Fővárosi Közlöny, 1903 (14. évfolyam, 50-99. szám)

1903-06-19 / 50. szám

fel, mely többletet a telkek emelkedő bérértékével arányban állónak tartjuk, tisztelettel javasoljuk, hogy a szóbanforgó kétrendbeli szerződést a felajánlott magasabb bérek mellett az eddig érvényben volt feltételek érvényben tartásával, de az XV évi fel­mondás kikötésével, 6 évre meghosszabbítani mél­tóztassék. Neubauer Mórnak és Fischer János fiai czég­nek a Prajzák-féle bérletnek 800 koronáért leendő átvétele iránt benyújtott kérelmeit elutasítani java­soljuk. Budapest, 1903. május hó 6. A tanácsi VI. ügyosztály. Ezen javaslathoz a pénzügyi bizottmány is hozzá­járult. A tanács a pénzügyi és gazdasági bizottmány javaslatát — Fischer János ujóbbi ajánlatának mellőzésével, ki ezen beadványában az összeg megnevezése nélkül 800 koronánál magasabb bért ajánl fel s nyilvános árverést kér — elfogadás vé­gett a közgyűlés elé terjeszti. II. Rendes tárgyak: 5. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a III. kerületi elöljáróság részére uj elöljárósági épü­let emelése kérdésében. (Előadó: dr. Vaszilie­vits tanácsnok.) A közgyűlés 1898. évi deczember hó 21-én 1571. kgy. sz. a. hozott határozatával a III. ker. Szentendrei­ utcza 21 sz. a. az ó­budai városház mellett fekvő 352­5-ös kiterjedésű kincstári telket a III. ker. elöljáróság elhelyezésére szolgáló és az igényeknek meg nem felelő épület kibővítése czél­jára megszerezvén, az 1899. évi augusztus hó 24-én 41414/99—VI. sz. a. kelt tan. határozattal felhiva­tott a mérnöki hivatal, hogy a kerületi elöljáróság megfelelőbb elhelyezésének programmját­­a tanácsi VI. ügyosztály és a kerületi elöljáró közbenjöttével készítse el s mielőbb mutassa be. A mérnöki hivatal e felhívásnak megfelelve, jelentését 1901. július 5-én beterjesztette. Eszerint a jelenlegi régi elöljárósági épület, amint azt a mérnöki hivatal már előzőleg is több izben jelen­tette, oly rongált állapotban van, hogy arra ráépíteni nem lehet, sőt arra sem alkalmas, hogy a kincstártól megvett szomszédos telken kibővíttessék, miért is java­solta a mérnöki hivatal, hogy az elöljáróság részére — a jelenlegi tarthatlan állapot figyelembevételével — teljesen új épület emeltessék. Egyidejűleg be is mutatta a mérnöki hivatal az építendő új elöljáró­sági épületnek a tanácsi VI. ügyosztály és a kerületi elöljáró közbenjöttével megállapított programm alap­ján készült vázlatos tervrajzát és megközelítő költ­ségvetését, melyek szerint a kétemeletes új épület a régi épület helyén és a kincstártól megvett telek egy részén, összesen 436­20 k­ölnyi területen épülne fel, úgy, hogy a kincstártól megvett teleknek a Szent-Endrei-utcza és Vöröskereszt-utcza sarkán fekvő 170'60 Q]-ölny része érintetlenül maradna, más czélra lenne felhasználható. Az elöljáróság jövő terjeszke­désére való tekintettel a mérnöki hivatal az új épületet a jelenlegi szükségletnél valamivel nagyobbbra tervezte, hogy az esetre, ha adófelügyelőséget vagy anyakönyvi kirendeltséget kapna a terület, ezen hi­vatalok is elhelyezhetők legyenek az elöljárósági épületben, addig pedig a II. emeleten levő ezen fölös helyiségek bérlakásként értékesíthetők. Az építési költség 368.000 kor., a bútorzat pedig 12.000 kor., vagyis az összes költség megközelítőleg 380.000 ko­ronára számíttatott. Az ügy tárgyalás és javaslattétel végett a pénz­ügyi és gazdasági bizottmánynak adatván ki, a bizott­mány az új épület kérdésének érdemleges tárgyalása előtt szükségesnek tartotta a részletes tervek elké­szíttetését és azoknak előzetesen műszakilag való letárgyaltatását, egyszersmind pedig a mérnöki hiva­tal részére oly értelmű utasítás kiadását, hogy igye­kezzék a terveket a lehető legkisebb költségösszeg keretében elkészíteni. Az 1901. szeptember 26-án 45.650/901—VI. sz. a. kelt tanácsi határozattal kiadott ezen utasításra a mérnöki hivatal elkészítette a részletes terveket, melyek szerint már az új épület csak 421 f­eset foglalna el és 196­ 50­-ös terület maradna fenn egyéb czélra, az építési költség pedig a megközelítő költségvetés szerint 8000 korona bútorozási költ­séggel együtt 308.000 koronára rúgna. A kisérő jelentés szerint még kisebb területre az épületet azért nem lehetett szorítani, mert ugy a földszintre, mint az emeletekre tervezett hivatalos helyiségek kapcsolatát a czélszerűség és szolgálatii érdek szempontjából nem lehet megszakítani. Ezen kényszerhelyzet okozta azt is, hogy a második udvar hátsó szárnyai csak emeletesek s mégis marad még a második emeleten egy kisebb lakás, mely azonban rövid idő múlva szintén hivatalszobákká lesz átala­kítandó, mivel a későbbi bővítésre­­csak egy szoba maradt fenn rendelkezésre. A középítési bizottság magánépítési albizottsága az építési tervek ellen műszaki szempontból kifogást nem tett és a hozzávetőleges költségvetésnek a részletes költségvetés kidolgozásánál leendő alapulvételéhez is hozzájárult. A magánépítési albizottság jelentése szerint a II. emeleten tervezett bérlakás létesítésének kérdése nem lévén műszaki szempontokból elbírálandó, a tanács határozatától függ, váljon az ideiglenesen létesíttessék-e vagy sem. A mérnöki hivatal a részletes költségvetést is elkészítvén, e szerint az épület 342.000 koronába kerül, míg a megközelítő költségvetés szerint csak 308.000 K. vétetett előirányzatba. E tetemes külön­bözet a jelentés szerint onnan származik, hogy az időközben megejtett talajvizsgálat eredményéhez képest sokkal mélyebb alapozást kellett utólag számí­tásba venni, másrészt pedig a tégla és egyes építési anyagok árának emelkedő irányzata miatt az egység­árakat is valamivel magasabban kellett előirányozni, mint ahogyan azok a megközelítő költségvetés össze­állítása idején számíttattak. Azon kérdést, hogy várjon jön-e az épületbe adófelügyelőség vagy anyakönyvi hivatali kirendeltség, a mérnöki hivatal is az építkezés megkezdése előtt tisztázandónak tartja az utólagos átalakítási munkák elkerülése érdekében, de megjegyzi, hogy egyébként

Next