Fővárosi Közlöny, 1934 (45. évfolyam, 52-67. szám)

51. szám. — október 26. FŐVÁROSI KÖZLÖNY 126- nek az értelmében csak a munka elnyerése esetén utólag, az ajánlat elfogadásától szóló értesüléstől számított 15 nap alatt kell megfelelően felbélyegezni. A fővárosi illetékjegyek lerovása szempontjából mindenkor a fennálló rendelkezések az irány­adók. Fővárosi illetékbélyegek a polgármesteri központi segéd­hivatalban (IV., Központi városháza fdsz 6.) szerezhetők be. 10. Budapesti ajánlattevő ajánlatát postán nem küld­heti be. 11. Az ajánlati nyomtatványok valamennyi rovatát tisztán és olvashatóan, magyar nyelven kell kitölteni. — Az ajánlatokat cégszerű aláírással kell ellátni. — Ha az ajánlat­tevő nem kereskedő, úgy sajátkezűleg írt ajánlatát tanuzás nélkül, idegen kézzel vagy géppel írt ajánlatát pedig 2 tanúval előttemezve kell aláírnia. Ugyanígy kell aláírni az ajánlat esetleges mellékleteit, (költségvetés, minták, tervek stb.). 12. Az ajánlatban kihúzásnak, törlésnek, vakarásnak, beszúrásnak vagy egyéb javításnak nem szabad előfordulnia. Ha az ajánlaton annak benyújtása előtt javításra mégis szükség van, ezt az ajánlat végén külön záradékban a javított tételek tüzetes felsorolása mellett ugyanúgy kell aláírni, mint magát az ajánlatot. 13. Ott, ahol az ajánlati nyomtatványokon összegeket kell beírni, ezeket betűkkel is ki kell fejezni és pedig nem csak az ajánlati végösszeget, hanem az egyes költségvetési tételek összegeit is. 14. Az ajánlattevőnek ajánlatában ki kell jelentenie, hogy a hirdetett munka vagy szállítás teljesítésére vonatkozó­lag érvényben levő általános és részletes vállalati feltételeket, továbbá a terveket, a helyi (telek stb.) viszonyokat ismeri s hogy az említett feltételeket, valamint a székesfőváros szokásos elszámoló szabályzatát magára nézve mindenben kötelezőnek elfogadja. 15. A több ívből álló ajánlatot esetleges mellékleteivel (kivéve a bánatpénz letételét igazoló okiratot) együtt zsinórral egybe kell fűzni, a zsinór végét az ajánlat hátlapján cégszöveget tartalmazó pecséttel ellátni. 16. A fentiektől eltérőleg kiállított ajánlat a közszállí­tás odaítélésénél nem jön figyelembe. 17. Az ajánlathoz bánatpénzképen készpénzt vagy más értéket (takarékbetéti könyvecskét, értékpapírt stb.) mellé­kelni nem szabad és az ilykép netán előálló károsodásért a székesfőváros semminemű felelősséget nem vállal. 18. Bánatpénz gyanánt a 250.000 pengő értéket meg nem haladó munka vagy szállítás után az ajánlati végösszeg (ajánlat szerinti érték) 2%-át, ennél nagyobb értékű munka vagy szállítás esetében 250.000 pengőig a 2%-át, azonfelül pedig 1%-át kell letenni. A bánatpénzt, ha netán a százalékos számításnál filléres összeg is állana elő, felfelé pengőre kell kikerekíteni. 19. A készpénzben letett bánatpénz után csak az oda­ítéléstől számított egy hónap elteltétől kezdve van kamat­igénylésnek, kezességi levél esetében költségmegtérítésnek helye. 20. A készpénzben letett bánatpénzt a székesfőváros által óvadékképesnek elismert értékpapirossal vagy takarék­betéti könyvecskével bármikor ki lehet cserélni. 21. Hasonló árura kötött előzetes szerződés kapcsán készpénzben vagy értékpapírban letett biztosíték bánatpénzül leköthető, ha az előző szerződés teljesítésének biztosítására a biztosíték egész összege már nem szükséges. 22. Ha az ajánlatban foglalt végösszeg (ajánlat szerinti érték) a 15.000 pengőt meg nem haladja, bánatpénzt nem köteles letenni a saját szakmájában vállalkozó kisiparos, kis­iparosok szövetkezete, alkalmi egyesülése és szállító csoportja, háziiparos, háziiparosok egyesülete és jótékony intézet, mező­gazda és erdőbirtokos, továbbá a közszállítás értékére való tekintet nélkül az 1923: XI. tc. 1. §-ában említett és szak­májában vállalkozó földmunkás szövetkezet. 23. A bánatpénzt az illető versenytárgyalási hirdet­mény ügyszámára hivatkozva minden egyes bánatpénzköteles ajánlat után külön-külön kell a központi számvevőségnél történő előzetes számfejtés mellett az ajánlat benyújtása előtt a központi pénztárnál letenni. 24. Bánatpénzül, ha azt nem készpénzben teszik le a mindenkor érvényben levő kormányrendeletek alapján a székesfőváros által kiadott határozatban (jelenleg a 153.297. 1929. VI. sz. tan. határozatban) megjelölt egyéb értékek, valamint értékpapírok, betétkönyvek és kezességi nyilatko­zatok fogadhatók el a szóban levő határozatban közölt módo­zatok és értékszámítás szerint. Az idevonatkozólag szükséges felvilágosításokat az érdekelt ajánlattevő kívánságára a köz­ponti számvevőség X. ügyosztálya (IV., Központi városháza III. em.) adja. 25. Azok az ajánlattevők, akiknek ajánlatát a székes­főváros az odaítéléskor nem fogadta el, bánatpénzeiket rövid úton visszakapják. A bánatpénzt az ajánlattevő még az oda­ítélés előtt is visszakaphatja, ha ezt ajánlatában kifejezetten kéri arra az esetre, ha ajánlata nem a három elsősorban figye­lembejövő ajánlat között van. A bánatpénz visszautalása esetén azonban az ajánlattevő a közszállítás odaítélésére nem tarthat igényt. 26. Az ajánlattevők a végleges döntés megtörténtéig (odaítélésig), illetve amennyiben az odaítélés időpontja tekin­tetében az illető versenytárgyalási hirdetményben külön ki­kötés nincsen, az ajánlatok felbontási napjától a Közszállítási Szabályzat 44. §-ában meghatározott határidőig a székesfő­várossal szemben kötelezettségben maradnak. Kivételesen visszavonható az ajánlat, ha a Közszállítási Szabályzat 63. §-ában felsorolt terhek az ajánlat benyújtása után emelkedtek. 27. Ha az ajánlattevő bejegyzett cég, csatolnia kell a cégjegyzésre vonatkozó adatok igazolására szolgáló okiratokat. Csatolni kell továbbá az ajánlatokhoz az ajánlattevő ipar­jogosítványát egyszerű másolatban. Kisiparosok a verseny­tárgyalásban hirdetett munkára való jogosultságukat ipar­testületük bizonyítványával is igazolhatják. Magasépítésnél az építés végrehajtására jogosító iparjogosítvánnyal nem rendel­kező ajánlattevő köteles ajánlatában megnevezni azt az ipar­jogosítvánnyal rendelkező önálló iparost, aki a munkát tényleg végre fogja hajtani. Az ajánlathoz csatolni tartozik az illető iparos iparjogosítványát egyszerű másolatban és az illető munka elvállalására vonatkozó sajátkezűleg aláírt nyilatko­zatát. 28. Az ajánlattevő tartozik az ajánlathoz csatolni a társadalombiztosítási köztartozásról szóló és a Közszállítási Szabályzat 40. §. (2) bekezdés 7. pontjában, továbbá 46. §. (1) bekezdés 11. pontjában körülírt kimutatást, esetleg az ugyanott körülírt és a 70.932/1932. B. M. sz. rendeletnek megfelelően 2 tanúval előttemezett joghatályos engedményt. 29. Az ajánlattevő köteles ajánlatában megjelölni a legkisebb munkabéreket, melyeket a vállalati összeg 20%-ig terjedhető kötbér terhe mellett munkásainak fizetni fog. 30. Az a vállalkozó, aki több cikkre vagy munkanemre tesz ajánlatot, köteles kinyilatkoztatni, várjon egyes cikkekre vagy munkanemekre vonatkozó megbízást is vállal-e. 31. Azok az ajánlattevők, akik közszállítást már telje­sítettek, kötelesek ezt ajánlatukban a megrendelő megnevezé­sével a szállítás vagy munkálat mineműsége, értéke és a telje­sítés ideje megjelölésével megemlíteni. Akik több éven át nagyszámú közszállítást teljesítettek, csak az utolsó két évben teljesített szállításaikat vagy munkáikat sorolják fel, de jelöljék meg a még folyamatban lévőket. 32. A nyertes ajánlattevő a biztosítékot a hozzá intézett felhívás vételétől számított 8 nap alatt köteles letenni. Jogában áll bánatpénzét, ha ez biztosítékul felhasználható, a biztosítékul előírt százalék összegéig kiegészíteni. Ha ezt elmulasztja, a közszállításra való minden igényét és bánat­pénzét elveszti. Ha a vállalati összeg 15.000 pengőt nem halad meg, vagy a leteendő biztosíték 750 pengőnél kevesebb, az aján­lattevő szakmabeli kisiparos, kisiparosok szövetkezete, alkalmi egyesülése és szállító csoportja, háziiparos, háziiparosok egye­sülete, jótékony intézet, mezőgazda vagy erdőbirtokos vállal­kozó kérheti a biztosíték letételének elengedését. Az 1923 : XI. t.-c. 1. §-ában említett földmunkás szövetkezetek biztosíték letételére ugyane törvény 5. §. 1. pont 3. bekezdésének rendel­kezései az irányadók. 33. A biztosíték letételének módja, a biztosíték kama­tozása, a készpénz helyettesítése, a kamatszelvények kiadása s a régi biztosíték felhasználása tekintetében a bánatpénznél mondottak megfelelő alkalmazást nyernek. 34. A székesfőváros a munkára (szállításra) előleget nem nyújt, azonban a beadott időközi keresetekre a teljesítés arányában megfelelő kereseti részösszegeket folyósít. (Köz­szállítási Szabályzat 80. §.) 35. Az elfogadott ajánlatban feltüntetett egységárak utólagos fölemelését a vállalkozó sem időközi munkabér- vagy anyagáremelkedés címén, sem bármi egyéb címen nem kérheti, csupán a K­­Sz. 62—63. §-aiban körülírt kivételes esetekben. 36. A kisiparosokat, vitézeket, hadirokkantakat stb. illető kedvezmények felsorolását a Közszolgálati­ Szabályzat 51. §-a tartalmazza. 37. E kedvezményekre való igényt a következőképen kell igazolni: 1. a kisipari kedvezményre való igényt az illetékes ipar­testület bizonyítványával. Aki ipartestület kötelékébe nem tartozik, annak az elsőfokú iparhatóság bizonyítványát kell becsatolnia ; 2. a helyi ipar előnyére vonatkozó igényt annak, aki a Szabályzat szempontjából kisiparosnak tekintendő, az 1. pont­ban megjelölt módon, másnak, ha ipartestület kötelékébe tartozik, az ipartestület bizonyítványával, ha ipartestület kötelékébe nem tartozik, az elsőfokú iparhatóság, — őstermelő­nek az elsőfokú közigazgatási hatóság — bizonyítványával kell igazolnia .

Next