Fővárosi Közlöny, 1912 (23. évfolyam, 70-93. szám)

1912-10-11 / 70. szám

tatást nyert az­által, hogy ez a rendelkezés hatályon kívül helyeztetett és a betegápolási adó 5%-ra emel­tetett fel. Az adófizető polgárság a legnagyobb meg­lepetéssel látta az adókönyvében, hogy a betegápolási adó egyszerre 2%-kal emelkedett. Most a jövő évi költségvetésről szóló előter­jesztésben, amely sajnos, még a képviselőknek sem küldetett széjjel, csak a sajtónak van meg, ebben a betegápolási adót egyszerre 100%-al vagyis 10%-ra emelik fel. Ezt az adót fizetni tartozik mindenki az egyenes adója után, tehát a házadó után, a földadó után, a kereseti adó után, szóval minden adó után. Az bizonyos, hogy a házi urak ezt az új adót ismét a lakókra fogják áthárítani, tehát első­sorban a sze­génysorsú lakosságot fogja terhelni. Hogy mit jelent ez, azt legjobban elképzelhe­tik abból, hogy mikor végszükség esetén a községi adót 8%-kal felemelték, micsoda óriási fergeteg vo­nult végig az I. kerülettől a X-ig, hogy a főváros lakossága ellen milyen merényletet követtek el, pedig azt a főváros szükségleteinek a fedezetére fordítot­ták, ezt az 5°/6-ot pedig, amint ki fogja mutatni, nem a főváros lakossága szükségleteinek a fedezetére fogják fordítani. A tanácsnok érdekes előadásából hallotta, hogy azelőtt póthitelek útján kellett egy s más dolognak a beszerzéséről gondoskodni és ennek elkerülése végett emelték fel az ápolási díjakat. A betegápolási törvényben van egy­­, hogy a berendezési és építési költségeknek a napi ápolási díjakba való beszámítá­sát a belügyminiszter esetről-esetre engedélyezheti. A mostani betegápolási adó felemelése alkalmával a törvénynek ezt a 14. §-át ugyancsak csendben hatályon kívül helyezik. Azt mondja ugyanis az elő­terjesztés, hogy a betegápolási alap nagyon rosszul áll. Ez tényleg így van, de elfeledkeznek arról, hogy amikor a betegápolási adót behozták, a törvényhozás kimondotta, hogy amennyiben ez az adó a beteg­ápolási díjakra és a 7 éven aluli gyermekek tartására nem elégséges, úgy az államháztartás egyéb jövedel­meiből fogják a keres­letet fizetni. Most 172 millióval több kell, mint tavaly kel­lett és ennek a fedezetére emeli a kormány ezt az adót 100°/o-kat. A múlt évben 2.300.000 %-át fizet­tünk ezen a címen, az idén még nagyobb ez az összeg, a 10%-ra való emeléssel pedig 5.400.000 %-át tesz ki. Erre az emelésre mit mond a kormány? Mikor a kórházi programmot megcsináltuk, mindig hallottunk érdekes híreket, hogy csak türelemmel kell lenni, a kormány jóakaratúlag fogja támogatni a kórházi építéseket. Ebben a javaslatban, amely a betegápolási adót felemeli, az van, hogy 1 millió koronát fognak a fővárosnak adni, addig, amíg a kórházépítési programm befejezést nyer. Ez azt je­lenti, hogy a főváros közönségétől beszedett 2.500.000 K-ból a kormány évenként a fővárosnak 1 millió koronát ad addig, míg a kórházépítési program­ befejezést nyer. De ingyen ezt sem adja — és itt van a javas­lat fontossága a főváros autonómiája szempontjából. Azt mondja a javaslat, hogy adja az 1 millió koronát, ha úgy a kórházépítés, mint annak igazgatása körül a kormány hathatós befolyást gyakorol. Ha a főváros az autonómiájával lassan kint így fog elbánni, hogy mindenben a kormány hathatós befolyást fog gya­korolni, ha a befizetett 2.500.000 K-ból a főváros 1 milliót kap vissza és ennek ellenében odaadja az egész kórházi igazgatás vezetését, akkor, midőn a főváros gyenge autonómiája úgy is az utolsó tüzét éri, nem szabad megengedni, hogy épen abban a pillanatban, midőn a fővárosi törvény revízió alá kerül, ugyanabban az időben ilyen törvényjavaslat keresztülmenjen. (Zaj.) Csak röviden kívánt rámutatni erre a merény­letre, amely úgy a főváros gazdasági viszonyai, mint az autonómiája ellen történik és reméli, hogy a fő­város kellő eréllyel fog tiltakozni ez ellen. Az illetékes körök és egyesületek, akiknek ez feladatuk, hathatós szavukat fel fogják emelni, hogy ez a támadás elhárít­tassék és ennek kétségtelenül lesz is eredménye, mert hogy a járulékos adó 10%-os legyen, ez a művelt világban sehol sem fordul elő, ez az egész adórendszer felforgatása volna és különösen súlyos volna ezt behozni olyan időben, mikor a legközelebb új adó, a jövedelemi adó lép életbe, amikor a kereseti adónak súlyos következményeit fogják érezni, mert szigorú intézkedéseket fognak behozni. Anélkül, hogy ezt a kérdést tovább vitatná, a következő határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé. Mondja ki a közgyűlés, hogy a legnagyobb aggodalommal fogadja a kormánynak azt az előter­jesztését, hogy a betegápolási adót 5%-ról 10%-ra, vagyis 100%-al emelni kívánja és felkéri a tanácsot, hogy lehetőleg már a legközelebbi közgyűlésen tegyen előterjesztést arra nézve, hogy mi módon lehetne gátat vetni ennek a javaslatnak, amely úgy a főváros vagyoni érdekeit, mint pedig a törvény­hatóság autonómiáját mélyen sérti. Ajánlja határozati javaslatának elfogadását. (Élénk éljenzés. Taps.) Elnök a vitát bezárja. A tanács javaslatának elfogadása ellen senki sem szólalván fel, azt elfogadottnak jelenti ki. Meissels biz. tag indítványát azonban csak némi módosítással bocsáthatja szavazás alá, mivel az indítvány így szól: Utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy a legrövidebb idő alatt terjesszen a közgyűlés elé egy olyan javaslatot, hogy póthitel segélyével a rendelő kórházi orvosok kivétel nélkül még 1913. évben fizetésben részesüljenek. Ez már érdemben való állásfoglalást jelentene a közgyűlés részéről, ezt pedig így incidentalizel elhatározni nem lehet. Ennélfogva csak oly értelemben bocsáthatja szavazás alá az indítványt, hogy a közgyűlés adja ki az indítványt a tanácsnak, hogy erre nézve tegyen javaslatot. (El­fogadtatik.) Feleki biz. tag indítványára vonatkozólag pedig bejelenti, hogy a tanács teljes mértékben honorálja a biz. tag által kifejtetteket. Maga a tanács is foglal­kozik ezzel a kérdéssel és óhajt is sürgős előterjesz­tést tenni erre vonatkozólag. Ennélfogva a maga részéről is javasolja, hogy a közgyűlés ezt az indít­ványt egyhangúlag fogadja el, mert az nagy fontos­sággal bír és itt nemcsak javaslat kidolgozásáról van szó, hanem arról is, hogy megfelelő akció indít­tassék a főváros és a polgárság igényeinek a meg­védelmezése érdekében. Ennélfogva az indítványt, ha a közgyűlés hozzájárul, sürgős javaslattétel végett ki­adják a tanácsnak. (Helyeslés.) Dr. Márkus Jenő tanácsnok ismerteti a bizott­sági és tanácsi előterjesztést az V. ker. Vízfogó-dűlő­ben levő 1477/1. hrsz. telek egy részének bérbeadása ügyében; Rosmayer Ferenc és Müller Rezső kérvé­nyére telekbérleti ügyben; Gillár József, Kohn Arnold, Neumann G. Vilmos, Udvari Ferenc bérleti szerződé­sének meghosszabbítása ügyében; a III. ker. Kulcsár­utcai 1. számú ház átalakítási munkáinak költségfede­zete ügyében. (Elfogadtatik.)

Next