Fővárosi Közlöny, 1928 (39. évfolyam, 20-38. szám)

1928-04-13 / 20. szám

lévő személyzet illetménye és illetményjellegével bíró egyéb fizetési járuléka (jutalma, külön díjazása) tekintendő. Az illetményekben, nyugellátásban és ellátási díjakban részesülőkről az egyes költségvetési rovatokon ágazatonként és szakonként, illetőleg üzemenként és vállalatonként létszámkimutatásokat kell adni, amely kimutatásokban a létszámot össze kell hason­lítani az előző évi létszámmal és fel kell tüntetni a létszám változásait is. 4. A költségvetés minden egyes rovatát — ahol az előirányzat az előző évi előirányzattól eltér — meg kell indokolni. A rendkívüli előirányzatnál az indokolásnak ki kell terjedni arra a programmra, vagy szükségletre is, amely a tétel beállítását szüksé­gessé tette, új beruházásoknál pedig azokat a folya­matok­, vagy szándékolt további építkezéseket, be­szerzéseket, vagy egyéb munkálatokat is fel kell tüntetni, amelyek ezzel a tétellel kapcsolatosak, ennek folyományai és meg kell jelölni az egész új beruházás előrelátható költségének végösszegét is. Úgyszintén indokolni kell a bevételeknél az előző évi előirányzattal szemben mutatkozó csök­kenést is. 5. Úgy a kiadásoknál, mint a bevételeknél az összehasonlítás céljaira az 1928. évi előirányzat adatai mellett az előző évi valóságos eredményként az 1927. évi zárszámadás megállapításait kell feltüntetni. E rendelkezéssel kapcsolatban megjegyzi a tanács, hogy a szükséges zárszámadási adatokat ez alkalommal az egyetemes előirányzat megszerkesztésekor a pénz­ügyi ügyosztály fogja a költségvetésbe beilleszteni. A költségvetés áttekinthetősége. Úgy a községi háztartás, mint a különálló alapok és az önálló vagyonkezelésű intézmények költségvetésének részletezése három részre oszlik. Az első rész adja a rovatonként, illetve alrovatonként összeállított költségvetést, a második rész tartal­mazza a rovatok, illetve alrovatok részletezését, a harmadik rész pedig a címek ismertetését és a címeken belüli rovatok indokolását foglalja magában.­­ A rovatok, illetve alrovatok részletezésében a (»mellékletek«) jegyzet rovatot kell felhasználni azoknak az adatoknak ismertetésére, amelyek a költség­vetési tételek elbírálásához szükségesek, itt kell felt­üntetni az engedélyező határozat számát, valamint az egységárakat, a napszámbéreknél a napszámosok, illetve a munkanapok számát stb. Viszont az ügy­osztályi költségvetés harmadik »ismertetés és meg­okolás« részében a költségvetési címen szereplő intéz­ményt kell ismertetni. Ez ismertetésnek, ha vagyontárgyra, illetve intézményre vonatkozik, fel kell tüntetni az abban rejlő vagyonértéket, illetve az intézmény alapítására vonatkozó körülményeket s az abba beruházott tőkét pengőértékben. Minthogy ezek a mintához csatolt és az 1928. évi költségvetésből átvett ismertetések még mindig nem felelnek meg mindenben annak­­a rendeltetésnek, amelyet a tanács ezen ismertetések közlésének szánt, ezúttal is hangsúlyozza a tanács, hogy a költségvetés összeállításakor gondoskodjanak az ügyosztályok azok megfelelő kiegészítéséről. Az ismertetést természetszerűleg 1929.­­évtől kezdődően az illető költségvetési cím indokolásával is ki kell egészíteni, vagyis indokolásképen meg kell jelölni, hogy az illető cím rovatain észlelhető eltérés (a kiadások emelkedése, illetve a bevételek csök­kenése) minek következtében állott elő. Kísérő jelentések. Az előbb említett ismertetésen kívül az ügy­osztályok a tanács jelentéséhez a szokásos kísérő jelentést is tartoznak az elől említett határidő alatt a pénzügyi ügyosztálynak átadni. E kísérő jelentések a közvetlen megelőző év eseményeit és az ezen év alatt kifejtett tevékenységet, továbbá a költségvetési évre tervezett működést vannak hivatva felölelni, ezért azok szövegezésében a világosságra, áttekinthetőségre, a könnyen érthető­ségre és a magyarosságra kell törekedni. A kísérő jelentés szövegezésében ahhoz a sorrendhez kell alkal­mazkodni, amilyen sorrendben az ügyosztály költség­vetésében a költségvetési címek egymás után követ­keznek. A kísérő jelentésben lehetőleg mellőzni kell az aprólékosságot, mindenesetre ki kell azonban terjesz­kedni benne azokra az indítványokra, amelyek az elmúlt évi költségvetés pénzügyi bizottsági, vagy köz­gyűlési tárgyalásán elhangzottak és be kell számolni arról, hogy az indítványban foglaltak miképen hajtottak végre, illetőleg mi az akadálya az indítvány érdemleges elintézésének. Az előirányzatok pontossága. A szükségleteket mindenkor természetüknek megfelelően részletezve, mennyiség, minőség és egység­árak szerint kell felsorolni és az ezekben az adatokban az előző évi előirányzathoz képest mutatkozó változást (többletet, vagy kereseletet) is meg kell indokolni a rovatok részletezésének jegyzete alatt (például 1928-ban X , Y fillérrel), hogy azok könnyen meg­érthetők legyenek. Részletezés nélkül nagyobb téte­leket előirányozni nem szabad. Az előirányzat megkönnyítése és egyöntetűsége érdekében a tanács az alábbiakban közli a fővárosi üzemek szolgáltatásainak egységárait. Fuvardíjak: (37.673/1928—X. sz.) Kettősfogatú egésznapos igásfuvarok díja « félnapos « Egyesfogatú egésznapos « « félnapos « « egésznapos bordély Tűzoltósági előfogatok páronként napi kettősfogatok napi díja Szemétfuvarok díja fuvaronként .... 26-40 16-70 19-— 12-— 13-20 15-40 33-— 15-40 Elektromos áramfogyasztás. (59.841/1925—XII. sz.) A főváros hivatalainál és intézeteinél: A világítási áram kilowattóránkénti alapára .. 0-45 A motorikus « « « 0-27

Next