Fővárosi Közlöny, 1915 (26. évfolyam, 23-44. szám)
1915-04-27 / 23. szám
B) Bizottsági és tanácsi előterjesztés a székesfővárosi állat- és növénykertben a vastagbőrű állatok elhelyezésére szolgáló épületen eszközlendő átalakítások költségfedezete ügyében. (Előadó: dr. Márkus tanácsnok.) 42.275/1915—XVI. szám. Ebben az ügyben a tanácsi XVI. (városgazdasági) ügyosztály a következő előterjesztést tette: Tekintetes Tanács! A budapesti török főkonzulátus úgy a m. kir. miniszterelnök úr és a m. kir. belügyminiszter úr útján, valamint közvetlenül is — írásban és élőszóval — ismételten felszólamlás tárgyává tette a székesfővárosnál azt, hogy az állat-és növénykertben a vastagbőrű állatok elhelyezésére szolgáló épület török mecset jellegével bír és ezen kivitelénél fogva, vadállatok elhelyezésére való felhasználása mellett, a mohamedán vallás iránti kegyeletet sérti. Az ezen felszólamlások folytán tartott helyszíni eljárások és lefolytatott tárgyalások során a székesfőváros reámutatott arra, hogy az épület csak keleti stílusban emelt kupolás építmény, de nem áll keletnek, nincsen rajta félhold és egyéb motívumai sem mohamedánok, belső berendezése sem mecsetnek megfelelő és tornya is minaretthez legfeljebb hasonlít, tényleg azonban nem minősíthető annak. Hogy pedig az állatkertek építményeinek ilyenféle sajátlagos kivitele határozottan szokásos, ezt az a körülmény is bizonyítja, hogy úgyszólván az összes külföldi állatkertekben vannak hasonló modorban épített, vadállatok elhelyezésére használt épületek s azok használatát a mohamedán vallás hivői még sohasem találták bántónak, valamint hogy más népek a különleges helyi és faji építési modorukat utánzó ily férőhelyek létesítését magukra nézve sértőnek szintén nem találták. Mindenkor távol állott a székesfővárostól annak még a szándéka is, hogy bármelyik nemzet tagjait vagy vallás hívőit kegyeletes érzéseikben bántsa, s a szóban levő ügyben folytatott diszkussziók eredményeként sikerült is a főkonzulátust eredeti álláspontjától eltéríteni és meggyőzni arról, hogy az egész épületnek a kivitelénél alkalmazott építési modorból való kivetkőztetését semmiféle vallási vagy nemzeti szempontok nem követelik. Ellenben tovább is megmaradt a főkonzulátus az ahhoz való ragaszkodásnál, hogy a székesfőváros az épületnek legalább a tornyát bontassa le teljesen. Minthogy pedig a torony lebontására irányuló kívánságát a főkonzulátus most újból megismételte s a kérésnek a fennálló viszonyok mérlegelése mellett immár sürgős teljesítése elől kitérni nem lehet, méltóztassék a törvényhatósági bizottság közgyűlésének előterjesztést tenni aziránt, hogy a szóban levő épület tornyának lebontását, nemkülönben az épületen ennek következtében a vonatkozó tervek és költségvetés szerint eszközlendő átalakításoknak a foganatosítását elhatározza s az ezekkel a munkálatokkal járó költségekre összesen 35.000 K-t engedélyezzen. A költségek fedezete tekintetében — miután azok az állat- és növénykert üzemére át nem utalhatók — annak az elrendelését javasoljuk, hogy a 35.000 K fedezéséről, átmenően a községi alap kölcsöneinek pénzkészleteinek terhére való előlegezése mellett, a községi alap 1916. évi költségvetésében a községi alap rendkívüli kiadásai között való előirányzása útján történjék gondoskodás. Budapest, 1915 április 22. A tanácsi XVL (városgazdasági) ügyosztály: Behyna Ákos s. k. Dr. Márkus Jenő s. r., tanácsnok. A pénzügyi bizottság a városgazdasági ügyosztály előterjesztéséhez hozzájárult.*) A tanács határozatai. A székesfővárosi 1911. évi 100.000.000 Ks 4°/o-os aranykölcsön szelvénybeváltási föltételeinek kiegészítése ügyében a tanács 41.228/1915—VI. szám alatt a következő határozatot hozta: A székesfővárosi 1911. évi 100.000.000 Ks 105.000.000 frankos 4°/6-os kölcsön 8. törlesztőrészletének 1915. évi május 1-én való esedékessége alkalmából a tanács az 1914. évi október 29-én kelt 127.613/VI. tsz. határozattal 1914. évi november 1-től fogva újabb intézkedésig megállapított szelvénybeváltási feltételeket annyiban módosítja, illetve kiegészíti, hogy azok az időközben, é. p. a brit és francia alattvalókkal vagy lakosokkal szemben 1914. évi november 9-én 8286/M. E. sz. alatt, az orosz alattvalókkal vagy lakosokkal szemben pedig az 1914. évi december 14-én 9051/M. E. sz. alatt kelt tilalmazó miniszteri rendeletekre vonatkoztatandók, továbbá, hogy a beváltóhelyek a szelvények bemutatóival szemben az államadósságok szelvényeinek beváltásánál követett igazoló eljárást alkalmazzák. Egyben fölhívja a tanács a tanácsi pénzügyi ügyosztályt, hogy a megfelelően szövegezett hirdetést az 1915. évi május 1-i szelvényesedékességet megelőzően a Budapesti Közlönyben egyizben tétesse közzé, míg a jelen határozat a székesfőváros hivatalos lapjában egész terjedelmében közzéteendő. A m. kir. minisztérium 1337/1915. M. E. számú rendeletére egyes meghatározott fémekből álló üzemi berendezéseknek bejelentése tárgyában a tanács 40.864/1915—XV. szám alatt a következő határozatot hozta: A „Budapesti Közlöny" 91. számában megjelent fenti rendeletre, valamint a m. kir. honvédelmi miniszternek ugyanott megjelent 4700/eln. 20/b—1915. számú rendeletére felhívjuk a kerületi elüljáróságok figyelmét. Ezek a rendeletek az egészben vagy részben alumíniumból, ólomból, vörösrézből, sárgarézből, nikkelből vagy vörös fémből álló, használatban nem lévő ipari, mező- és erdőgazdasági üzemek üzemi berendezéseinek bejelentésére vonatkozó meghatározásokat tartalmazzák, illetőleg az utóbbiban annak kijelentése foglaltatik, hogy azok hadi célokra igénybevétettek. A bejelentési lapokat a ker. elüljáróságok az országos statisztikai hivataltól kapják. Ezek a bejelentési lapok az iparhatósági megbízottak által a ker. kezelőtisztek ellenőrzése mellett a kerületekben lévő ipartelepeken (gyárak, raktárak, műhelyek és üzletekben) kiosztandók.