Fővárosi Közlöny, 1928 (39. évfolyam, 39-62. szám)

1928-06-26 / 39. szám

ideig tároló árakról nincs szó, úgy­hogy itt a bűzös gyárak kellemetlen és veszedelmes szomszédságától tartani nem kell. Ami a bejáró kérdését illeti, tényleg az a helyzet, hogy a főbejáró, amelyet itt terveztek, a Soroksár-úttól folytatódik, ez egyszersmint a csepelszigeti kikötő összekötő útvonala. Azonkívül, noha elég széles útvonalként tervezte az ügyosztály, arra is gondolt, hogy más kijárás is legyen. Tervbe vették a Kén-utcai átjárót, illetően a vasúttal az utóbbi időben folytatott tárgyalások alapján a Kén-utca helyett a Timót-utcánál létesítenek át­járót, a vasúti vágányzat alatt, úgyhogy a telep erre­felé is kap kijárást. Azután még harmadik megoldásról is szó lehet, tudniillik a Soroksári­ út mentén fővárosi telkek vannak és errefelé is létesíthetnek átjárót. A telekről tehát három irányban is vezetne kifelé vezető út. A Soroksári­ út a főváros egyik legszélesebb útvonala, amely a Haller­ utcán át elvezeti a forgalom jelentékeny részét, még­pedig a VI., VII. és VIII. kerület felé. Ebből a szempontból tehát aggály nincs, mert két, illetően három kivezető utat tervezett az ügyosztály erről a telepről, amely módot nyújt arra, hogy a forgalom kényelmesen és torlódások nélkül lebonyolítható legyen. Fóthi Vilmos: Megnyugtatásképen csak azt akarja elmondani, hogy a bűzös övezetekhez kötött gyártelepek nagy részétől már megvonták a telep­engedélyt. Úgy tudja, hogy a Gyapjúmosó bővítésre kért annak idején engedélyt, de az elüljáróság meg­tagadta a telepengedélyt. Úgy tudja, hogy a Lószer­mosótól szintén megvonták a telepengedélyt és a IX. kerületi elüljáróság részéről vizsgálat folyik az ott működő telepek ellen, amelyek telepengedély nél­kül folytatják működésüket. Szóval csak ebben a tekintetben akarta megnyugtatni a középítési bizott­ság tagjait, mert ismerős azon a vidéken és tudja azt, hogy aggályra nincs semmi ok. A kérdés villamos­forgalom révén is megoldható, amennyiben azon a részen hurokvágány létesíthető. A telep létesítését nem tartja aggályosnak, semmi akadálya sincs annak, hogy ott vásártelepet létesítsenek. Harrer Ferenc : A történtek után már nem sokat kell a kérdéshez hozzászólnia, mégis meg akarja állapítani a középítési bizottság ülésén, hogy a vásári rend lebonyolítására vonatkozó dolgok kevésbbé tar­toznak az ülés elé. Ide tartozik az elhelyezés kérdése. Nagyon örül, amidőn a város egy nagy intézményé­nek elhelyezéséről van szó, ez a kérdés végre ide kerül a középítési bizottság elé, legalább a középítési bizottság ítéletet mondhat abban a tekintetben, hogy ez az elhelyezés a város általános­­fejlődése szem­pontjából helyes és megnyugtató-e. Ebben a kér­désben két szempont a lényeges, egyfelől pozitív része a dolognak, hogy olyan helyen helyezik el a nagyvásárt, amely városfejlesztési szempontból ebben a pillanatban egyedül alkalmas. Legfeljebb azt lehetne mondani, sajnos, hogy nem került ennek a kérdésnek megoldása hamarább az aktualitás terébe, mintsem a kikötő jött, amely kikötő bizonyos mér­tékben azt a fair accomplit teremti-e a számára, ami a legelőnyösebb, — mondja — ezt nem tudja, de ezzel ma már számolni kell. Ennek a kérdésnek a megoldása felé nagy lépéssel jutottak közelebb, ez a Ferencváros kiszabadítása a maga megfogottságá­ból, még­pedig kiszabadítása a Duna felé. Akkor, amikor a Boráros­ téri híd felállítását követelik, akkor a követelésnél sokkal többet tesznek, amidőn a nagy­vásárt ide helyezik át és valóban mindent meg­tesznek abban az irányban is, hogy a Boráros­téri hídnak megfelelő környezete kialakuljon. Azt hiszi, hogy ez a kijelentése itt a középítési­­bizott­ságban nem volt hiábavaló. Kész örömmel el­fogadja a javaslatot. Hufnagl Imre: A nagyvásár elhelyezésének elgondolása olyan helyes és jó megoldást nyer, hogy Budapesten ez időszerint jobban máshová elhelyezni nem lehetne. Ez az elgondolás azért is üdvös és jó, mert víz mellett van, a budai hegyek felől állandóan jó levegő jön, tehát sehol másutt Budapest környékén ilyen jó helyet nem lehet találni. Ez természetesen az árukra, az élelmiszerekre, a húsneműekre nagyon üdvös dolog, mert a Duna közel van, a Dunaág közel van, víz és levegő állandóan van, természetesen ez a piacnak és a helynek minden tekintetben nagyon megfelelő. Ami a távolságot illeti, — megjegyzi — egyáltalában nincsen távol, mert hiszen ez nem olyan piac lesz, ahová az emberek két krajcár zöldségért mennek, hanem ennek a nagyvásárnak az lesz a hivatása, hogy az összes csarnokokat táplálja. Ha mégis akadnak olyanok, akik a nagyvásáron vásárolni akarnak, azok ezt a kis utat meg fogják tenni, mert elég közlekedési eszköz lesz. A központi vásárcsarnok­nál a fővárosnak olyan területe van, amely teljesen elpiacosodott, pedig a Gellért-szálló és a Gellérthegy, valamint a szemben lévő oldala Budapestnek fejlő­désre hivatott, a jelenben pedig a piac miatt csúnya. Remélhető, hogy az apróbb árusok bekerülnek a csarnokba, mert a nagykereskedelem ki fog onnan kerülni. Aki az előterjesztést elolvasta és a terveket megvizsgálta, könnyen tisztában van azzal, hogy ennél jobbat ez időszerint nem lehetett volna találni és az a jövő fejlődésre való tekintettel mindenképen meg fog felelni. A Spódium­gyár nem akadálya a terv végrehajtásának éppen úgy, mint Vajna Ede tanács­nok előadta, sohasem fog semmiféle bűzt árasztani. Ajánlja, hogy a javaslatot fogadja el a középítési bizottság. Elnök kérdésére az előterjesztéshez a középítési bizottság hozzájárul. (Elfogadtatik.) Vargha László városrendezési szakértő ismerteti az ügyosztály előterjesztését a X. kerület Harmat­ u. egy részének szabályozásmódosítási terve tárgyában. (Elfogadtatik.) (Az autóbuszüzem központi garázsa.) Ismerteti az ügyosztály előterjesztését a székes­fővárosi autóbuszüzem központi garázsa céljára kijelölt terület újabb szabályozása, illetve a Thököly­úti telkek beépítési módjának megváltoztatása tárgyában. Paulheim Ferenc: Az a kérése, hogy ne ragaszkod­janak a 15 méter szélességű házak közti területhez, mert abban az esetben, ha egymáshoz közel épí­tenek, az építkezésnél nagy nehézségeket támaszt a közelség. Örül annak, ha szélesebb utcákat tud kapni, amennyiben ez nem lehetséges, kénytelen ebbe is belenyugodni. Engedjenek szabad kezet az építésznek és ne ragaszkodjanak a 15 méteres szélességhez. Vargha László városrendezési szakértő : A kivitel­nél méltányolva a helyzetet, mindig jogában áll a bizottságoknak bizonyos engedményt tenni. Amikor azonban szabályt állítanak fel, akkor már nem lehet utalni a kivitelre. A rajz szerint minden telket be lehet építeni, mert a tízméteres dupla traktusra mindenütt akad hely. A tízméteres dupla traktus egy

Next