Fővárosi Közlöny, 1910 (21. évfolyam, 1-33. szám)
1910-01-04 / 1. szám
tést nem tesz, az idézett szakasz alapján a hivatalból való nyugdíjazása iránt tegyen előterjesztést. Utasítja a tanács az elnöki ügyosztályt, hogy miután az 1909. év folyamán nyugdíjazottak részére még a régi nyugdíjszabályrendelet alapján állapíttatott meg az ellátási összeg, az új szabályrendelet hatálya pedig ezekre is kiterjed, az illetők ellátásának pótlólagos kiegészítése iránt tegyen javaslatot. Az új nyugdíjszabályrendelet összes rendelkezései az ideiglenes hivatalnokokra is kiterjedvén, utasítja a tanács az elnöki ügyosztályt, hogy az ideiglenes hivatalnokokra vonatkozó 417/1908. kgy. számú szabályzatnak a nyugdíjjárulékokat és a nyugdíjszerű ellátás mértékét megállapító 13. és 14. §-ainak megfelelő módosítása iránt is tegyen előterjesztést. A szabályrendelet 11. §-a szerint a nyugdíjszerű ellátásnak és a nevelési díjnak az ország határain kívül való élvezetéhez a tanács külön engedélye szükséges; miután a rendelkezés visszaható erejű, felhívja a tanács a számvevőséget, hogy a külföldön lakó fővárosi nyugdíjasokat és a nevelési díjat élvező kiskorúakat azonnal jelentse be, ezek tartózkodási helyét állandóan tartsa nyilván és a nyugták számfejtése alkalmával a jövőben tudomására jutó eseteket is azonnal jelentse be, hogy a tanács a további szükséges intézkedéseket megtehesse. Az új szabályrendelet 51. §-a a 35 évi szolgálatra kötelezettekre, az ideiglenes hivatalnokokra, továbbá az altisztekre és szolgákra nézve a régi nyugdíjszabályzatban megállapított mértéktől eltérő mértékben állapítván meg az állandó nyugdíjjárulékot, utasítja a tanács a számvevőséget, hogy az újonnan megállapított járulékoknak 1910. évi január hó 1-től kezdődőleg való szabályszerű előírásáról és levonásáról gondoskodjék. Minthogy pedig az uj nyugdíjszabályrendelet 1909. évi január hó 1-től lép életbe, az előbbi pontban említettek már ettől az időponttól tartoznak az uj nyugdíjszabályrendeletben megállapított állandó nyugdíjjárulékokat fizetni. Az új és a régi állandó nyugdíjjárulékok között az 1909. évre így mutatkozó különbözetek levonása iránt a tanács akként intézkedik, hogy az összes ideiglenes hivatalnokoktól, továbbá a korengedély nélkül alkalmazott altisztektől és szolgáktól az igen hátralék 1910. évi március hó 1-ével kezdődőleg 10 havi egyenlő részletben, a 35 évi szolgálatra kötelezett végleges tiszti alkalmazottaktól 1910. évi január hó 1-től 12 havi egyenlő részletben, végül a 35 és 40 évi szolgálatra kötelezett altisztek és szolgák közül azoktól, akik korengedélylyel alkalmaztattak és akiknek törzsjáruléka a 29.477/1909. sz. utalvány alapján íratott elő, 1911. évi február hó 1-étől kezdődőleg ugyancsak 10 havi egyenlő részletben vonandó le. Miután továbbá az uj nyugdíjszabályrendelet 51. §-a az altiszti és szolgai személyzet állandó nyugdíjjárulékát az eddigi háromféle fokozat helyett négyféle fokozatban, illetőleg százalékban állapítja meg, amennyiben a 40 éven felüli korban szolgálatba lépőkre is külön fokozatot állapít meg, a számvevőség nyilvántartási könyveiből pedig nem bírálható el az, hogy kikre vonatkozik ez az utóbbi fokozat, ennélfogva az idevonatkozó kimutatás kiadásával utasítja a tanács a számvevőséget, hogy a 40. éven felüli korban szolgálatba lépőkre megállapított százalékot csupán a jegyzékben felsoroltaktól vonja le. Az új szabályrendelet 12. §-a szerint az ellátási összeg mindig azt az alapot terheli, a nyugdíjjárulékok pedig mindig azt az alapot illetik, amely alapból az illetők javadalmazásukat kapták. Ehhezképest a nyugdíjjogosultsággal bíró, vagy nyugdíjas alkalmazott halála után beszámítható járandóságának s illetőleg nyugdíjának egy hónapra eső része, lakáspénzének pedig a halálát követő egy bérévnegyedre eső része, mely a szabályrendelet 27. §-a értelmében a hátramaradt özvegy és az igényjogosult árvák részére kiszolgáltatandó, továbbá a szabályrendelet 36. §-a értelmében kiszolgáltatandó temetési segítség is annak az alapnak a nyugdíjfedezetén számolandó el, amelynek terhére az illető fizetése elszámoltatott, az 1910. évi január hó 1-től befolyó nyugdíjjárulékok pedig annál az alapnál nyitandó külön fejezet javára számolandók el, amely a nyugdíjterhet viseli. Miután a folyó évi nyugdíjjárulékok a nyugdíjalap javára számoltattak el, utasítja a tanács a számvevőséget, hogy ezeknek a nyugdíjterhet viselő alapok javára való átutalása iránt tegyen előterjesztést. A kereskedelemügyi m.kir. miniszter 81.739 VIT A) sz. leiratára a foglalkozást közvetítő és cselédszerző ipar gyakorlásáról alkotott 703/1906. kgy. sz. szabályrendelet jóváhagyása tárgyában a tanács 1909. évi 104.079. sz. a. ekép határozott: A tanács tudomásul... veszi, hogy a foglalkozást közvetítő és cselédszerző ipar gyakorlásáról alkotott 482/901. és 703/1906. kgy. sz. szabályrendeletet a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 81.739/11/A) szám alatt jóváhagyta, a szabályrendelet 13. §-ának azzal a kiegészítésével, hogy szoptatós dajkák csak az esetben helyezhetők el, ha cselédkönyvvel bírnak s azonkívül hatósági orvos által kiállított igazolványnyal igazolják, hogy ily foglalkozásra alkalmasak. A jóváhagyásnak a törvényhatósági bizottság közgyűlésén leendő bejelentése végett a tanács a szabályrendeletet másolatban Földváry Antal főjegyző úrnak adja ki. A szabályrendeletnek a kormányhatósági megerősítési záradékkal ellátott példánya a vasszekrényben leendő megőrzés végett, egy hitelesített másolati példánya pedig a fővárosi szabályrendeletek gyűjteményébe leendő felvétel végett kiadatik dr. Toldy László főlevéltáros úrnak. Megállapítja a tanács, hogy a módosított szabályrendelet a 30. §. értelmében a jóváhagyás leérkezése után 30 nap múlva, vagyis 1910. évi január hó 1-én lép életbe, s a szabályrendeletet megfelelő alkalmazás céljából másolatban közli a tan. I. ügyosztállyal, a kerületi elöljáróságokkal és a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányságával, megjegyezvén, hogy a szabályrendeletből annak kinyomatása után,