Fővárosi Közlöny, 1926 (37. évfolyam, 29-54. szám)
1926-07-02 / 29. szám
a csökkenésnek lényeges oka az, hogy a forgalmi adó tavaly még 3% volt, az idén már csak 2%. Ennek következtében ezt a differenciát szét kell osztani. De ha pontosan kalkulálok, akkor még mindig ötvenhárom milliárd marad . . . Hegedűs József: Úgy van! Glücksthal Samu: ... az a differencia, amely egyesegyedül a forgalom csökkenésének tulajdonítandó. Ez részben abból származik, hogy csökkent a a forgalom a vásárlóerő megszűnése és elgyengülése folytán, részben pedig abból, hogy a magyar iparos és kereskedő, aki a forgalmi adót lerója, hátrányba került a külföldi iparossal és kereskedővel szemben. Két esztendő óta folyik a harc abban az irányban, hogy meg kell honosítani az osztrák fázisrendszert, (Élénk helyeslés, taps.) amely módot ad arra, hogy ezen egyenlőtlenségek kiküszöböltessenek. Elek Hugó: Az ideális egészen eltörölni. Glücksthal Samu: A magyar pénzügyi kormányzatnak eddigelé ezzel a javaslattal szemben az volt az indokolása, hogy az egy ugrás a sötétbe, amelyet a pénzügyi kormány nem végezhet. Ez azonban nem áll, mert abban a pillanatban, amikor Ausztriában megcsinálták a fázisrendszert és annak gyakorlatát már teljesen kipróbálták, meg van könnyítve a rendszernek a meghonosítása és az többé nem ugrás a sötétbe. Gál Jenő: Nem nehéz. Glücksthal Samu: Az a további ellenvetés, hogy az érdekeltségek között ezen adónem tekintetében nincs meg a harmónia, hogy az ipar és kereskedelem egymással szemben ellentétes álláspontot képvisel, nem lehet mérvadó, (Helyeslés balról.) mert a kormányzatnak és a törvényhozásnak végtére felette kell állani az érdekképviseletek egymás közötti harcának. És el kell tudni dönteni a kérdést abban az irányban, amelyet a magyar közgazdaságnak érdekei megjelölnek meg, még akkor is, ha egyik vagy másik érdekképviselet ezzel szemben harcolna. Mert ha az ipar azt mondja, hogy az ipar érdekei károsíttatnak, nem fogja fel jól a helyzetet, mert ha a kereskedelem elpusztul, akkor az ipar érdekei fogják ezt majd megérezni. Végeredményben az ipar érdeke is az, hogy ez az adónem ilyenformán meghonosíttassék. (Helyeslés.) Azon adónemek közé, amelyeket még fel akarok említeni, mint olyanokat, amelyek a fővárosnak és lakosainak érdekeit sértik, tartozik a városi vám, amely a fővárosból egy önálló vámterületet teremt olyan értelemben, hogy a fővárosi termelést drágítja a városi vámnak teljes értékével, előnyére a fővároson kívül lévő ipari vállalatoknak. Ez kétségtelenül nem lehet semmiféle fővárosnak érdeke. Minden főváros az ipart a maga területén belül koncentrálja s minden fővárosnak magának kell gondoskodnia ilyen körülmények között arról, hogy határain belül a termelés ne folyjék kedvezőtlenebb körülmények között, mint azon kívül. Miért menjen egy ipartelep a főváros határain belülre, ha annak határain kívül termelési viszonyai előnyösebbek és kedvezőbbek, mint a fővároson belül ? Amikor az adórendszerről és adóteherről beszélek, méltóztassék megengedni, hogy egypár megjegyzést szenteljek azoknak a kérdéseknek is, amelyek már a pénzügyi bizottságban is diszkussziónak és vitának voltak a tárgyai. (Halljuk!) Ez a harc folyik, igen. közgyűlés, a fogyasztási adó körül és azon adók körül, amelyeknek fogyasztási adójellegük van. Erre vonatkozólag kijelentem, hogyha merőben teoretikus nyilatkozatokról volna szó, ha mi itt pénzügyi jogi kérdésekkel légüres térben foglalkoznánk, ha arról volna szó, hogy pénzügyi jogi fejtegetéseket tartsunk, akkor én is kijelenteném, hogy az egyenes adórendszer kiépítése felé kell törekedni és a fogyasztási adókat el kell törölni. De mihelyt arról van szó, hogy az eltörölt fogyasztási adók folytán elmaradt bevételt pótolni kell más téren, pótolni kell tehát elsősorban az egyenesadók terén, akkor elsősorban azt a kérdést vetem fel, méltóztatik-e tudni azt, hogy Magyarországon az egyenesadók milyen szerepet foglalnak el. Méltóztatnak-e tudni azt, hogy a teherviselőképesség az egyenesadókkal szemben elérte a határt, sőt azon már messze túl ment? Maga a pénzügyi kormány és a népszövetség főbiztosa jelentette ki azt, hogy az egyenesadóterhet Magyarországon csökkenteni kell, annak fokozására és fejlesztésére pedig ne gondoljunk. Kis Jenő: A nagybirtoknál is csökkenteni kell? Glücksthal Samu: Igen t. biz. tag úr, soha agrárérdeket nem védtem, de közbeszólásával szemben kijelentem, talán méltóztatik arról különben tudomással bírni, hogy a mezőgazdaság volt az utolsó a sorrendben, amely krízisbe került. De azt elvitatni nem lehet, hogy a mezőgazdaság ez időszerint kritikus helyzetben van. Ennek megállapításával tartozom, aki egész életemen át úgynevezett merkantilis politikát folytattam s aki éveken át mindig azt vallottam, hogy a kereskedelmi és ipari vállalatok adóterhe aránytalanul nagyobb a mezőgazdasági tehernél, kénytelen vagyok ma itt a nyilvánosság előtt azt is beismerni, hogy a mezőgazdaság az adózás terén — a nagybirtok és a kisbirtok között e tekintetben nincs különbség — szintén túljutott már a teherviselőképesség határán. Kis Jenő: 86 százalékát fizetik az egyenes adóknak. (Zaj.) Glücksthal Samu: Ne méltóztassék ilyen példákkal jönni. A gyakorlati életből kell azokat meríteni s nem pedig egy odavetett százalékos tételből, mert ezzel szemben én is azt mondhatnám igen, biz.tag úr, hogy adóteher az 5 százalékos kereseti adó és párhuzamosan a jövedelmi adónak szintén nem túl nagy tétele? "És mégis nagy az adóteher. Budapesten — helytelen minden statisztika — nem 80 aranykorona a fejenkénti adóteher, hanem 170 aranykorona. Ez látszólagosan amellett szólna, hogy Kis igen t. biz. tagtársamnak annyiban igaza van, hogy a mezőgazdaság enyhébben van megadóztatva, mint a városi lakosok. Ez helyes is, de közbeszólása nem az volt. Abból, hogy mi még erősebben vagyunk megadóztatva, nem vonhatom le azt a konzekvenciát, hogy adóztassák túl a mezőgazdaságot, hanem ott keresem az orvoslást, hogy a városi lakosság terhei enyhítessenek. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Ott tartottam, igen t. közgyűlés, hogy nagyon óvatosan méltóztassék az igen t. közgyűlésnek az olyan szép teóriákkal bánni, mint amilyen a fogyasztási adóknak a leépítése. Éber Antal: Ha az teória volna! Ez nem teória, ez gyakorlati kérdés. Glücksthal Samu : Engedelmet kérek, megértem, hogy a közgyűlés nem teoretizál, hanem gyakorlatilag foglalkozik a kérdéssel. Éber Antal: Az nem is teória. Glücksthal Samu: S azért mondtam azt, hogy igenis, teóriának nagyon szép. De gyakorlatilag csak akkor szép, ha a főváros budgetje egy 100 milliárdos pluszt mutatna ki és ennek a rovására töröltetnék el