Fővárosi Közlöny, 1917 (28. évfolyam, 1-22. szám)

1917-01-05 / 1. szám

foglaltatik —­ menetközben Ő Felsége a Polgármesterhez „nyájas szavakat is intézett"; ezenkívül ugyanígy kísérte a küldöttség a szent koronát a várpalotából a koronázó templomhoz és innen visszavaló útjában. A két várost és most, az egyesítés után, Budapest székesfővárost megillető e díszes jogoknak úgy az alkotmányosság szempontjából, mint a polgárság megbecsülésének jeleként oly értéket kell tulajdonítanunk, hogy azoknak érvényesítése és ez ősi szokás folytonosságának a biztosítása legszentebb kötelességünk. A mostani koronázási szertartásra vonatkozó első tervezetben a jogaink érvényesülése egész terje­delmében megfelelően biztosíttatott is; a végleges koronázási szertartási rend szerint azonban a székes­főváros küldöttsége már nem szerepel Ő Felsége közvetlen kíséreteként. Azon különleges körülményeknél fogva, melyek a koronázási szertartásoknak a megrövidítésére és egyszerűsítésére vezettek, másfelől tekin­tettel arra, hogy a székesfővárosnak az ország fővárosához és a király székvárosához méltó szereplése egyéb­ként biztosíttatott, megnyugodtunk abban, hogy a főváros küldöttsége ez alkalommal kivételesen nem az ősi form­ák közt vesz részt a koronázáson. Mégis kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy a székes­fővárosnak a koronázásban való részvétel ősi módjára nézve fennálló kiváltságához ragaszkodunk, ebbeli jogunkat a jövő nemzedék számára érintetlenül fenntartani és a jövőre nézve feltétlenül érvényesíteni kívánjuk. Keit Budapesten, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1916. évi december 20-án folytatólag 21-én tartott rendes közgyűléséből. A kerületi elüljárók értekezlete. — 1916. évi november 27. és december 11. és 12. napjain. — A kerületi elüljárók 1916. évi november 27. és december 11. és 12. napjain értekezletet tartottak. Jelen voltak: Hanvai Sándor kir. tan., kerületi elüljáró elnöklete alatt: dr. Szalay Sándor II., Gergelyi Sándor III., Gerecky Zsigmond IV., Rupp László VI., Dévény Gyula VI., Rózsavölgyi Antal VIII., dr. Em­őd József IX., dr. Szepessy Rezső X. kerületi elüljárók, Csaplovich Pál V. ker. helyettes elüljáró, Badál Ede főjegyző,az I.ker. elüljáró helyett és végül dr.Mártonffy Márius fogalmazó az értekezlet jegyzője. Az értekezleten a következő ügyeket tárgyalták: 93. A kerületi elüljárók a tanács felhívására tárgyalták a népjóléti igazgatás szervezéséről szóló szabályrendelet végrehajtása tárgyában a kerületi elül­járóságok és a velük kapcsolatos közigazgatási szervek részére kidolgozott szolgálati utasítás tervezetét és arra a következő észrevételeket tették. A szolgálati utasítás tervezete a gyakorlati követelményeknek megfelel, amennyiben az intéz­kedések alaposságát biztosítja és emellett az eljárás egyszerűségét és gyorsaságát is következetesen keresz­tül viszi. A részleteket illetőleg a kerületi elüljárók — eltekintve néhány csekélyebb jelentőségű szöveg­módosítástól —­ különösen az alábbi két pontra vonat­kozólag kívánnak megjegyzést tenni: 1. a kerületi népjóléti igazgatás vezetésének a ker. elüljáró által megbízott helyettesre való állandó átruházása ; 2. a „népjóléti iroda" elnevezés tekintetében. Ami a népjóléti igazgatás vezetésének átruhá­zását illeti, a kerületi elüljárók a helyettesítésnek a szolgálati utasítás tervezetében kontemplált módjától eltérőleg azon az állásponton vannak, hogy a nép­jóléti ügykörben is teljesen meg kellene tartani a ker. elüljáró helyettesítésének az 1893. évi XXXIII. t.-c. 14. §-ában megállapított rendszerét. A „kerületi népjóléti iroda" elnevezés helyett a kerületi elüljárók „a kerületi elüljáróság népjóléti osztálya" elnevezést hozzák javaslatba, egyrészt, mert az „osztály" elnevezés a kerületi elüljáróságok szer­vezetében egyes önálló ügykörök megjelölésére már egyébként is használatos (pld. számvevőségi, adó­számviteli stb. osztály); másrészt, mert a kerületi el­öl­járóságoknál az „iroda" szót már a kezelő hivatal elnevezésére használják, ami könnyen félreértésekre adhatna alkalmat. De általában is : az „iroda" szó kezelő hivatali jelleget fejez ki s így nem szolgálhat az érdemleges funkciókat végző népjóléti igazgatási szerv megnevezésére. Végül a kerületi elüljárók behatóan foglalkoztak az új rendszer életbeléptetésével előreláthatóan fel­merülő nehézségekkel is, különösen a személyzet és az elhelyezés kérdésével. A személyzetben — különösen a kezdet nehéz­ségei közepette — egyik-másik népesebb kerületben előreláthatólag érzékeny hiány fog mutatkozni. Ezért a kerületi elüljárók arra kérik a polgármestert, hogy a kerületi népjóléti igazgatás céljaira közgyűlésileg már engedélyezett személyzet kirendelése iránt mielőbb intézkedni, amennyiben pedig egyes kerületekben még ez a munkaerő sem lenne elégséges — ami előre­láthatólag szintén be fog következni — akkor a szük­séges utánpótlásokról is gondoskodni szíveskedjék. A helyiség kérdésében a kerületi elü­ljáróknak az az észrevételük, hogy a népjóléti ügyeket egyelőre a legtöbb kerületi elüljáróságnál helyi akadályok miatt nem lesz lehetséges úgy, amint az a szolgálati utasí­tásban lefektetett ügyviteli elvek természetének a leg­jobban megfelelne egy (vagy több összefüggő) helyi­ségben koncentrálni. Kívánatos azonban, hogy mihelyt a viszonyok megengedik, a helyiség kérdése is meg­felelő megoldást nyerjen, mert ehhez az ügyvitel gyorsasága és zavartalansága szempontjából fontos érdekek fűződnek. ÍM­: A „Budapesti állatvásár pénztár r.-t." igaz­gatósága 10.000 koronát küldött a polgármesternek oly célból, hogy annak felerészéből szegénysorsú egyének részére, elzálogosított téli ruháik kiváltására készpénzsegélyek engedélyeztessenek, felerészéből pedig tüzelőszer, esetleg petróleum vásároltassák és osztassák ki a szegények között. A kerületi elüljárók ennek a jótékony célú adománynak a felhasználására vonatkozólag azt javasolják, hogy az egész összeg az adománypénzek felosztására nézve megállapított kulcs szerint osztassék fel a kerületi elüljáróságok között, azzal, hogy minden egyes kerületi elüljáróság a rá eső összeg felerészét elzálogosított téli ruhák

Next