Fővárosi Közlöny, 1916 (27. évfolyam, 49-72. szám)

1916-09-22 / 49. szám

83.043 1916—VIII. tan' Szam. A termelők búza-, rozs és kétszeres­ feleslegének közszükségleti célokra való igénybevétele. Vit' i * ' A tanács a m. kir. minisztériumnak 1916. évi augusztus 24-én 2836/1916. M. E. szám alatt kelt rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: L §• Az a termelő, akinek a község (város) területén 400 kataszteri holdnál kevesebb szántóföldje van, köteles a jelen rendelet életbelépte, illetőleg a cséplés befejezése után vagy annak netaláni félbeszakításakor búza-, rozs- és kétszeres­készletének a házi és gazdasági szükséglet számításba vétele után maradó feleslegét a községi elüljáróságnál (polgármester­nél) ezen rendelet erejénél fogva bejelenteni és azt e hatóság felhívására közszükségleti célokra átadni. A felesleg mennyiségét vita esetében a községi elül­járóság (polgármester) az érvényben levő rendeletek értelmé­ben állapítja meg. Ebben a kérdésben — a határozat közlésé­től számított három nap alatt — a vitás mennyiség átenge­désére halasztó hatályú fokozatos felebbvitelnek van helye; végső fokon a belügyminiszter határoz. 2. §• Az 1. §-ban megszabott átadás kötelezettsége nem akadályozza a termelőt abban, hogy búza-, rozs- és kétszeres­készletéből mindaddig, amíg annak feleslege a jelen rendelet értelmében tőle át nem vétetett, az érvényben álló rendel­kezések értelmében vásárlásra jogosultaknak eladhasson ; köte­les azonban ezeket az eladásokat a községi elüljáróságnak (polgármesternek) a vásárlási igazolvány bemutatása mellett bejelenteni. 3. §. A községi elüljáróság (polgármester) köteles az 1. §. értelmében a termelő által átadandó búza-, rozs- és kétszeres­mennyiségek átvételére a Hadi Termény-részvénytársaságot, illetőleg a társaságnak a község (város) területére megjelölt bizományosát felszólítani és a Hadi Termény-részvénytársaság, illetőleg a bizományos — az utóbbi a Haditermény Termény­részvénytársaság által megállapítandó bírság terhe alatt — köteles a szóban forgó terménymennyiséget a termelőtől átvenni. 4. §• A 3. §. alapján átvett és a Hadi Termény-részvény­társaság bizományosának raktárába szállított, avagy a Hadi Termény-részvénytársaság címére vagy utasítása szerint vasúti vagy hajóállomásra egyébként feladott búza-, rozs- és kétsze­res mennyiségek után a Hadi Termény-részvénytársaság a köz­ségnek (városnak) métermázsánként 20 fillér jutalékot fizet. A község (város) az e címen befolyó összegeket a munká­latokat teljesítő közegek díjazásására fordíthatja. 5. §. Az a termelő, akinek a község területén 400 kataszteri hold vagy ennél több szántóföldje van, köteles minden hónap második és utolsó vasárnapján az addig kicsépelt búzának, rozsnak és kétszeresnek feleslegét és pedig a megelőző Budapest, 1916. szeptember 10. ,1" n­" A Székesfőváros Tanácsa. szombati napon volt állapot szerint a Hadi Termény-részvény­társaságnak (Budapest, V., Nádor­ utca 9.) megvételre írásban felajánlani. A termelő köteles ajánlatában megjelölni az addig kicsé­pelt készlet egész mennyiségét, valamint azt, hogy abból saját házi és gazdsági szükséglete címén mennyit tartott vissza és a vevőknek, valamint az eladott mennyiségeknek feltünteté­sével azt, hogy mily mennyiséget adott el készletéből a fenn­álló rendelkezések értelmében vásárlásra jogosultaknak. 6. §: A Hadi Termény-részvénytársaság köteles az 5. §. alap­ján megvételre felajánlott terményeket átvenni, iletőleg az átvé­telre bizományosát a 3. §-ban említett bírság terhe alatt kötelezni. 7­ §• Ha az 1. §. alá eső termelő búza-, rozs- és kétszeres­készletének feleslegét az ott említett felhívástól, az 5. §. alá eső termelő pedig az utóbbi §. alapján a Hadi Termény­részvénytársaságnak felajánlott terménymennyiségeket a fel­ajánlástól számított három héten belül nem szállítja, az elszállításról a termelő költségén a törvényhatóság első tiszt­viselője gondoskodhatik és pedig a szükséghez képest a közerő igénybe vételével. 8. §. Az a termelő, aki a jelen rendelet valamely rendel­kezését megszegi vagy megszegésénél bármely módon közre­működik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzá­rással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkal­mazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segély alapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost a fennálló rendeletek értelmében saját házi és gazdasági szükséglete címén megilleti.­­« E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóság­nak, mint rendőr büntető bíróságnak, a székesfővárosi állam­rendőség működési területén pedig a m. kir. államrendőrség­nek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországban e kihágások miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 9. §. Ez a rendelet 1916. évi augusztus 26. napján lép életbe. Területi hatályára és végrehajtására nézve az 1750/1916. M. E. számú rendelet (1. a Budapesti Közlönynek 1916. év május 31. napján megjelent 125. számában) 22. §-a irányadó­ .

Next