Fővárosi Közlöny, 1924 (35. évfolyam, 1-42. szám)

1924-01-11 / 1. szám

Szaszovszky József tanácsnok-főjegyző (Olvassa): A székesfőváros közönségének Budapest. * • A m. kir. minisztérium az 1923. december 28-án kelt határozatával dr. Sipőcz Jenő Budapest székes­főváros polgármesterét, Budapest székesfőváros fő­polgármesteri teendőinek ellátásával történt meg­bízatása alól — ebben a minőségében kifejtett buzgó szolgálatainak elismerése mellett — felmentette. Erről a székesfőváros közönségét tudomás végett értesítem. Budapest, 1923. december 29. A miniszter helyett : Dr. Kos­zó Imre államtitkár. Elnök: Méltóztatik tudomásul venni. Folkusházy alpolgármester úr Ő méltósága kíván szólni. Folkusházy, Lajos alpolgármester: Méltóságos Kormánybiztos Úr! Tekintetes Tanács! Rendes, tör­vényes viszonyok között, akkor, amikor Budapest székesfőváros főpolgármesteri székéből a főpolgár­mesteri teendőkkel megbízott közjogi személy távo­zik, helyénvaló és a múltban is így volt, maga a közgyűlés szokott megnyilatkozni. Jelenleg közgyűlése nincs a törvényhatóságnak, azonban lehetetlen, hogy amikor változás történik érdemes férfiúnak eddigi helyéről való eltávozása után, hogy meg ne álljunk egy pillanatra és ne ves­sünk vissza a múltba egy számadásszerű pillantást, hogy az, aki a közgyűlés élén fontos közjogi funk­ciót teljesített, ezt miképpen teljesítette. A szempont, amely minket ennél irányít, a törvényhatóság legféltettebb kincse: az önkormányzat. A főpolgármester nem teljesen és tökéletesen szerve magának az önkormányzatnak, ő az államnak meg­bízottja, bizalmi pozíciót tölt be a törvényhatóság és a kormány között s nagyon fontos, hogy ebben a hivatásában mikép teljesíti azt a részt, amely a fővárost érdekli. Megállapítani és a történelem számára a jegyző­könyvben megörökíteni kívánom, hogy dr. Sipőcz Jenő eddigi h. főpolgármester úr ebben a megbízatásá­ban a székesfőváros törvényhatósága által hozzáfűzött reményeket, különösen az önkormányzat védelmét, annak épségben tartását illetőleg a legtökéletesebb mértékben szolgálta. Ez olyan fontos ténye a minden­kori főpolgármesternek, amely nemcsak akkor dom­borodik ki, amikor helyét elfoglalja, de akkor is, amikor helyét elhagyja. Dr. Sipőcz Jenő polgármester úr az ő h. főpolgár­mesteri megbízatása alatt a kormánnyal való érint­kezésben a törvényes feltételek és alapoknak tisz­teletben tartásával mindenkor tapintatosan, a főváros érdekeire való figyelemmel intézkedett, önkormányzati kincsünket pedig féltve megőrizte és — amint beszéd­jében hangsúlyozta — azt a maga részéről sértet­lenül megóva adja át annak a férfiúnak, aki helyét most a főpolgármesteri szék ideiglenes betöltésével elfoglalja. Javaslom, hogy méltóztassék ezért dr. Sipőcz Jenő polgármester úrnak a törvényhatóság és a tekintetes tanács részéről hálás köszönetet és elis­merést fejezni ki (Helyeslés.), ezt a mai ülés jegyző­könyvében megörökíteni és erről a polgármester úr őméltóságát értesíteni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Tekintetes Tanács! Részemről a leg­nagyobb készséggel és örömmel járulok hozzá ehhez az indítványhoz. (Elfogadtatik.) Dr. Sipőcz, Jenő polgármester: Méltóságos Kormánybiztos Úr! Tekintetes Tanács! Hálásan köszönöm azokat a meleg, szívből jövő szavakat, amelyekkel kedves kartársam, Folkusházy Lajos alpolgármester úr ő méltósága engem üdvözölt abból az alkalomból, hogy a helyettes főpolgármesteri teendők alól felmenttettem. Igen nehéz időkben viseltem ennek a két állásnak a terhét és igyekeztem mindenkor mindkét állásomban úgy a központi kormányzatnak, mint az önkormány­zatnak az érdekeit szívemen viselni és összhangba hozni. Az, hogy ez sikerült, mindenesetre nagy érdeme a m. kir. kormánynak, amely nagy szeretettel volt a székesfőváros ügyei iránt és engem az én munkám­ban, az én intencióimban mindenkor melegen támo­gatott, de nagy hálával köszönöm meg a tekintetes tanácsnak is azt az önzetlen, nehéz időkben mindenkor irántam tanúsított jóindulatát és bizalmát, amely egyedül tette lehetővé, hogy én ezt a nehéz kettős tisztet ellátni tudtam. Még egyszer nagyon köszönöm ezt a bizalmat és én csak azért távozom megnyugvással, mert egy olyan férfiú kezébe kerül most a főváros vezetése, mint főpolgármesteri hatáskörrel felruházott kormány­biztos kezébe, aki ugyanezeket az elveket, a központi kormányzat és az önkormányzat érdekeinek egybe­illesztését tűzte ki a maga programmjának. Még egyszer fogadják hálás köszönetemet a kedves megemlékezésért. (Lelkes éljenzés.) Elnök: Tekintetes Tanács! A székesfőváros törvényhatósági bizottsága hatáskörének a tanács által való átvétele tárgyában érkezett belügyminiszteri leiratra a tanács határozatot hozott, amelyet tudomásul­vétel végett a tanácsnok-főjegyző úr fel fog olvasni. Kérem, szíveskedjék! Szaszovszky József tanácsnok-főjegyző. A m. kir. belügyminiszter úrnak a leirata a következő (Olvassa): A Székesfőváros Tanácsának­ Budapest. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának megbízatása 1923. december 31-én lejár. Minthogy a bizottság újjáalakításáig a köz­gyűlés intézéséről törvény nem rendelkezik, erre az átmeneti időre e rendeleti úton való intézkedés feltétlen szüksége állott elő. Elrendelem ennélfogva, hogy a törvényhatósági bizottság újjáalakításáig — a joghasonlatosság elve alapján — az 1920 : IX. t.-c. 23. §-ának négy utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések alkal­maztassanak, annyival inkább, mert az önkor­mányzati működés folytonosságának biztosításáról szóló, a nemzetgyűléshez benyújtott és bizottságilag már le is tárgyalt törvényjavaslat is akként ren­delkezik. Felhívom ennélfogva a tanácsot, hogy a tör­vényhatósági bizottság hatáskörét a törvény további rendelkezéséig haladék nélkül vegye át. Budapest, 1923. december 29-én. A miniszter helyett: Dr. Koszó István államtitkár

Next