Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 1-50. szám)

1907-01-01 / 1. szám

bizottság 1. közgyűlése elé javaslatot tenni az iránt, hogy a vízszolgáltatásról szóló szabályrendelet és vízdíjszabály érvénye 1907. évi július hó végéig meghosszabbíttassák azzal a kikötéssel, hogy a­menyi­ben az alkotandó új szabályrendelet előbb jóvá­hagyatnék, az ezen időn belü­l is életbeléptethető lesz. Budapest, 1906. évi deczember hó 1-én. A tanács II. ügyosztálya: Dr. Iruzáth János s. k. Vosits Károly s. k. tanácsjegyző, tanácsnok. A tanács ezen ügyosztályi előterjesztéshez hozzá­járult és azt elfogadás végett a közgyűlés elé terjeszti. 2. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a vizszolgáltatási szabályrendelet és vizdíjsza­bály megállapítása ügyében. (Előadó: Vosits tanácsnok.) 63.566/906. A vizszolgáltatási szabályrendelet és vizdíjszabály részbeni módosítása ügyében folyt tárgyalások eredménye egész szövegében közölve volt a „Fővárosi Közlöny" 1905. évi junius 13-án megjelent 48-ik számában. E tárgygyal a az 1905. é. okt. 4-én tartott rend­kívüli közgyűlés foglalkozott és a következő határo­zatot hozta : 1254/1905. kgy. sz. Tárgyaltatott a tanács 77.177/1905—11. számú előterjesztése, a vízszolgáltatási szabályrendelet és a vízdíjszabályzat részbeni módosítása kérdésében. A közgyűlés tekintettel arra, hogy a tanács által elfogadás és illetve megállapítás végett előterjesztett szabályrendeleti tervezet több rendelkezésének, — különösen pedig a bírságolásra, a vízpazarlásért és egyéb mulasztásokért a felelősségnek megálla­pítására, — a vízmérőknek kötelező alkalmazására, a vízszolgáltatásnak megszüntetésére és a társtulaj­donosok egyetemleges fizetési kötelezettségének a megállapítására vonatkozólag javasolt intézkedéseknek előterjesztett alakjukban az alkotandó szabályren­deletbe való felvételét a vízfogyasztó közönségnek az érdekében aggodalmasnak tartja, a vízszolgáltatási szabályrendelet és a vízdíjszabálynak újóbbi megálla­pítására vonatkozólag előterjesztett tanácsi javaslatnak érdemleges tárgyalásába ezúttal sem bocsátkozik és Polónyi Géza bizottsági tag ar indítványának az elfogadásával oly utasítással adja vissza a tanácsnak, hogy azt ezen észrevételekre való figyelemmel a jogügyi bizottság által újból tárgyaltassa és ezen tárgyalás eredményéhez képest a szabályrendelet és díjszabás megállapítására vonatkozólag tegyen újabb előterjesztést. Egy alkalommal a közgyűlés az 1901. évi junius hó 12-én 723. szám alatt hozott határozatával meg­állapított, a m. kir. belügyminiszter urnak 1901. évi julius hó 26-án 76.842. sz. a. kelt leiratával felsőbb jóváhagyást nyert és érvényben levő vizszol­gáltatási szabályrendeletnek és vizdíjszabálynak az érvényét Simonovics Béla bizottsági tag urnak az indítványára 1906. évi február hó 1-től számított további egy évre, vagyis 1907. évi január 31-ig terjedő időre változatlanul fentartja és ezen határo­zatát felsőbb jóváhagyás végett a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrhoz terjeszti fel. A jogügyi bizottság 1906. évi április 9-iki ülésén ezt határozta: A vízszolgáltatási szabályrendelet és vízdíjsza­bályzat módosítása ügyének részletes és beható tárgyalására a bizottmány Fü­lepp Kálmán főügyész úr elnöklete alatt dr. Fraenkl Sándor, dr. Kuncz Jenő és dr. Leitner Adolf bizottsági tag urakból álló szűkebb körű bizottságot kü­ldi ki azzal, hogy e tár­gyalásokhoz a netán szükséges felvilágosítások meg­adására Vosits Károly tanácsnok és Kajlinger Mihály vízvezetéki igazgató urak is meghívandók lesznek. Az albizottság azután ezt a javaslatot terjesz­tette a jogügyi bizottság elé. Folyó évi április hó 9-én tartott üléséből kelt határozatával a székesfőváros vízszolgáltatásáról szóló szabályrendelet és díjszabás tervezet újabb be­ható tanulmányozására és tárgyalására kiküldött szű­kebb körű albizottság, a jelzett szabályrendeletet és díjszabást a tan. II. ügyosztály vezetője és a h. víz­műigazgató részvétele mellett több ülésben kimerítő tárgyalás alá vévén, ennek eredményéhez képest az egész anyagot érintő módosításokat a következőkben javasoljuk: A szabályrendelet-tervezet 1. §-ának második bekezdésében foglalt ezen mondatrész „melyekben a tulajdonos maga lakik", világosabb meghatározás czéljából „melyekben kizárólag a tulajdonos lakik" szöveggel cserélendő fel. Ugyanezen szakasz stiláris módosításaként a negyedik bekezdés két utolsó „halasztás engedélyez­hető" szava, „halasztást lehet engedélyezni" szavak­kal helyettesítendő. A 3. §. első bekezdése felesleges, mert az üzem folytatásának természetes következménye,­­ tehát ennek kihagyását, illetve törlését javasoljuk. A vízszolgáltatási kötelezettség fokozatainak feltüntetése czéljából javasoljuk továbbá, hogy ugyan­ezen szakasz 1. mondata a tervezet szerinti harma­dik,­­ a 2. mondata a tervezet szerinti negyedik és végül a szakasz utolsó mondata, a tervezet szerinti harmadik bekezdés legyen és pedig az utolsó mon­dat a következő szövegezéssel: „Az üzem megzava­rása vagy más akadályok következtében a vízszol­gáltatásban beállható bármely hiányokért, vagy meg­szakításokért azonban" a . . . A 4. §. első mondatát a következő világosabb szöveggel javasoljuk: „Ha az ingatlantulajdonos vízvezetéki vizet igényel, ezt a vezeték berendezési terveinek bemuta­tásával a vízművek igazgatóságánál írásban kell kérelmeznie." A 7. §. második bekezdését, a főváros fel­mondási jogának korlátozása, illetve a felmondás feltételeinek meghatározása czéljából a következőleg javasoljuk szövegezni: „A felmondás joga megilleti a székesfővárost is, ha a 2. §. a) és b) pontjain alapuló kötelezettségének teljesíthetése ezt igy kí­vánja.­­ ..." A 9. §. második bekezdésének ezen részét: „oly átalakítások, vagy kibővítések terveztetnek, me­

Next