Fővárosi Közlöny, 1910 (21. évfolyam, 1-33. szám)

1910-01-04 / 1. szám

tést nem tesz, az idézett szakasz alapján a hivatal­ból való nyugdíjazása iránt tegyen előterjesztést. Utasítja a tanács az elnöki ügyosztályt, hogy miután az 1909. év folyamán nyugdíjazottak részére még a régi nyugdíjszabályrendelet alapján állapít­tatott meg az ellátási összeg, az új szabályrendelet hatálya pedig ezekre is kiterjed, az illetők ellátá­sának pótlólagos kiegészítése iránt tegyen javaslatot. Az új nyugdíjszabályrendelet összes rendel­kezései az ideiglenes hivatalnokokra is kiterjedvén, utasítja a tanács az elnöki ügyosztályt, hogy az ideiglenes hivatalnokokra vonatkozó 417/1908. kgy. számú szabályzatnak a nyugdíjjárulékokat és a nyugdíjszerű ellátás mértékét megállapító 13. és 14. §-ainak megfelelő módosítása iránt is tegyen elő­terjesztést. A szabályrendelet 11. §-a szerint a nyugdíj­szerű ellátásnak és a nevelési díjnak az ország határain kívül való élvezetéhez a tanács külön enge­délye szükséges; miután a rendelkezés visszaható erejű, felhívja a tanács a számvevőséget, hogy a külföldön lakó fővárosi nyugdíjasokat és a neve­lési díjat élvező kiskorúakat azonnal jelentse be, ezek tartózkodási helyét állandóan tartsa nyilván és a nyugták számfejtése alkalmával a jövőben tudo­mására jutó eseteket is azonnal jelentse be, hogy a tanács a további szükséges intézkedéseket meg­tehesse. Az új szabályrendelet 51. §-a a 35 évi szol­gálatra kötelezettekre, az ideiglenes hivatalnokokra, továbbá az altisztekre és szolgákra nézve a régi nyugdíjszabályzatban megállapított mértéktől eltérő mértékben állapítván meg az állandó nyugdíjjárulé­kot, utasítja a tanács a számvevőséget, hogy az újonnan megállapított járulékoknak 1910. évi január hó 1-től kezdődőleg való szabályszerű előírásáról és levonásáról gondoskodjék. Minthogy pedig az uj nyugdíjszabályrendelet 1909. évi január hó 1-től lép életbe, az előbbi pont­ban említettek már ettől az időponttól tartoznak az uj nyugdíjszabályrendeletben megállapított állandó nyugdíjjárulékokat fizetni. Az új és a régi állandó nyugdíjjárulékok között az 1909. évre így mutatkozó különbözetek levonása iránt a tanács akként intézkedik, hogy az összes ideiglenes hivatalnokoktól, továbbá a korengedély nélkül alkalmazott altisztektől és szol­gáktól az igen hátralék 1910. évi március hó 1-ével kezdődőleg 10 havi egyenlő részletben, a 35 évi szolgálatra kötelezett végleges tiszti alkalmazottaktól 1910. évi január hó 1-től 12 havi egyenlő részletben, végül a 35 és 40 évi szolgálatra kötelezett altisztek és szolgák közül azoktól, akik korengedély­lyel alkalmaztattak és akiknek törzsjáruléka a 29.477/1909. sz. utalvány alapján íratott elő, 1911. évi február hó 1-étől kezdődőleg ugyancsak 10 havi egyenlő részletben vonandó le. Miután továbbá az uj nyugdíjszabályrendelet 51. §-a az altiszti és szolgai személyzet állandó nyugdíjjárulékát az eddigi háromféle fokozat helyett négyféle fokozatban, illetőleg százalékban állapítja meg, amennyiben a 40 éven felüli korban szolgá­latba lépőkre is külön fokozatot állapít meg, a szám­vevőség nyilvántartási könyveiből pedig nem bírál­ható el az, hogy kikre vonatkozik ez az utóbbi fokozat, ennélfogva az idevonatkozó kimutatás kia­dásával utasítja a tanács a számvevőséget, hogy a 40. éven felüli korban szolgálatba lépőkre megálla­pított százalékot csupán a jegyzékben felsoroltaktól vonja le. Az új szabályrendelet 12. §-a szerint az ellá­tási összeg mindig azt az alapot terheli, a nyugdíj­járulékok pedig mindig azt az alapot illetik, amely alapból az illetők javadalmazásukat kapták. Ehhez­képest a nyugdíjjogosultsággal bíró, vagy nyugdíjas alkalmazott halála után beszámítható járandóságá­nak s illetőleg nyugdíjának egy hónapra eső része, lakáspénzének pedig a halálát követő egy bérévne­gyedre eső része, mely a szabályrendelet 27. §-a értelmében a hátramaradt özvegy és az igényjogosult árvák részére kiszolgáltatandó, továbbá a szabály­rendelet 36. §-a értelmében kiszolgáltatandó teme­tési segítség is annak az alapnak a nyugdíjfedeze­tén számolandó el, amelynek terhére az illető fize­tése elszámoltatott, az 1910. évi január hó 1-től befolyó nyugdíjjárulékok pedig annál az alapnál nyi­tandó külön fejezet javára számolandók el, amely a nyugdíjterhet viseli. Miután a folyó évi nyugdíjjárulékok a nyugdíj­alap javára számoltattak el, utasítja a tanács a szám­vevőséget, hogy ezeknek a nyugdíjterhet viselő ala­pok javára való átutalása iránt tegyen előterjesztést. A kereskedelemügyi m.kir. miniszter 81.739 VIT A) sz. leiratára a foglalkozást közvetítő és cseléd­szerző ipar gyakorlásáról alkotott 703/1906. kgy. sz. szabályrendelet jóváhagyása tárgyában a tanács 1909­.­ évi 104.079. sz. a. ekép határozott: A tanács tudomásul... veszi, hogy a foglalkozást közvetítő és cselédszerző ipar gyakorlásáról alkotott 482/901. és 703/1906. kgy. sz. szabályrendeletet a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 81.739/11/A) szám alatt jóváhagyta, a szabályrendelet 13. §-ának azzal a kiegészítésével, hogy szoptatós dajkák csak az esetben helyezhetők el, ha cselédkönyvvel bírnak s azonkívül hatósági­ orvos által kiállított igazolvány­nyal igazolják, hogy ily foglalkozásra alkalmasak. A jóváhagyásnak a törvényhatósági bizottság közgyűlésén leendő bejelentése végett a tanács a szabályrendeletet másolatban­ Földváry Antal főjegyző úrnak adja ki. A szabályrendeletnek a kormányhatósági meg­erősítési záradékkal ellátott példánya a vasszekrény­ben leendő megőrzés végett, egy hitelesített másolati példánya pedig a fővárosi szabályrendeletek gyűjte­ményébe leendő felvétel végett kiadatik dr. Toldy László főlevéltáros úrnak. Megállapítja a tanács, hogy a módosított szabály­rendelet a 30. §. értelmében a jóváhagyás leérkezése után 30 nap múlva, vagyis 1910. évi január hó 1-én lép életbe, s a szabályrendeletet megfelelő alkalma­zás céljából másolatban közli a tan. I. ügyosztállyal, a kerületi elöljáróságokkal és a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányságával, megjegyezvén, hogy a szabályrendeletből annak kinyomatása után,

Next