Fővárosi Közlöny, 1903 (14. évfolyam, 1-49. szám)

1903-01-02 / 1. szám

hatályát veszti s a hátralék egy összegben, egy­szerre esedékessé és behajtandóvá válik. 10. A tanács előterjesztése a VII. ker. pénz­tárnál megtartott vizsgálat eredményéről. (Elő­adó : dr. Vaszilievits tanácsnok.) A VII. ker. elöljárósági pénztárnál 1902. évi május 20-án megtartott váratlan rendes pénztári vizsgálat alkalmával a pénz és naplók, valamint az értékek kezelése teljesen rendben találtatott, mit a tanács tudomásul jelent be a közgyűlésnek. 11. A tanács előterjesztése a VIII. ker. elöl­járóság által nyilvántartott behajthatatlan köve­telések törlése tárgyában. (Előadó : dr. Vaszi­lievits tanácsnok.) A VIII. kerületi elöljáróságnak a folyó 1901. évben felmerült és a kellő vizsgálat után törlendőknek nyilvánított behajthatatlan követelésekről szóló ki­mutatását, mely a kerületi választmány hozzájárulá­sát igazoló záradékkal el van látva, a tanács oly javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy miután a fenforgó követelések (bírságok) behajtása körül mu­lasztás senkit sem terhel, az ezen kimutatásban 1­136 tételben felsorolt s összesen 4135 K 29 f-t kitevő összeg végleges törlését elrendelni méltóz­tassék. 12. A tanács előterjesztése a Székesfővárosi Közlekedési Vállalat Részvénytársaság felebbe­zésére, kövezetbér leszállítása tárgyában hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó: dr. Vaszilievits tanácsnok.) A székesfővárosi közlekedési vállalat részvény­társaság 1901-re kövezetbér czímén 2496 K befize­tésére szólíttatott fel. A társaság a fizetési megha­gyás ellen felebbezést adott be, melyben azt mondja, hogy a kivetés összegéből csak 1080 K-t ismerhet el, a többletet törölni kéri, mert igaz ugyan, hogy a főkapitányságtól 104 kocsiszámot kapott, de maxi­mális számítással is átlag csak 45 kocsija van állan­dóan forgalomban s a szabályrendelet szerint nem lehet kötelezhető többre, mint hogy a felvett maximá­lis átlag után adózzék. A tanács a felebbezést elutasító javaslattal ter­jeszti a közgyűlés elé, mert a 630/876. kgy. számú közgyűlési határozattal elfogadott kövezetbér besze­dési módozat szerint a kivetés a rendőrség által ké­szített kimutatás alapján történik; minthogy pedig a kimutatás szerint folyamodó társulat az 1901. évben 104 társaskocsi után kapott számot, nem vehető figyelembe ama kifogás, hogy tényleg csak 45 ko­csija járt. 13. A tanács előterjesztése Eizinger Miksáné felebbezésére, járdafoglalási ügyben hozott elöl­járósági határozat ellen. (Előadó: dr. Vaszi­ljevits unok.) A VI. ker. elöljárós­óság 1902. évi május 2-án engedélyt adott Eizinger Miksáné vendéglősnőnek, hogy a Gyár-utcza 2. sz. alatt levő üzlete előtt járdát az 1902. évi nyári évadra elfoglalhassa. Eizinger Miksáné ezen járdafoglalás után a kiszabott 137 K 83­0 járda­foglalási dijat meg is fizette. A múlt év október havá­ban azután Eizinger Miksáné az iránt folyamodott, hogy a befizetett díjat neki utalványozzák vissza. (Ő ugyanis a járdát nem vehette igénybe, mert áprilistól júniusig a házat javították, azután pedig a földalatti kábel elkészítése czéljából a csatornázás annyira elzárta üzlete bejáratát, hogy vendégei alig juthattak be az üzetbe, a járdát pedig épenséggel nem használhatta. A VI. kerületi elöljáróság a kérelmet eluta­síttotta, mert a járda asztalok és székek oda helyezése által használatba vétetett, s mert az elöljá­róság most már nem is győződhetett meg a folyamodó állításainak valódiságáról. A tanács ezen határozata ellen Eizingerné most felebbezést adott be, melyben nehéz anyagi helyzetére, a rossz üzleti viszonyokra hivatkozva azt mondja, hogy állításai köztudomásúak s kérel­mének mindenesetre hely volna adható, vagy leg­rosszabb esetben is a befizetett díj jövő évre javára volna írandó, mikor újból ki akarja bérelni a jár­dát. A tanács a felebbezést elutasító javaslattal ter­jeszti a közgyűlés elé. 14—15. A tanács előterjesztései a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság felebbezéseire, két rendbeli átiratási és engedelmi­ dij ügyben hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó: dr. Vaszilievits unok.) A m. kir. kincstár terhére a székesfőváros pesti részének 14.844—14847, 9.777, 9.775 sz. tkvi be­tétében foglalt 7.304—7.308/2/1/3/a, valamint 9.639/a és 9.639/a hr. sz. ingatlan vételára után 7.733 K 60 fillér l°A­-os átiratási és engedelmi díj rovatott ki. Továbbá ugyancsak a m. kir. kincstár terhére a székesfőváros pesti részének 5.535. sz. tkvi beté­tében foglalt 5.481. hr. sz. ingatlan vételára után 1.273 , 20 fillér 1%-os átiratási és engedelmi díj rovatott ki. A kincstár képviseletében a kincstári jogügyi igazgatóság ezen kivetések ellen két rendbeli felszólam­lást adott be, a tanács azonban azokat elutasította azon oknál fogva, minthogy a fővárosi átiratási és engedelmi díj a kincstári vagyonátruházási illetéktől, teljesen füg­getlenül szabatott ki, annak pótlékát nem képezi s ez alól mentességnek helye nincs. A kincstári jogügyi igazgatóság ezen határozatok ellen felebbezést adott be, melyben hivatkozik a m. kir. közigazgatási bíró­ságnak, mint legfelsőbb fórumnak döntésére, mely kimondotta, hogy az ilyen átiratási díjak az ingatlan vagyon átruházása után járó kincstári illeték pótlé­kának jellegével bírnak és ennélfogva csak abban

Next