Fővárosi Közlöny, 1908 (19. évfolyam, 47-93. szám)

1908-06-12 / 47. szám

is nyáron, lesznek most is elegen, valószínűleg egyéb fontos tárgyak is vannak. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a nyári szünet előtt tárgyaltassék le a szabályrendelet, az időpontot nem tartja lényegesnek, de nem szabad kockára tenni azt, hogy a következő negyedre se legyen életbe léptethető. Dr. Heltai Ferenc nem volt jelen azon a köz­gyűlésen, melyen ennek a tárgynak a nyári szünet előtt való letárgyalását határozták el, de ha az a szempont vezette a közgyűlést, hogy a szünet előtt tárgyalják le ezen szabályrendeletet, amely egyike a legfontosabbaknak a főváros egész életében, hogy augusztusban vagy legkésőbb novemberben életbe­lépjen, az a szempont nem lehet irányadó, mert ha le is tárgyalják a nyári szünet előtt, ki van zárva, hogy végigjárja a szükséges retortákat, amelyeknek az életbeléptetést meg kell előzniök; ha le is tár­gyalják a szünet előtt, 30 napig ki kell függeszteni, az esetleges felebbezésekkel együtt kell felterjesz­teni a kormányhoz és a jóváhagyás két miniszter jóváhagyásától függ. Mikor ily nagyfontosságú, a főváros ingatlanainak értékesítési viszonyaira mélyen kiható szabályrendeletet tárgyalnak, a méltányosság is megkívánja, hogy adjanak időt ennek a kérdésnek a tanulmányozására. A közgyűlés által kiküldött bizottság 11 ülésen tárgyalta ezen kérdést, igen jelentékeny és életbe­vágó módosításokat tett, a tanács sem tárgyalta meg azt és csak akkor lesz közzétehető a bizottság javas­lata, ha a tanács is letárgyalta. Ha időt akarnak adni a közgyűlés tagjainak, hogy tanulmányozzák a szabályrendeletet, ki van zárva, hogy az a mához két hétre tartandó közgyűlésre kitűzhető legyen, ha pedig rendkívüli közgyűlésre marad, az csak július hónapban történhetik ; indítványozza tehát, hogy a szabályrendelet tárgyalása a nyári szünet lefolyta utáni első rendes közgyűlésre tűzessék ki. Dr. Szalay Mihály a közgyűlés határnapjával nem kíván behatóan foglalkozni, csak Heltai biz. taggal szemben jegyzi meg, hogy mikor a közgyűlés a szabályrendeletnek a nyári szünet előtt való le­tárgyalását elhatározta, a város lakosságával szemben becsületbeli kötelezettséget vállalt és a közönség megnyugtatására szolgálna, ha a szabályrendelet a nyári szünet előtt letárgyaltatn ék, szóló azonban nem ragaszkodik ehhez, azt hiszi, akár most, akár szep­temberben tárgyalják le, körülbelül egy időben fog a gyakorlatban használhatóvá válni. Szóló egy más körülményre kívánja felhívni a közgyűlés figyelmét és egy kérést intéz a polgár­mesterhez és a tanácshoz. Egy pár év előtt a köz­gyűlés egy nagy bizottságot küldött ki a lakáskérdés megoldására, számtalan ülés volt, memorandum is készült, de a közgyűlés ennek színét sem látta. Szóló helyesnek tartaná, hogy akármikor tárgyalják a lak­bérszabályrendeletet, az egész lakáskérdést tárgyalják, vagyis tárgyalják azon munkálatokat is, melyeket a kiküldött bizottság készített a lakáskérdésre vonat­kozólag. Elnök kijelenti, hogy ezt indítványképen nem lehet tárgyalni. Kasics Péter kijelenti, hogy a közgyűlés azon határozata óta, amely szerint feltétlenül júniusban kívánja letárgyalni a szabályrendeletet, nem múlt el három hónap és ez a határozat ma is hatályban lé­vén, az ügyrend szerint meg sem változtatható, csak akkor volna megváltoztatható, ha újabb körülmények merülnének fel. A kiküldött bizottság, amely igen szép eréllyel és buzgósággal járt el, eleget tett a közgyűlés utasításának, mert a dolog sürgősnek volt jelezve. Kéri a közgyűlést, hogy az ügyrend meg­döntésével ne változtassa meg határozatát; a teri­toriális okok, melyek akkor is hatottak, ma is fenn­állanak és a lakosságnak nagy izgatottságával szem­ben főleg a két főpontot kell védeni, ha nem alkot­hatják meg a szabályrendeletet, legalább annak két fő pontját, hogy t. i. egy éven belül nem szabad fel­mondani és egy éven belül nem szabad lakbért emelni, novella alakjában életbe kell léptetni. A köz­gyűlés meg akarta mutatni, hogy nem a háziurak döntenek itt, azért határozta el, hogy legkésőbb júniusban letárgyaltassék a szabályrendelet, kéri, ne változtassa meg a közgyűlés e határozatát. Elnök megjegyzi, hogy mikor a kérdés tár­gyaltatott, a közgyűlés nem határozott arra nézve, hogy mikor fogja azt tárgyalni, hanem utasítást adott a kiküldött bizottságnak, hogy három hét alatt ké­szítse el a munkáját, tehát formai okok nem aka­dályozzák a közgyűlést, hogy későbbre tűzze ki a szabályrendelet tárgyalását. A közgyűlés többsége a lakbérszabályrendeletet a nyári szünet után kívánja tárgyalni. Földváry Antal főjegyző felolvassa Willinger Ferenc biz. tag indítványát, melyben részletesen felsorolja az I. kerület azon utcáit, melyekben csa­torna, útburkolat, vízvezeték stb. hiányzik, minek folytán ezt az indítványt teszi. Mondja ki a közgyűlés, hogy indítványom indokaival együtt rövid úton adassék ki a mér­nöki hivatalnak azon utasítással, hogy a csatorná­zás, vízvezeték, világítás, járda és kocsi-út ren­dezésében nagyon is visszamaradt I. kerületre különös nagy gondot fordítson és a célszerű vagy szükségesnek mutatkozó munkálatokat mielőbb ter­jessze megszavazásra a közgyűlés elé, hogy azok még 1909 évben megvalósíthatók legyenek. Földváry Antal főjegyző felolvassa dr. Feleki Béla biz. tag következő indítványát: Mondja ki a közgyűlés, hogy minden kerületi elöljáróságnál egy, a fogalmazói szakhoz tartozó és arra képes tisztviselőt megbíz azzal, hogy a közhírré teendő napokon és hivatalos órák alatt a hivatalhoz fordulóknak közigazgatási és jog­ügyeikben felvilágosítást nyújt, útbaigazítást ad arra nézve, hogy melyik hatósághoz forduljanak, az illető hatóságokhoz szóló kísérő levéllel ellátja őket és esetleg kitanítással szolgál a szegényvédelem igénybe vételére nézve. Ezen indítvány indokolása ezeket mondja: A székesfőváros területén már régebben mű­ködik a „Jogvédő egyesület vagyontalanok részére", mely az indítványban megjelölt célból alakult, azon­ban tagjainak minden buzgósága dacára, mert a szük­ségelt anyagi eszközök rendelkezésére nem állanak, és mert hivatalos helyiségének központi elhelyezésénél fogva éppen azok nem vehették igénybe, akik arra legjobban rászorultak, intenzívebb tevékenységet ki­fejteni nem tudott; ennek az intézménynek működését

Next