. Vosits Károly tanácsnok előadja a szak­bizottmány és a tanács előterjesztését, a buda­pesti »Ferencz József« földalatti villamos vasút építési költségeinek elszámolása ügyében; az V. ker. Visegrádi-, Korall- és Garam-utczák csatornázása; a X. ker. Gyömrői-út mellett fekvő iskolához vezető névtelen út folytatóla­gos kiépítése és világítása;­ a VII. kerületi Mexikói-út egy részének macadamszerű burko­lása; a városligeti tó felszínét ellepő moszat leszedésére szükséges újabb költség tárgyában; továbbá a IX. ker. külső Soroksári-út nyugati oldalán tervezett vízvezetéki cső-fektetés ügyé­ben ; a IX. ker. Tűzoltó-utcza egy részében tervezett vízvezetéki cső­fektetés iránt; a Sacré coeur intézetet terhelő csatornaépítési járulék elengedése iránt; a Hungária árpagyöngy- és köveshántoló-gyár-részvénytársaság felebbezésére, kövezési járulék törlése iránt; dr. Wagner Jenő felebbezésére kövezési járulék törlése iránt; a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság átiratára, a VI. ker. Kmetty­ utczai 28. sz. ingatlant ter­helő kövezési járulék ügyében; dr. Draskovich István felszólamlására, kövezési járulék törlése iránt; Klein H. János építőmester felebbezé­sére, a terézvárosi templom előtt állott kút­szobor eltávolítása alkalmával keletkezett kár­térítési kötelezettség tárgyában, Schlanger Bertalan felebbezésére, vízpazarlási ügyben. A közgyűlés mindezen előterjesztéseket, valamint a tanács azon előterjesztését, hogy az orsz. statisztikai hivatal környékén szükséges föld­egy­egetési munkálatok, tekintettel a tél beálltára, még ez évben végrehajtassanak, el­fogadta. Rózsavölgyi Gyula tanácsnok előterjeszti a szakbizottmány és a tanács előterjesztését a kolozsvári Mátyás-szobor kö­zségeire 500 frt megszavazása iránt. A közgyűlés Bogisich Mihály azon indít­ványa ellenében, hogy a Mátyás-szobor költsé­geire 500 frt helyett 10­00 frt szavaztassék meg, Rózsavölgyi Gyula tanácsnok felvilágosítása után a tanács előterjesztését elfogadta. Dr. Vaszilievits János tanácsnok előadja a pénzügyi bizottmány és tanács előterjesztését: a m. kir. államvasutak átiratára, a Kerepesi-és Szent-Mihályi-utak összekötésére szükséges 62 négyszögölnyi városi terület átengedése ügyé­ben ; a X. ker.­tisztviselő-telepen 863/la/l. 325. hr. sz. a. fekvő telek eladása tárgyában; Schödl Károly kérvényére, a Mátyás-hegyen 314 négy­szögölnyi városi terület eladása tárgyában; két VI. kerületi Kmetty-utczai városi teleknek ár­verés alá bocsátása tárgyában 996/97. sz. a. hozott közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt; az első cs. kir. szab. Duna­gőzhajózási társaság felebbezésére, a Petőfi-téri központi személyszállító hajóállomással szemben levő pinczevendéglő nyitott sátra ügyében hozott tanácsi határozat ellen; Tyroler Irma homok­bánya-bérlő felebbezésére, a vele fennállott bér­leti szerződés megszüntetése kérdésében; az adó­főpénztárnál teljesített pénztári vizsgálat ered­ményéről és az I. ker. pénztárnál teljesített pénztári vizsgálat eredményéről. A közgyűlés mindezen előterjesztéseket el­fogadta. Elnök ezután bejelenti a választás ered­ményét, mely szerint a beadott 167 szavazat közül 166-tal közmunkák tanácsába Mihálovits Antal és a központi választmányba Bálint Sándor választatott be. (Tudomásul vétetik.) Földváry Antal tanácsjegyző előadja az ipari bizottmány és tanács előterjesztését Ten­czer Pál biz. tasnak az ószeres-ipar gyakorlása tárgyában beadott indítványára. Dr. Springer Ferencz : A tanácsot ezen elő­terjesztése alkalmából érzelmi motívumok ve­zették, nem akarván, hogy sok szegény ember kenyerét veszítse. Szóló is helyet ad az érzelmi motívumoknak, ott a­hol magasabb tekintetek az ellenkezőt nem parancsolják. De a jelen esetben a közbiztonság és az általános jogrend érdekében ellenzi az előterjesztést, mert nem akarja, hogy honfitársainkat és azok szorítsák le az általuk gyakorolt ipar teréről, kik a magyar honosságot meg nem szereztek és akik a jogrend szempontjából legtöbb kifogás alá esnek. Végül azon közvetítő indítványt teszi, hogy ezen szóban forgó ószeresek legalább arra köteleztessenek, hogy a köteles 3 évet követő két év múlva magyar állampolgárságot meg­szerezzék. Medvey Zsigmond nem hajlandó a már végérvényes szabályrendeletet módosítani, mert ezzel azon véleménynek adnánk tápot, hogy a közgyűlés első határozatát nem fontolta meg eléggé. Nekünk első­sorban honfitársainkat kell támogatni, mert ellenkező esetben újabb vissza­éléseknek engednénk tág teret. — Pártolja dr. Springer Ferencz indítványát. Tenczer Pál szerint az itt hangoztatott elvek azon svájczi állampolgárokkal szemben volnának alkalmazandók, kik ezen haza földön milliókat szereznek, de nem érzik magukat indíttatva a magyar állampolgárságot megsze­rezni. Huszonöt év óta ismeri a közgyűlés szabadelvűségét és reméli, tudja, hogy ez eset­ben is hagyományos szellemében fog dönteni. Ajánlja a tanács előterjesztését elfogadásra. A közgyűlés a tanács előterjesztését el­fogadta. Rózsavölgyi Antal tanácsjegyző előadja a tanács előterjesztését: Szlávy Béla és társa, Czakó Lajosné, a­­Magyar kerámiai gyár rész­vénytársasága, Hübner Imre és társai, a San­gerhauseni gépgyár és vasöntöde részvény­társaság, Fischer Frigyes és társai, Höbinger Antalné, Wurm József, özv. Vukovári Miksáné, Freissler Antal gyáros, Weisz Adolf kereskedő, Móricz Pál berettyó-uj­falusi lakos és Gyömörey Felixné­ felebbezésére, átiratási és engedelmi díj törlése iránt. Dr. Szohner Lajos a kerámai gyár, a sanger­hauseni gyár és Freiszler Antal felebbezéseinek igazat ad, mert az 1890 : XIII. t.-cz. által adott állami kedvezmények adományozása körüli el­járás természetéből foly, hogy oly esetekben, midőn gyár épül és annak kedvezmények adat­nak, a községi átírási díj alóli mentesség a gyárnak előbb szerzett telkére is kiterjed. Dr. Fülepp Kálmán kijelenti, hogy az ily felebbezések a tanács előtt a leglelkiismeretesebb elbírálásban részesülnek s minden körülmény megfontolásra és méltánylásra talál. De az állami kedvezmény világosan 10—15 évre szól s a községi díjmentesség is csak ennek a határai közt értelhetik. A közgyűlés az összes felebbezéseket mellőzi. Végül Faller Ferencz főjegyző bemutatja dr. Havas Rezső és társai következő indítványát: Tekintetes Székes Fővárosi Törvényható­sági Bizottság! Általános a panasz, hogy a IV. ker. Ferencz József-rakpartnak az Eötvösi­tértől a Petőfi­ térig terjedő részén, vagyis az úgynevezett Gorsón a világítás nagyon fogya­tékos. A ritkán álló gázlámpákat a fák lombjai teljesen elfödik s igy azok csak gyér világos­ságot adnak, s ha helylyel-közzel a kávéházak lámpái nem vetnének fényt a Corsóra, estén­ként e szép sétahelyen homályban járkál­hatnánk. A budapesti Gorso ritkítja párját a vilá­gon. Bécsnek, Berlinnek, Párisnak lehetnek fé­nyes palotái és utczái, de oly remek sétahely­lyel, mint a mi Corsónk, a­mely a hatalmas Duna partján vonul el, s a melyről Budának páratlan panorámáját szemlélhetjük, aligha bsz Európának más continentális városa. Nem is csoda tehát, ha az idegeneknek s a budapestiek­nek egyik legkedveltebb üdülő­helye a Corsó s különösen az esti órákban valóságos ember­tömegek hömpölyögnek végig akáczainak lomb­sátora alatt. Annál visszatetszőbb, hogy elégte­len a világítás s csaknem sötétség uralkodik a Gorsónak azon részein, a­melyek távolabb esnek a kávéházaktól. Szerény nézetünk szerint a bajon csekély költséggel lehetne segíteni, s már azáltal is javítanánk a helyzeten, ha a Gorsón a gáz­lámpák — úgy mint az Andrássy-úton és a Fürdő-utczában — Auer-égőkkel láttatná­nak el. Mindezek után tiszteletteljesen indít­ványozzuk: méltóztassék a tekin­tetes Tanács útján a mérnöki hiva­talt utasítani, hogy a Gorso meg­világításának javítása tárgyában concrét javaslatot terjeszszen a tekintetes székes­fővárosi Törvény­hatósági Bizottság elé. Kiváló tisztelettel maradunk a tekin­tetes székes fővárosi törvényhatósági bi­zottságnak Budapesten, 1897. évi október hó 16-én kész szolgái Dr. Havass Rezső, dr. Löw Sámuel, dr. Verédi Károly, Hilbert Károly, Lavotha A., Pártos Gyula, Heltai Fe­rencz, Michl Alajos, dr. Gonda Ignácz, Zitter­barth Károly, dr. Grosz Sándor, Filó János, Hahóthy Sándor, Fektor Ferencz, Hüttl Tivadar, Osztoits Mihály, Vasskó Endre, Németh Antal, Seenger Béla, dr. Ebner János, Glück Frigyes, Morbitzer Lőrincz, Spannberger Alajos, ifj. Pákai Kölber Fülöp, Weinszeisz Lajos, Rupp Zsig­mond, Havass Károly, Rémi Róbert, dr. Kiss József, Bachát Dániel, Török György, dr. Ludvik Endre, Németh A., Schiller György, Kimer József, Szántay Adolf, Kurfürst Miksa, Kleineisel Jakab, Szászy László, Bálint Sándor, Matuska Alajos, Thék Endre, dr. Rácz Károly, Kasics Péter, Fenyvessy Adolf, Kállay Gyula. A közgyűlés az indítványt kellő előkészítés és javaslattétel végett kiadja a tanácsnak. Ülés vége ,28 órakor. NEM HIVATALOS RÉSZ. A fővárosi közmunkák tanácsából. 1897. október hó 14-én. Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyző­könyv hitelesítésével dr. Országh Sándor és Pucher József tanácstagok bízattak meg. A katonai igazgatás az V. kerületben levő Újépületet e hó 22-én a közmunkák tanácsá­nak át fogja adni. A tanács abban állapodik meg, hogy az elnökség az épületek lebontására írja ki az árlejtést, a következő főbb feltétele­ket állapítván meg: az Újépület vagy egész­ben, vagy nyolcz részre osztva, engedtetik át lebontás végett. Ennek megfelelően az ajánlat vagy az egész épületre, vagy az egyes részekre szólhat. A lebontást 1. évi november közepén meg kell kezdeni és jövő évi augusztus 1-éig be kell fejezni. Ezen időpontig a törmelék is elfuvarozandó, de a lebontás folytán nyert építési anyagok az e czélra kijelölendő terüle­ten még további három hónapig, vagyis 1898. évi november 1-éig ott tarthatók. Ez utóbbi időpontig tehát a telektömb teljesen szabaddá teendő. Ó-Budára a tanács új általános szabályo­zási tervet dolgozott ki és azt hozzájárulás végett közölte a székes fővárossal, mely több irányban módosításokat hozott javaslatba, né­mely részlet tekintetében pedig bővebb tanul­mányt óhajtván tenni, elhatározását függőben tartotta. A tanács a főváros módosításait nagy­részt elfogadta, a függőben tartott részletekre nézve pedig eredeti álláspontját fentartja. Az V. ker. Csanády-tér oly nagyra van tervezve, hogy belőle netáni középületek eme­lésére is jusson. Miután azonban a középüle­tek elhelyezése más megoldást is nyerhet, a főváros kívánságára hozzájárul a tanács, hogy a tér mintegy a harmadával kisebbre vezessék. A vasúti vállalat a köztemetői vonalnál a Hungária­ körút (Hajtsár­ út) és Salgótarjáni utcza találkozásánál levő megállóhely mellett, tekintet­tel az itt felépült tüzérlaktanya közlekedési igényeire, kitérő vágánynyal külön állomást tervez, úgy, hogy a kitérő a vasúti töltés és a magyar államvasúti munkásházak közé jusson. Az eszmét a főváros elvileg elfogadta, mivel azonban a vállalat terve szerint a munkás­telephez nem lehetne kellőleg hozzáférhetni, azt kívánja, hogy a kitérő az északi vágány oldalán helyeztessék el, a­hol erre elegendő terület van. Ehhez a tanács is hozzájárul azzal, hogy a kitérő ne jusson a Hungária­ út és a salgótarjáni utcza keresztezésébe. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Pályázat népszínműre. A budapesti népszínházi bizottmány népszinmür® pályázatot hirdet a következő feltételek mellett: 1. Kívántatik a magyar népéletből vagy a magyar történetből vett, egész estét betöltő eredeti népszinmű.

Next